Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-28 / 22. szám

VII. évfolyam

22. szám.

Május 28. 1781.

KJadő hivatal

ifj.CSÁTHY KÁROLY )

gaztl. akad. könyvkereskedése^'

DEBRECZENBEN,

hová az előfizetési pénzeket és | hirdetéseket kérjük küldeni. ÉP

SS* Minden a „Tiszavi- dék“-et érdeklő kéziratokat, a szerkesztőségi irodába Debre- czen, Főtér 7-ik sz. alá kérünk beküldeni.

Vegyes tartalmú hetilap.

Megjelen rendesen Vasárnap.

líagyohh terjedelmű, mint szintén íöbb izlien üteg jclosiő liii'deíé^eb, alku szerint a Seg-jittái»yosal>í»aii közöltéinek.

Nyilttér alatt minden három hasábos garmondsor lő kr. és 30 kr hélyegdij.

Elölizetési il i|:

Postán küldve .... 6.—

Félévre............................3.—

'T Évnegyedre

......................1.50 W

H

irdetési dijak előre fizetendők: minden 5 hasábos petit sor egyszeri igtatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyeg- dij 30 kr.

Előfizethetni Nyiie gyházán a postahivatalnál. Dehl'VCzeitben ifj. Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. Pesten Grill Károly in. k. udvari könyvárusnál és Petiik Gézánál, hol egyszersmind hirdetések isfelvétetnek. Egyébiránt a postahivatalok

utján, legczélszei'übb öt krajczáros utalvány által.

Nagy-Kalló és környékének erdő és fatenyésztési ügyében.

i.

Nem csak e város környékét, hanem az egész Nyírséget is áttekintve, elszorul az ember szive, hogy mennyire faszegény ez; nemcsak az épületi, szerszámi és tűzifa szükségletet nem képes fedezni, — de még maga a talaj is igen-igen érzi már; a mennyiben a futó homok és szik a fedetlen talajon mindinkább nagyobb erőt vesz.

Mely annyival is inkább aggodalmat keltő, mennyivel inkább meggyőződik az ember: hogy itt még a fásítás és erdőültetés ügyében mily keveset tesznek; holott a mai időben az egyetemes gazdálkodás egyik ága sem igér oly biztos, és magas jövedelmet mint a fa- és erdőtenyésztés; midőn az épületi és szerszámi fák darabját csaknem arany nyal, a tűzifa ölét pedig 18—2 4 írtjával kell fizetni.

Különösen tudnánk elszomorító képeket rajzolni, hogy egyes helyeken, hol ezelőtt még alig néhány évvel is szép kis csere, erdő díszlett, ma már levágva, elhagyatva, — ez erőszakkal kipusztitott erdők, cserék utolsó romjait a fatönköket túrják ki az utolsó faszükségbol; de személyeskedni nem természetünk, meg más lelől nem is illendő: ha bár itt a nagy közönség közelebb és távolabb egy vagy más tekintetben igen érdekelve van, — nem mutatunk rá a helyekre

Holott pedig nem pusztítani, hanem inkább nevelni, tenyészteni és a meglévőket helyesen kezelni, ápolni, sót gyarapítani kellene.

Be is látták ezt már többen, több egyes föld és kertbirtokosok, mint Kállai Ákos, Dr. Bleuer, Appel it. Tamár stb. urak erejük és saját szükségükhöz mérve igyekeznek az eddigi hibán segíteni, jó példával menni elől, a faszegény határt a magok birtokain igen szépen íásitják.

Felemlíthető még a nagy-kállói v. elöljáróság, különösen Kovács Károly és Holló Károly jegyző ur felébredt buzgólkodása is a fatenyésztés ügyében; a mennyiben nemcsak saját, hanem a város szükségére is ez idei tavaszszal nagy mennyiségű ákácz magot rendeltek volna meg Debreczenben; de elkéstek, mag nem lévén már az illető üzletben.

Vándor tanító is járt itt május derekán, — de ; nem sok örömet vihetett el; mert a mint értesülünk a tanítványok üsszeszerzésére nem történt előlegesen alapos intézkedés: bizony pedig felillenék itt egy kevés fatenyésztési bölcsesség!

Nem megrovás végett, említjük fel, egyedül szó- vünk borús érzetének adunk hangot, midőn felemlítjük: hogy itt N.-Kalló alatt Harangodnál is az erdő pusztulás, mily szomorú látványt nyújt; kivált midőn tudjuk: hogy nem gondozott fürdője Dr. Józsa ur állítása szerint jótékony gyógyerejü vízzel bírna.

Pedig e gyógyerejü fürdőnek is mily nagy hijá- nyát érzi az itteoí közönséges osztály, — mely távol, messze fürdőre nem utazhatik.

És csak egy kis áldozat kellene pedig, — egy kis áldozat, az erdőség illetőleg a csere megörökítése, fürdőhelyiség, sétatér stb. és mily szép jövedelem forrás lenne.

Ennélfogva mi azt hozzuk javaslatban: hogy Szabólesmegyében, akár Nyíregyházán, akár Nagy- , Káliéban székelve alakuljon egy „fa és erdőtenyésztési egyesület* ; mely egyesület a megyei közgyűlés pártfogását felkérve szép és hasznos jövendőnek nézhet elébe.

Melyről jövőre bővebben szólunk.

K. Gy.

Szabályzati tervezet az országos közoktatási tanács számára.

1. §. A közoktatás igényeinek országos képvi- ! seltetése czéljából a magy. kir. közoktatási ministerium oldala mellett országos közoktatási tanács ala- I kittatik.

2. §. Ezen tanácsnak feladata, a közoktatás állá- í sat es szükségleteit az országban éber szemmel kisérni, annak előmozdítása tekintetében a közoktatási ministernek előterjesztéseket s javaslatokat tenni: a közoktatás főkép tudományos és módszertani részére vonatkozó ügyekben a közoktatási miniszter felfiivá- I sára véleményt adni, s általában a közoktatás terén a minisztériumnak szakismeretével és tanácsával segítségére lenni.

3. §. Az előbbi szakaszban általában felemlített ügyek közé különösen tartoznak:

a) a törvényjavaslatok, s a közoktatás tudomá- ! nyos és módszertani részére vonatkozó rendeletek;

b) tantervek, utasítások, iskolai rendtartások, j vizsgálati és fegyelmi szabályok;

c) vizsgáló bizottságok felállítása, és azok eljárási szabályainak megállapítása;

d) tanintézetek felállítása, átalakítása, azoknak nyilvánossági joggal felruházása vagy e jognak megvonása ;

e) a tankönyvek ügye, különösen megbirálása, akár már használatban legyenek, akár még csak engedélyezésért előterjesztessenek;

f) a tanodákkal összekötött segédintézetek, könyvtárak, muzeumek, gyűjtemények sat. berendezése és bővítése;

g) a tanintézetek, vizsgáló bizottságok, s tanké- pezdék évi jelentéseinek tárgyalása.

4. §. Az országos közoktatási tanács, munkálI kodásának különböző iránya s fokozata szerint négy szakosztályra oszlik, u. m:

a) tudomány-egyetemi;

b) műszaki, vagyis műegyetemi, reáltanodái ipar-, szakiskolai;

ej gymnasiumi, és

d) népoktatási szakosztályra.

Az itt névszerint fel nem említett, tanintézetek azon szakosztályhoz tartoznak, melyhez tantárgyaik-, s azok tanítása irányánál fogva legközelebb állanak.

5. § A szakosztályok feladata: minden ügyet, mely a körükbe eső tanintézetek illetőleg a közoktatási tanácsnál előfordul, előleges tanácskozás alá venni, s vélemény és javaslat kíséretében a közoktatási

I tanács elhatározása alá terjeszteni.

6. §. A tanács székhelye: Buda-Pest. Czime Magyar országos közoktatási tanács. 1871.

7. §. Az országos közoktatási tanács áll: egy ! elnökből, egy alelnökből, huszonhat beltagból saszükségletnek megfelelő számú tagokból és egy tanácsi jegyzőből.

8. § A Buda-Pesten székelő tagok a tanács bel- a többiek annak kültagjait képezik.

9. § A 26 beltagból a 11-ik § szerint teljesítendő kinevezés vagy választás következtében hat tag tartozik a tudomány-egyetemi, nyolez a műszaki, hat a gymnasiumi, és hat a népoktatási szakosztályhoz. A

TARCZA.

Emlékszel-é ?- 18G8. —

Emlékszel-é az ábrándos ifjúra Midőn kebledre hajtá bús fejét;

És átkarolva őt, miként folyandár,

Arczára hintve csókod ezerét?__

E

mlékszel-e: az ég minő derült volt, Csillag-szemével hogy mosolyga ránk?

Míg elfeledve ez önző világot,

Egymás keblén oly boldogok valánk!? . . .

Szivemre tetted picziny kis kezed És kérdezed: vájjon mi dobog ott,

S én, elmerülve tündér ábrándimban Szemed néztem, mint legszebb csillagot. Sötét volt az, de mégis oly villámos Úgy átlövőit dúlt keblem rejtőkén Miként villám, az eget elborító Terhes felhőknek vastag rétegén.

Én istennem, be szép is igy az élet,

Oh bár meghalni soh’se kellene;

Vagy ifjúságom boldog perczeinek Bú és bánat ne állna eliene! .... Most, tárva áll a mennyország előttem, S mindenfelől az öröm integet;

Mig fűszerezni ezt a nagy örömet, Ajkad ajkamra csókot hinteget.

Boldog vagyok, — elérve vágyaimat,

Szivem újúl és újra éledez;

Nem rettegek már többé, mert tudom, hogy

Gyönge karod a hajtól béfedez__

Miért vágytam, s mit bírni úgy óhajtók,

S miért lelkem oly forrón epedet!:

— Elfelejtve a múlt fájó emlékét, —

Elértem azt, és birom szivedet!.. E-i I.-n.

A csillagok színváltozásáról.

Levél Kossuth Ea jóstól.

(folytatás.)

Tudja ön, hogy a gázalaku testek ezen tulajdonának kipuhatolása volt a bűvész, mely az embert képesítette, knrla kis kezét a végtelenségbe kinyújtani s úgy, mintha lombikjában bírná, vegybonlás alá venni nem csak a Napot (hisz ez közel szomszédunk, csak 152 millió kilometer választ <4 tőle, — fénysugara 8 perez alatt hozzánk érkezik) hanem vegybonlás alá venni a végtelenség még azon világait is, melyekből ezer meg ezer év kell, bogy a mósod- perczenként több mint 300 ezer kilométernyi sebességgel utazó fénysugár hozzánk érkezzék.

Igen, mert a színkép elemzésnek (1‘ analyse Spect- rale) nyitja abban áll, hogy míg a szilárd vagy folyadék fénytestek a prismával folytonosszinképet adnak, melyben ; semmi megszakítás, semmi hézag nincs, hanem a hét fö- j szin megszámlálhallan nuanceaival az ismert rendben egymáshoz sorakozik, legfölebb azon különbséggel, hogy a testek természete szerint hol egyik, hol másik szin terjedtebb vagy szűkeid) tért foglal el, vagy egyes ritka esetben (mint az Erbin vagy a Didymoxid) egy vagy más szin kiváló erősen fénylik, addig a gözalaku testek speetruma, ép ellenkezőleg nem folytonos, hanem csak egy vagy több színes vonalakból vagy csikókból áll, melyek sötét térközökkel vannak egymástól elválasztva.

No inár a Plücker által kijavított Heisslerféle csövek segedelmével jó formán már minden ismert testről tudjuk, hogy izzó gőz állapotban minő s hány és mikép elhelyezett fényvonalat ad, — az pedig a Spectrumok egymás föli be vetésével ki lett tapasztalva, bogy a gázok, midőn szilárd vagy big fényforrássból fény bocsáttatik rajtuk keresztül, ennek continues színképéből ép ott s csak is ott törlik ki a szint, a hová izzó állapotban azt maguk előidézik ; tehát csak össze kellett hasonlítani a gáz alakú testek speclralis vonalait a Nap continuus színképében észlelt FrauenhoíFer-féle vonalakkal, hogy megtudjuk, minő alapanyagok fordulnak elé a napban, csillagokban, üstökösökben, néhaiakban stb. már a mennyire hasonlók itt a földön előfordulnak, inert hál minden értelmi emelkedés mellett, még is csak porhoz kötött férgek vagyunk bizony mi