Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-13 / 33. szám

III. évfolyam. Nyíregyháza. 33. szám. Vasárnap, 1882. augusztushó 13. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó-hivataluukbau (nagy-debreczeui-uteza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doni & Comp által Hamburgban. Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 frt. Félévre 2 „ Negyedévre 1 A községi jegyző e's tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő felszólamlások Piriuger János és Jól>u Elolt kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre­czeni-uteza 1551. szám) intczendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektói fo­gadtatnak el. A kéziraiok csak világos kivánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde­tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár, (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETII .AP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenkint egyszer vasárnapon. Pusztulunk veszünk. I. Szomorú valóságként áll előttünk a tény, hogy a magyar faj, a magyar nép naponként pusztul, naponként fogy. A születések számaránya ellen nem lehet pa­naszkodnunk. Anyagilag semmivel sem születik ke­vesebb gyermek nálunk, mint a művelt nyugati ál­lamok nagyrészében. Ezt a statisztika igazolja. A halálozási arány azonban nálunk sokkal túlnyomóbb, mint akár Francziaországban, akár Németországban. A statisztika ezt szintén kimutatja. Nálunk 10—12 gyermek közzül alig nő fel 3—4. A többi mind elhal kicsinykorában. Ez magában is óriási csapás egy oly nemzetre nézve, mint a magyar, ahol annyi a megélhetési mód és eszköz, mint amennyi csak kevés állam­ban van a kontinensen. Ha pedig ebhez ínég az a körül­mény is járul, hogy a felnőttek fizikai erőteljes volta sem kielégitő, sőt határozottan hiányos: méltó aggodalom tölthet el minden magyar keblet, e nem­zet életképessége és jövő sorsa fölött. A fizikai erőteljesség hiányát, e nemzet elsat­nyulását begyőzőleg bizonyítja az évenkinti ujon­ezozás, amikor oly ijesztő számban mutatkoznak a védképtelen katonakőteleselc. És ez sokkal nagyobb, veszélyesebb kórjel a halálozásnál. Mi lehet e két szomorú észleletnek, jelenségnek az oka? Szeréntem mindkettőnek oka, egy és ugyan­azon alap-bajban gyökerezik. Ez alapbaj: a közegészségügy kedvezőtlen ál­lapota. A községi és körorvosi intézmény kétségkívül igen sokat segíthet e bajon; de ez egymagában még nem elegendő a veszély eltávolítására s a baj teljes megszüntetésére. A közegészségi ügy kedvezőt­len állapotának rugóit kell kipuhatolni, s azokat kell ártalmatlanokká tenni: hogy a fentebb emii­tett két szomorú tünemény végkép eltávolíttassák a magyar nemzet élet-egéről. Az életnek és egészségnek legfőbb, mondhatni egyetlen föltétele az egészséges éghajlat és a jó táp­lálkozás, vagyis természetes, hamisítatlan ételek és italok élvezése. A rosz, a hamisított ételek és italok megront­ják a vért, elpuhítják a testet, ragályos betegségeket idéznek elő, s az élet a pusztulás stádiumába lép. A magyar égalj egyike a legegészségesebb klímáknak, az tehát nem lehet pusztító hatással az emberi életre. A baj okforrása e szerént nem lehet más, mint részint a mértékletlen élet, részint és legnagyobb mérvben az egészségtelen ételek és ita­lok élvezése. Ha figyelemmel kisérjük az ókori és az ujabb idők egészségügyi statisztikáját, számos oly uj be­tegségre bukkanunk, amelyeknek hirét sem hallot­ták őseink. Egészen uj betegségek lépnek ma fel a földön. Miért? Mert az ételek és italok, az élelmi szerek nemcsak egészen másak, de nagyrészben hamisítottak, tehát nem természetesek. Az oly társadalomban, amelyben a lisztet régi rosz kéztyüdarabokból, burgonyából, kréta- és fagy­gyu-keverékből gyártják; a vajat sáfránynyal készí­tik, a tejet vizzel, gumi arabicummal, keményítővel, A ^mVIDÉj^JÁRCZÁJA^ Dalok. (Dr. Szabó Dávid urnák minapi viszontlátás emlókeül.) I. A lomha köd a rózsás kedvű földet Dörgő, sötét felhővel egyesíti. El szörnyű kép I Nyugalmamat megölted I Vagy itt maradj: — én vonulok el — sírni. Ott hagytam őt — az árva angyalt — sírni Kit mostohája hajh I miattam vert el. Ez szivemet hajh egyre egyesíti Fenyegető — oh zord lelkismerettel I II. Oh vádló ur I dörgő lelkismeret! Villámidat rengő szivemre méred, Ez árva szívre, mely hozzád sóhajt ? Mi haszna van hajh I villámló felhőnek, Ha ó miatta földre erdők dőlnek Támasztva holtat zaklató robajt I Irgalmat óh I e szívnek szent irgalmat 1 A nélkül is örökké vérzik, jajgat — : El nem löki ezen szent bánatot I Ne rá való szíves tekintetből, ne 1 Hiszen nem bánnám — bár pokolba dőlne — De kit sirat — az árva ott van, ott I Kiss Rezső. Egy Schilling. Irta : dr. Helttzler József. (Folytatás ) A nemesebb érzelmek varázsa, a tisztelet, melyet a tiszta nőiség lehel a közeledőre, előtte ismeretlenek valának, » igy szerfelett kevés képességgel birt arra, b"gy egy jól nevelt csinos ifjú hölgyben becses személye iránt rokonszenvet ébreszszen oly előnyökkel, melyekkel nem birt, de amelyeket a kissé mindig ábrándos, s a felhőkben járó ifjú hölgy-szivek mellőzhetleneknek tartanak azokra nézve, kik birhatásukra áhítoznak, és pe­dig teljes joggal; mert azou tulajdonok, melyeknek a virágzás korában jelét nem adtuk, nem is fojíják a további erősebb jellemű kort ékesíteni. Akit a szerelem isteni érzelme emelni, nemesíteni, ifjú korában nem birt, azt az élet, mely a legszilárdabb jellemeket is oly kemény próbára teszi, és nem egyszer tönkre juttatja, s a szivekből kiiszsza cseppeuként azou égi hőt, mely hordozójukat a mindent elpusztító öuössé­gen túl emelé : bizonyára rövid idő alatt megfosztja még azon kevés zománcztól is, melylyel kíuos tettetéssel egy időre magát elálezázza. Az idő elkoptatja, kifárasztja a mesterségest, meg­fosztja fényöktől a hamis ékszereket, az üveg gyön­gyöket. De Sir Leeds nem is igyekezett szerfelett azon, hogy magát akár igaz, akár hamis ékszerekkel feléke­sítse, elégnek tartotta magát családja régiségével ós nagy befolyásával, a régi sírboltok poraival betakarni, pusztán a nagypecsétü kutyabőrökre bizta becses szemé­lyét értékesíteni Miss Elisabeth a tőkepénzes leányával szemközt. Kijelentette a szép Missnek, hogy nejének nem szabad lenni más akaratának, miut az övé, amire azu­tán a szép Miss elnevette magát, s azt válaszolá, hogy nem hajlandó szokásairól lemondani. 0 szeret zongorázni, rajzolni, az alkonyokat a párkban eltölteni, s lova­golni. stb. — Ah — kiálta fel Leeds ur — az mind meg fog szűnni, az angol nőnek más foglalkozásai vannak. Ott a tejes kamara, a mosó kamara, a felügyelés a baromfiak étetésére, délután fonás a nőcselédekkel együtt. Ezek a nőnek igaz, s tiszteletes foglalkozásai. — A házi urnák pedig — folytatá a szép Miss, reggeli után kilovaglás, vadászat, azután a klubbok fel keresése, kártyázás jóbarátokkal. s talán alkalmilag ivás, s éjfél felé visszavonulás a házba. .. mészszel, édes mondola- és kendermag-lével keverik ; a bort spirituszból, fusinból, coralinból, forgács­ból és bőrhulladékból chemice készítik; a sört hársfavirágból, keserügyőkérből, ürömből, ezerjófűből, tormából stb. főzik: ott romlatlan fizikumot, egész­séges vért és hust, ép kéz-lábu és gyomrú embe­reket keresni, őrültség. Ez pedig kisebb-nagyobb mérvben nálunk mind meg van. Csuda-e tehát, hogy oly nagy a gyermek­halandóság s oly kevés a védképes katonaköteles ifjak száma s annyi féle a betegség? Épen nem csuda. Tegyük még hozzá, hogy eme hamisított éte­leket és italokat, különösen a munkásosztály talán legtöbbször túlságosan is élvezi; minek folytán is­meretlen betegségek állanak elő, amelyek az em­beri életszervezetet megtámadván, még a jövő nem­zedék testi épségét is megrontják. Még egy tüneményre figyelmeztetem e sorok olvasóit, amely korántsem oly jelentéktelen; mint az talán egyelőre látszik, és nagyon méltó a meg­figyelésre. Mióta az emberiség a szeszes italokat élvezi, mindig akadtak olyanok és pedig némely vidéken igen is szép számmal, akik hébe-hóba túlságosan emelgették a telt poharakat és a butykosokat; egyik-másik el is tévesztette az egyensúlyt, az orrát is betörte, néha a komájét is: de annyi késelés és ölés, mint ma csak egyetlen vasárnap délután is történik az italmérésekben, évtizedek alatt sem történt. Aki azt hiszi, hogy a gyakori gyilkosságokat és életveszélyes merényleteket nem a mai hamis és mérges szeszes italok idézik elő: nagyon csalatkozik. Én csak sajnálkozom fölötte. —y.— — A férfi nem mondhat le a világról, az az ő küzdtere, a nőé a ház. Ez a helyes beosztás. — A nő legyen első szolgáló a házban, melynek ura naphosszaut, ég tudja! hol igyekszik menekülni az időtől, s a háztól. Ez a nők rabszolgasága. Wilberforce ur eltörölte a rabszolgaságot Sir Leeds. — De nem törölte el jeles törvényeiuket, melyek bölcsen meghatározták még vastagságát is azon botnak, melylyel a fegyelmetlen nőt javítani, s türelmeihez visz­szaterelni szabad. — Ah nem mi nők hoztuk azon törvényeket, ha­nem kislelkű féltékeny zsaruokaink. Tiltakozom a zsar­nokság ellen. — Teheti Miss, de nincs oly fórum, mely önt meg­hallgathatná. A törvény Angliában nagyobb ur, a király­nál is. Biztositom kedveském, néhány hét alatt kiverem én ezen bogarakat önnek szép fejecskéjéből. — Igéző biztatások valóban. A jövőt ön valóban el­ragadóan festi. De hát még szerencsére nem vagyok neje öunek. — De jegyesem, ami már mindegy. — Isten önnel Sir I most megyek lovagolni a parkba. — Nem fog ön lovagolni, hanem gyalog sétálni, — kiálta reá Sir Leeds. — Mondtam, hogy lovagolni fogok Sir Leeds, s ügy fog történni. A-/, ily, s hasonló jelenetek többször ismétlődtek a jegyesek között, amelyek a szép Miss szivét egészen el­idegenítették a szent házasság terhes igájától, vagy leg­alább Sir Leeds becses személyétől, amit ő még észre­venni sem akart, hiszen az eljegyzés az angol törvények szerint neki bizonyos jogokat biztosított. Különös, hogy éppen azok, kik előtt semmi törvény sem szent, hivatkoznak legtöbb esetben a törvényre. Egy alkalommal Miss Elisabeth anuak kijelentésé­vel lepte meg atyját, hogy egy egész évig élv zni akarja

Next

/
Oldalképek
Tartalom