Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-13 / 33. szám

III. évfolyam. Nyíregyháza. 33. szám. Vasárnap, 1882. augusztushó 13. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó-hivataluukbau (nagy-debreczeui-uteza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doni & Comp által Hamburgban. Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 frt. Félévre 2 „ Negyedévre 1 A községi jegyző e's tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások Piriuger János és Jól>u Elolt kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debreczeni-uteza 1551. szám) intczendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektói fogadtatnak el. A kéziraiok csak világos kivánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár, (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETII .AP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenkint egyszer vasárnapon. Pusztulunk veszünk. I. Szomorú valóságként áll előttünk a tény, hogy a magyar faj, a magyar nép naponként pusztul, naponként fogy. A születések számaránya ellen nem lehet panaszkodnunk. Anyagilag semmivel sem születik kevesebb gyermek nálunk, mint a művelt nyugati államok nagyrészében. Ezt a statisztika igazolja. A halálozási arány azonban nálunk sokkal túlnyomóbb, mint akár Francziaországban, akár Németországban. A statisztika ezt szintén kimutatja. Nálunk 10—12 gyermek közzül alig nő fel 3—4. A többi mind elhal kicsinykorában. Ez magában is óriási csapás egy oly nemzetre nézve, mint a magyar, ahol annyi a megélhetési mód és eszköz, mint amennyi csak kevés államban van a kontinensen. Ha pedig ebhez ínég az a körülmény is járul, hogy a felnőttek fizikai erőteljes volta sem kielégitő, sőt határozottan hiányos: méltó aggodalom tölthet el minden magyar keblet, e nemzet életképessége és jövő sorsa fölött. A fizikai erőteljesség hiányát, e nemzet elsatnyulását begyőzőleg bizonyítja az évenkinti ujonezozás, amikor oly ijesztő számban mutatkoznak a védképtelen katonakőteleselc. És ez sokkal nagyobb, veszélyesebb kórjel a halálozásnál. Mi lehet e két szomorú észleletnek, jelenségnek az oka? Szeréntem mindkettőnek oka, egy és ugyanazon alap-bajban gyökerezik. Ez alapbaj: a közegészségügy kedvezőtlen állapota. A községi és körorvosi intézmény kétségkívül igen sokat segíthet e bajon; de ez egymagában még nem elegendő a veszély eltávolítására s a baj teljes megszüntetésére. A közegészségi ügy kedvezőtlen állapotának rugóit kell kipuhatolni, s azokat kell ártalmatlanokká tenni: hogy a fentebb emiitett két szomorú tünemény végkép eltávolíttassák a magyar nemzet élet-egéről. Az életnek és egészségnek legfőbb, mondhatni egyetlen föltétele az egészséges éghajlat és a jó táplálkozás, vagyis természetes, hamisítatlan ételek és italok élvezése. A rosz, a hamisított ételek és italok megrontják a vért, elpuhítják a testet, ragályos betegségeket idéznek elő, s az élet a pusztulás stádiumába lép. A magyar égalj egyike a legegészségesebb klímáknak, az tehát nem lehet pusztító hatással az emberi életre. A baj okforrása e szerént nem lehet más, mint részint a mértékletlen élet, részint és legnagyobb mérvben az egészségtelen ételek és italok élvezése. Ha figyelemmel kisérjük az ókori és az ujabb idők egészségügyi statisztikáját, számos oly uj betegségre bukkanunk, amelyeknek hirét sem hallották őseink. Egészen uj betegségek lépnek ma fel a földön. Miért? Mert az ételek és italok, az élelmi szerek nemcsak egészen másak, de nagyrészben hamisítottak, tehát nem természetesek. Az oly társadalomban, amelyben a lisztet régi rosz kéztyüdarabokból, burgonyából, kréta- és fagygyu-keverékből gyártják; a vajat sáfránynyal készítik, a tejet vizzel, gumi arabicummal, keményítővel, A ^mVIDÉj^JÁRCZÁJA^ Dalok. (Dr. Szabó Dávid urnák minapi viszontlátás emlókeül.) I. A lomha köd a rózsás kedvű földet Dörgő, sötét felhővel egyesíti. El szörnyű kép I Nyugalmamat megölted I Vagy itt maradj: — én vonulok el — sírni. Ott hagytam őt — az árva angyalt — sírni Kit mostohája hajh I miattam vert el. Ez szivemet hajh egyre egyesíti Fenyegető — oh zord lelkismerettel I II. Oh vádló ur I dörgő lelkismeret! Villámidat rengő szivemre méred, Ez árva szívre, mely hozzád sóhajt ? Mi haszna van hajh I villámló felhőnek, Ha ó miatta földre erdők dőlnek Támasztva holtat zaklató robajt I Irgalmat óh I e szívnek szent irgalmat 1 A nélkül is örökké vérzik, jajgat — : El nem löki ezen szent bánatot I Ne rá való szíves tekintetből, ne 1 Hiszen nem bánnám — bár pokolba dőlne — De kit sirat — az árva ott van, ott I Kiss Rezső. Egy Schilling. Irta : dr. Helttzler József. (Folytatás ) A nemesebb érzelmek varázsa, a tisztelet, melyet a tiszta nőiség lehel a közeledőre, előtte ismeretlenek valának, » igy szerfelett kevés képességgel birt arra, b"gy egy jól nevelt csinos ifjú hölgyben becses személye iránt rokonszenvet ébreszszen oly előnyökkel, melyekkel nem birt, de amelyeket a kissé mindig ábrándos, s a felhőkben járó ifjú hölgy-szivek mellőzhetleneknek tartanak azokra nézve, kik birhatásukra áhítoznak, és pedig teljes joggal; mert azou tulajdonok, melyeknek a virágzás korában jelét nem adtuk, nem is fojíják a további erősebb jellemű kort ékesíteni. Akit a szerelem isteni érzelme emelni, nemesíteni, ifjú korában nem birt, azt az élet, mely a legszilárdabb jellemeket is oly kemény próbára teszi, és nem egyszer tönkre juttatja, s a szivekből kiiszsza cseppeuként azou égi hőt, mely hordozójukat a mindent elpusztító öuösségen túl emelé : bizonyára rövid idő alatt megfosztja még azon kevés zománcztól is, melylyel kíuos tettetéssel egy időre magát elálezázza. Az idő elkoptatja, kifárasztja a mesterségest, megfosztja fényöktől a hamis ékszereket, az üveg gyöngyöket. De Sir Leeds nem is igyekezett szerfelett azon, hogy magát akár igaz, akár hamis ékszerekkel felékesítse, elégnek tartotta magát családja régiségével ós nagy befolyásával, a régi sírboltok poraival betakarni, pusztán a nagypecsétü kutyabőrökre bizta becses személyét értékesíteni Miss Elisabeth a tőkepénzes leányával szemközt. Kijelentette a szép Missnek, hogy nejének nem szabad lenni más akaratának, miut az övé, amire azután a szép Miss elnevette magát, s azt válaszolá, hogy nem hajlandó szokásairól lemondani. 0 szeret zongorázni, rajzolni, az alkonyokat a párkban eltölteni, s lovagolni. stb. — Ah — kiálta fel Leeds ur — az mind meg fog szűnni, az angol nőnek más foglalkozásai vannak. Ott a tejes kamara, a mosó kamara, a felügyelés a baromfiak étetésére, délután fonás a nőcselédekkel együtt. Ezek a nőnek igaz, s tiszteletes foglalkozásai. — A házi urnák pedig — folytatá a szép Miss, reggeli után kilovaglás, vadászat, azután a klubbok fel keresése, kártyázás jóbarátokkal. s talán alkalmilag ivás, s éjfél felé visszavonulás a házba. .. mészszel, édes mondola- és kendermag-lével keverik ; a bort spirituszból, fusinból, coralinból, forgácsból és bőrhulladékból chemice készítik; a sört hársfavirágból, keserügyőkérből, ürömből, ezerjófűből, tormából stb. főzik: ott romlatlan fizikumot, egészséges vért és hust, ép kéz-lábu és gyomrú embereket keresni, őrültség. Ez pedig kisebb-nagyobb mérvben nálunk mind meg van. Csuda-e tehát, hogy oly nagy a gyermekhalandóság s oly kevés a védképes katonaköteles ifjak száma s annyi féle a betegség? Épen nem csuda. Tegyük még hozzá, hogy eme hamisított ételeket és italokat, különösen a munkásosztály talán legtöbbször túlságosan is élvezi; minek folytán ismeretlen betegségek állanak elő, amelyek az emberi életszervezetet megtámadván, még a jövő nemzedék testi épségét is megrontják. Még egy tüneményre figyelmeztetem e sorok olvasóit, amely korántsem oly jelentéktelen; mint az talán egyelőre látszik, és nagyon méltó a megfigyelésre. Mióta az emberiség a szeszes italokat élvezi, mindig akadtak olyanok és pedig némely vidéken igen is szép számmal, akik hébe-hóba túlságosan emelgették a telt poharakat és a butykosokat; egyik-másik el is tévesztette az egyensúlyt, az orrát is betörte, néha a komájét is: de annyi késelés és ölés, mint ma csak egyetlen vasárnap délután is történik az italmérésekben, évtizedek alatt sem történt. Aki azt hiszi, hogy a gyakori gyilkosságokat és életveszélyes merényleteket nem a mai hamis és mérges szeszes italok idézik elő: nagyon csalatkozik. Én csak sajnálkozom fölötte. —y.— — A férfi nem mondhat le a világról, az az ő küzdtere, a nőé a ház. Ez a helyes beosztás. — A nő legyen első szolgáló a házban, melynek ura naphosszaut, ég tudja! hol igyekszik menekülni az időtől, s a háztól. Ez a nők rabszolgasága. Wilberforce ur eltörölte a rabszolgaságot Sir Leeds. — De nem törölte el jeles törvényeiuket, melyek bölcsen meghatározták még vastagságát is azon botnak, melylyel a fegyelmetlen nőt javítani, s türelmeihez viszszaterelni szabad. — Ah nem mi nők hoztuk azon törvényeket, hanem kislelkű féltékeny zsaruokaink. Tiltakozom a zsarnokság ellen. — Teheti Miss, de nincs oly fórum, mely önt meghallgathatná. A törvény Angliában nagyobb ur, a királynál is. Biztositom kedveském, néhány hét alatt kiverem én ezen bogarakat önnek szép fejecskéjéből. — Igéző biztatások valóban. A jövőt ön valóban elragadóan festi. De hát még szerencsére nem vagyok neje öunek. — De jegyesem, ami már mindegy. — Isten önnel Sir I most megyek lovagolni a parkba. — Nem fog ön lovagolni, hanem gyalog sétálni, — kiálta reá Sir Leeds. — Mondtam, hogy lovagolni fogok Sir Leeds, s ügy fog történni. A-/, ily, s hasonló jelenetek többször ismétlődtek a jegyesek között, amelyek a szép Miss szivét egészen elidegenítették a szent házasság terhes igájától, vagy legalább Sir Leeds becses személyétől, amit ő még észrevenni sem akart, hiszen az eljegyzés az angol törvények szerint neki bizonyos jogokat biztosított. Különös, hogy éppen azok, kik előtt semmi törvény sem szent, hivatkoznak legtöbb esetben a törvényre. Egy alkalommal Miss Elisabeth anuak kijelentésével lepte meg atyját, hogy egy egész évig élv zni akarja