Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-13 / 33. szám

N Y í K V I D É K." A korcsmáltatási jog megváItása. L A királyi kisebb haszonvételek. a regálék megváltiu képen ma a napi kérdéat Erről írnak a fővárosi napi lapok, eat szellőztetik a folyóiratok, erről beszelnek a klubb-'kban. Nem ia cmd». A korc* mái taláai jog. a régi bftbér rendszernek ez utolsó t'o«Unya, m legnagyobb aoiylyal nehezedik a nemletre, kOlönóaen pedig a nemzet alsóbb rétegére, a íöldmives, a munkás osztályra. A korcemáltatási jog, vagy legalább annak a mosUoi alakban való gyakorlat tette tönkre az alsóbb földmives osztályt. ái '•) jog haszonbérlői zsarnokokként uralkodnak a népen. De nem c*ak anyagilag, hanem erkölcsileg és testileg u megrongálta e jog a magyar népet Fogy. pusziul vagyonilag, romlik erkölcsileg é« satuyul testileg a otp az 'Q italoktól, amelyeket a regálebérlők legnagyobb réaxe, mér ma mindenfele Magyarországon. Végre átlátta a kormány i», hogy ez üzelmet tovább vinni halál a nemzetre. Gondoskodott tehát, hogyha uem u lehel egyszerre teljeaen eltörülni, legalább fordítsauak rajta e^y uagyot s egy lépéssel közelebb vigjek a megsemmisülés (elé. Senki »«m tagadhatja, hogy a királyi kisebb haaxonvételek megváltásának rendkívül fontos kérdése kozéleiQuk terén érek óta beható es mecaerék tárgyát képezi. Az országgyűlésben a pénzüg) miniszter, ugy a miniazter elnök is ismételten kijelentették, hogy a kormány komolyan foglalkozik emu kérdés megoldásával. Csakhogy e kérdés megoldása nagy nehézségekkel jár. A regáléknak az állam által való megváltására a jelenlegi viszonyok közt, goudolui sem lehet az állami terhek mellett. Más módokról éa eszközökről kellett tehát gondoskodni. Igy született meg az a módozat, hogy az összes regálé haszonvételek bérbe adatnának egy általános vállalatnak, conzorcziumnak, amely a megváltási összeg lefizette után, bizonyos megállapított időszakon át, terinéizeteseu kellő ellenőrié* mellett, tovább gyakorolhatná az eddigi regáletulajdonosok jogát E módozatnak van ugyan egy előnye, az tudni illik, hogy sem az államra, sem a községekre teher nem hárauiolnék, de az egész művelet még sem volna tulajdonki peri egyéb, mint egy bizonyos időre gazdát változtatni. Kz pedig vajmi kevés előny nyel járó dolog lehet magára az ügyre, különösen pedig a fogyasztó közönségre nézve. Beszélnek a lapok még egy másik módozatról is, melyet a kormáuy talált ki, és előterjeszteni szándékozik hl módozat azerént törvényesen kimoudatnék, hogy unuden község, a területén lévő idegen kisebb haszonvételi jogokat bizonyos megállapítandó átalány-összegen megváltja oly módon, hogy a regále bevételek továbbra is jövedelem gyanánt felhaszuálva, az évenkint beveendő összeggel 16, legfeljebb 38 év alatt, valamely pénzintézetnek, consortiumnak, amely ezt az általány-összeget a jelzálogul lekötött regále jövedelem alapján, előlegezi, a (elvett megváltási összeget, kamat és törlesztési quota gjauánt, vissza fizetné. Ennek következtében, a regále megszűnnék ugyan a földbirtokhoz kötött kiváltságos jog lenni; monopolium gyanáut azonban, bizonyos ideig, az Isten tudja meddig, továbbra is fenn állana; és hogy a törvényhozás krcei ne köttessenek lo igen hosszú időre, illetőleg hogy jövőre további könnyítések lehetővé tétesseuek, a felveendő ö-".zeg amortizátiója lehető rövid időre lenne megállapítandó oly módon azoubau, hogy az évenként törlesztendő flauegek semmi osetre sem fognak az eddigi hozzávetőleges jövedelemnél magasabbra rugui. K módozatot legczélszerübbnek találják, ámbár a regálejog ezzel ttem leuue eltörölve. A régi állapotok ekkor is folyvást fenuállanának. Csupán anyagi különbség leányi szabadságát, s addig semmi áron sem megy nőül Sir Leedshez. Atyja elgondolva, hogy 0 egy egész évig tőkéinek birtokában marad, s a pompás kamatok az ő pénzes ládájába folynak: azou megjegyzéssel nyugodott be leánya inditváuyáb*. hogy Sir Leeds megnyugtatására mégis megíratni kall a házassági szerződést a közjegyző által, s igjr a derék ifjú űr biztosítva lévén, menten várhat meg egy érig Sir Leed* savanyu képet vágott a kellemetlen indítványra. Eszébe jutott, hogy pénie veszedelmesen apad, apai öröksége az utólsó pajtáig adóssággal van terhelve, • hitelesölt csak a gazdag házasság reménye tartja féken éa semmi más, hogy a New-gate celláival meg ne isiuerteaa^k. No de a házassági szerződés is jó hypotheka. Alig, hogy alá irta a szerződést, sietett a nap kellemetlenségeit «gj ép oly szép, mint könnyelmű barátnője kóreben as éj eUzóródásaival cserélni fel. Ezek ugyan erkölcsi, s köz emberiségi törvénybe ütköztek, azonban nem ujertek ktlloa paragraphust az angol törvéoycodexben, a »Haboa» Corpus-ban« a »Teat-acU-kban« s igy nem is Urthattak jogot a neme- Sir Leeds tiazteletéhez Fájdalom mind ezek-U és sok egyebeket megtudta a szép Misa, a mi lelkében egy egész forradalmat idézett elő. Mig Sir Leeds sietett londoni hitelezőit a házassági okmánynyal megnyugtatni, a az nj kölcsönök alapjául gondoaan felhasználni, nem mulaaitott el egy alkalmat sem a Joccé-clubb s a sport menek becse> időtöltéseit kizsákmányolni, noha Drury Laue tündére részesültek leginkább pártfogásában. Tagja volt minden clubbnak, csupán az öngyilkosok dubbjának még nem, ámbár erős lépéaekkel, s öntudatlanul sietett felé is. De hát azt hitte hogy e sötét révet lesz idő majd később az élet hajótöréaei után felkeresni. »Ouod differtur, non aufertur.« Ezzel vigasztalta magát. Nem lehet rosz néven venni, hogy sokan oly mohón sietnek menekülni az időtől; bár oly kevésnek van őszinte kedve azt feladni. (Folytatása kivetkezik.) állana be, az t i. bogy ekkor a regále jog a községek tulajdouát képeiné, nem' u földes urakét Pedig a községek részben most is biruak korcsmáltatási joggal, az úgynevezett kántor korcsmai joggal. E müvelet szintén nem látszik valami üdvösnek lenni, nemcsak, de sót épeu semmit sem változtatna a regálé mai helyzetén. A községek ismét kiadnák a regále jogot bérbe csak ugy. miut eddig kiadták azt a földaa urak annak, aki legtöbbet adua érette, a ott lennénk, ahol a mádi zsidó. A regále jogok ilynemű megváltása nem megváltás, hanem csak eladás lenne. Birtok és birtokos továbbra is lenne. Ez nem végleges megoldás. Igaz, hogy a regále jog ilyszerü megváltása által a földbirtokosok tekintélyes tőkéhez jutnának, amelyet az után haszonnal fordíthatnának beruházásokra. E mellett a községek sem terheltetnének tul a váltsági összeggel, miután az alakítandó tartalék-alap, amelyekhez az állam is járulna évenkint bizonyos megfelelő quótával s melybe a regále utáni bevételi többlet egy része, a községek által, szintén befizettetnék: végre is (edezné a vállalat által előlegezett megváltási összeget. Morális haszon azonban e javaslati módozatból, illetőleg megváltási műveletből, épen semmi sem hárainolna a nemzetre, a népre; pedig azt nem szabadna szem elől téveszteni a regále megváltásnál. Nem csak a megváltásról, hanem a végleges eltörlésről is gondoskodni kell: hogy ne maradjon ama szomorú időkből semmi reánk, és maradékainkra. Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. {Augusztus 11.) Az e f. é. juliushó 13-án tartott gyűlés jegyzőkönyve hitelesittetvén: Olvastatott a ezukor, kávé és sörfogyasztási adók tárgyalására vonatkozó alispáni rendelet. Véleményadás végett kiadatott Csapkay Jenő és Kovács P. Pál képv. tagoknak. A felsőtiszavidéki gazdasági egylet által, a közraktárak tárgyában megküldött felhívás kiadatott a gazdasági szakosztálynak, véleményes jelentés tétel végett. A városi árvaszéknek azon véleményes javaslata, mely szerént ezen túl, az árvapénztári kölcsönök után, ne mint eddig 8%-i, hanem csak 7%-i vétessék: elfogadtatott. A sárkány utczán elégett házak portáját a város 350 forintért kisajátította. A több pázsiti jogföld-tulajdonos által, a jogföldek utáni kamatoknak 5%-ira leendő leszállítása, tárgyában beadott kérvény, kiadatott a pénzügyi bizottságnak, vélemény adás végett. A »Nyirviz szabályozó társulat* elnökének az e folyó hó 15-én tartandó közgyűlésre való meghívója olvastatván: határozottan kimondatott, hogy Nyiregyháza város a szabályozást, mint nem életre való eszmét, elejtetni kívánja. (100) De csak ugy párosan . . . (1882. augusztus 5.) Azt mondja a nóta : »Hej 1 a legény olyan, mint a jeges fa; Ránéz a lány, s leolvad a jég róla« És én annyira érzem, mily igazat mond e nép szivéből annak ajkára jött kedves dal! Reám nézett a leány, s leolvadt a jégkéreg, pedig azt a kis kődarabot ott ben, mit mások szívnek neveznek oly biztosnak hittem a hosszú tapasztalatok által kifacsart s reá fagyott könycseppek alatt, s ime . . . egy pillantás, oda van minden . . . hidegség, közöny, s ami a legdrágább volt — oda a nyugalom is! Ejh! mondják bájos olvasónőim — mi közünk nyugalmadhoz ? De igenis közük van kérem ; mert ha az a pillantás csak egy pillantás lett volna, akkor még hagyján; de annyi tüzes szem ragyogott akkor ott; annyi jég-olvasztó tekintet röpdösött, hogy én, aki csak ugy útközben más elől kapkodtam el — tökéletesen mámoros lettem tőle. (Ez utolsó jelző által netalán okozható félreértések kikerülése czéljából, bátor vagyok megjegyezni, hogy Rochlitznál nem volt nagy kontóm.) De most veszem észre, hogy eddigelé azt sem mondtam meg, hogy miről beszélek. De hiszen minek is ? — Oda irtam legfölül »augusztus 5« s ez elég Mindenki tudja mi történt e nagy napon. Tudják a papák, (emlékezteti őket a czipész), a mamák (régen nem aludtak oly keveset, mint akkor) s a papák, mamák leányaik! No ezt már kérdeni is fölöslegest Nevezetes egy nap volt; mert hát öt vagy hattal több tánezos volt, miut tánezosnő. Hanem kérem, beszéljünk egy kicsit komolyan. Azt vetik a fiatalság szemére, hogy kerüli a női társaságot. En keservesen küzdök e rágalom ellen, s azt merem ellenében felhozni, hogy ha nem keresik, az azért van, mert a hölgyek tartják távol maguktól a fiatalságot. Diadalmasan mondhatom el, hogy nekem volt igazam. íme -, csak a kis ujjacskáját nyújtotta az a hat hölgy, s a fiatalság tömegesen tódult, hogy lábaikhoz rakja hódolatát. Elhatározták a hölgyek, hogy egy tánczestélyt rendeznek, s másnap este már negyven fiatalember tartotta szerencséjének, hogy nevét az ív alá írhatta. Nem közőuyös az a fiatalság kérem, hanem szerénytelen sem akar lenni; be várja az engedélyt reá, hogy közeledhessék, s jót állok róla, ha megkapja azt. rohauni fog a rég nem élvezett s egy rész előtt még ismeretlen körbe. A kezdeményezés nehéz szerepét, mint emlitém, hat hölgy vállalta el: Kálnay Erzsi, Kovács Irén, Maár Margit, Nyíri Anua, Szeszich Ida és Sztárek Margit kisasszonyok. Melyikőjüket illetné meg e névsorban az elsőség, azt kiváló szívélyességük, s egyaránt tapasztalt lekötelező kedvességük nem engedi uiegállapitaui, de ha a létesítés és a páratlan ízléssel kicsinosított terem körül tanúsított buzgóságot veszem mérvadóknak: azt hiszem, nem követek ~ el igaztalanságot, ha Sztárek Margit és Kovács Irén kisasspouyokat első sorban említem fel; de ők ismét bocsássanak meg, ha az igy reájuk ruházott érdemek egy tetemes részétől megfosztom őket, Sztárek Ferencz ügyvéd ur javára. Övé t. i. a létesítés tulajdonképeni érdeme. 0 volt az, kit házigazdáuak tekintettünk ugy mi, mint a rendezőség ; ő volt az, ki a fiatalok válláról minden gondot levéve egyedül fáradt s intézkedett ugy: hogy a rendezőségnek csak a négyesek lebonyolítása maradt fenn. Nem akarok dicsérő szavakat használni, — bár az elismerésnek csak azok lehetnek méltó viszonzoi,— mert félek, hogy az akkor reám ragadt lelkesedés által is növelt hálámat még hizelgésnek vennék, s ez az érdemnek csak hátrányára lenne. Nem mondok tehát többet, csak a fiatalság nevében szavazok köszönetet s ne vegye telhetetlenségnek, ha még most is oda vissza képzelem magamat és sóváran kiáltom: Hogy volt ? hogy ! Hányszor el is mondtuk ezt akkor este? De hiszen uem is csoda, midőn ott voltak a legjobb tánezosnők: a rendező hölgyeken kivül Kralovánszky Ida és Mariska, Kriston Erzsi (Kemecséről) Maár Etelka, Majerszky Ida, és Szilvásy Berta kisasszouyok továbbá: Kovács Etelka, Szopko Alfrédné s Turánszky. . . né úrnők. A nem tánezolók között (fájdalom gyász miatt) láttuk Nemes Irén kisasszonyt (Debreczenből), továbbá ott voltak Kovács Bella és Teréz kisasszouyok. S most, mielőtt a névsort a mamák s fiatal asszonyok neveivel befejezném, meg nem állom, hogy mélybókot ne csapjak előttük ama felséges lakomáért, melyre azt hivém herczegeket várnak, s csak erős bátorítás után mert, az én vendéglői ételekhez szokott közönséges szemem az előbb már ábrándosan lesett pompás eledelekre reá tekinteni s aztán midőn hozzányúltam. . . midőn ettem. . . Oh az valami !.. No de nem merengek tovább a multakon, mert reá tekintve tentás és üres asztalomra, ki talál csordulni a könnyem. És e lakomát köszönhetjük a már a tánezolók között említett hölgyeken kivül Krasznay Gábor polgármester, Korányi Imre, Kovács Soma, Maár Adolf, Nagy Sándor, Szeszich Lajos, Szexty Gyula, és Sztárek Ferencz urak kedves nejeiknek. Az az átkozott betűrend itt is utóisónak juttatta azt, kit legelői szerettem volna megemlíteni; mert hogy Sztárek Ferenczné urnő méltó párja volt a házi gazdának : ezt nem csak én, de valamenyien emlegetjük s fogjuk soká. Gondoskodása még oda is kiterjedt, ha evette mindenki a »legjobb*-ból; de hogy ez mi volt, azt nem árulom el, mert borzadok a halálos ellenségektől. Tánczoltunk reggelig, ez természetes: de még természetesebb az, hogy másnap este nagyon szerettünk volna visszamenni s újra kezdeni, de hiába 1 nem volt hova. No de : fel virrad még valaha I Terefere. Tanügy. Meghívás a szabolcsmegyoi felekezetuélküli tanitó egyesületnek Nyiregyházán, a megyeház nagy termében 1882 év augusztus hó 30 án tartandó hetedik közgyűlésére. Sorrend: augusztus 29-én a vidékről beérkezett vendégek fogadtatása és elszállásolása. A vidéki néptanítók és tanügy barátok, kik ingyen szállásban óhajtanak részesülni, jelentkezzenek augusztus 20-ig a rendező bizottság elnökénél Varga Antal tanítónál. Augusztus 30-án reggel 7—9 óráig gyakorlati tanelőadások fognak tartatni a r. kath. népiskolák tantermeiben. Előadók : Ruhman Andor tanitó a számtanból, Wichs Lipót tanitó a lombfürészelésből. Azon vidéki tanítók, akik a tárgyakat, vagy a házi-ipar valamely neméből gyakorlati előadást, vagy felolvasást óhajtanak tartani, szíveskedjenek auguszt. 27 ig Pazár István egyleti elnöknél jelentkezni. Az előadások után ugyanazon tantermekben a tanszerkiállitás nyittatik meg. A közgyűlés 10 órakor veszi kezdetét, melynek tárgyai: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Az egyleti választmány működéséről szóló jelentés. 3. A tanítói járáukörök jelentései. 4. Az első orsságos képviseleti tanitó gyűlésen részt vett egyleti képviselő beszámolása. 5. A gyakorlati előadások birálata. 6. A választmány javaslata a nyugdíj-törvény némely pontjának módosítása tárgyában. 7. Számvizsgáló küldöttség jelentése. 8. Indítványok. A közgyűlés végeztével, délután 2-órakor társas közebéd tartatik a »Hárs«-hoz czimzett vendéglőben. A teljes közebéd ára 1 frt. Ebéd után kirándulás az ág. ev. faiskola kertbe, hol Mráz Károly tanitó a gyümölcsfák nyári nemesítéséről tart gyakorlati előadást. Qróf Desstwffy Aurél mk. egyesületi elnök, Halzsuda Dániel mk. t. egyesületi jegyző. A nyíregyházi ág. ev. egyház kezelése alatt álló Reguly-féle ösztöndíjra pályázat nyittatott, melyre pályázhat minden helybeli ág. ev. ifjú, aki az 5-ik gymn. osztálytól felfelé valamely hazai tanintézetben jár. Az iskolai bizonyitványnyal felszerelt folyamodvány f. évi aug. 15-én az iskolai elnökséghez beadandó. ÚJDONSÁGOK. (ph.) Örömmel tudatjuk olvasóinkkal s olvasóink utján a termelő gazdaközönséggel, hogy a buza ára lassankint fölfelé megy. A tőzsdei jegyzés a buza árábai a mult hét elején 25—30 krnyi emelkedést mutat, ain annak jele, hogy az emelkedésben nem következett be a megállapodás. A fővárosi lapok közleményei után az kell következtetnünk, bogy a:gabonák árára nézve csak nem oly kedvezőek a kilátások, mint maga az aratái volt. Északi és déli Németország vetései megromlottak hasonlókép járt déli Francziaország. Anglia csak közé] termést várhat. Romáuiából ős Déloroszországból szin