Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-05-28 / 22. szám
kültagoknak az egyes szakosztályokba való beosztását a tanács eszközli saját hatáskörében. 10. §. Az elnököt a magyar kir. közoktatási miniszter javaslatára három évre ti cs. és kir. 1elsoge nevezi ki. 11. §. Az alelnököt mindenik szakosztály beltagjainak felét, igy összesen tizenhárom beltagot, valamennyi kültagot, és a tanácsjegyzőt szabadtetszés szerint — a tanügy iránti részvétet tanúsított bármi rangú és rendű férfiak köréből három évre hármat választ a pesti magy. kir. tudomány egyetemes tanácsa a tudomány egyetemi szakosztály-, ötöt az országos középtanodai tanár egylet és pedig kettőt a műszaki és hármat a népnevelők pesti egylete a népiskolai szakosztály számára. 12. §. Ezeken kívül tagjai a közoktatási tanácsnak, és határozó szavazattal bírnak a magyar kir. vallás- és közoktatási ministerium azon tanácsosai, kik ezen ministerium kebelében a tanügy előadói, s kiket azokon kívül a minister azzá kinevez. 13. § Az összes tanács üléseiben az elnök, ennek akadályozása esetén az alelnök, a szakosztályok üléseiben pedig azon miniszter- vagy osztálytanácsos elnököl, ki a közoktatási minisztériumban a tanács- kozmány tárgyát képező ügyek előadója. 14. §. A szakosztályi jegyzőt mindegyik szakosztály beltagjaiból önállóan maga választja. 15. §. A munka terhét lényegesen a beltagok viszik. A kültagok a tanács és szakosztályok üléseiben bármikor részt vehetnek, s azokban határozó szavazattal bírnak, sőt különösen fontos esetekben a ta- nácskozmányokra, a tanács vagy szakosztályi elnök által egyes kültagok külön is meghiváltathatnak. A kültagok egyébként hivatása leginkább abban áll, hogy főleg helyi viszonyoktól feltételezett, vagy különös szakismeretekre vonatkozó ügyekben a közoktatási tanács, vagy annak elnöke, vagy egyes szakosz tálya felhívása folytán véleményt adnak, sa közoktatás más ügyeiben felhívás nélkül is a közoktatási tanács elé javaslatokat terjesztenek. 16. § A szakosztályok jogában áll más szakosztályhoz tartozó tagokat is üléseikre meghívni, sőt el- kerülhetlen szükség esetében a közoktatási tanácson kiviil álló szakértőket is hívhatnak meg, kiknek ez esetekben határozó szavazatuk van. 17. §. A tanács tagjai dijt nem húznak, kivéve a tanács- és szakosztályi jegyzőket, kiknek részére az elnök javaslatára esetről esetre évi mérsékelt tiszte- letdij rendeltethetik ki. 18. §. Azon kültagoknak, kik a tanácskozmá- nyokra a 15. §. szerint különösen meghivatnak, s a közoktatási tanácson kívül álló, a 16. § szerint meghívott szakértőknek az illető napi, esetleg munkadijak ; mellett a szabályszerű útiköltségek megtéríttetnek. 19. §. A közoktatási tanács rendes üléseit évne- j gyedenkint, még pedig minden harmadik hó első vasárnapján a tudomány-egyetemi épület valamely arra alkalmas helyiségében tartja. Rendkívüli ülések az elnök, esetleg annak akadályozása esetén az alelnök meghívására annyiszor tartatnak, a mennyiszer szükséges. A szakosztályok üléseik helyét alakításuk után maguk határozzák meg, s a szakosztályi elnök meghívása folytán annyiszor tartanak ülést, a mennyiszer azt a szükség kívánja. 20. §. Határozat hozatalára a tanács összes ülésein, az elnökön, esetleg alelnökön kiviil mindegyik A mit Geissler-osövel meg nem nézhetünk, arról csak azt ludjuk, hogy valami. De hogy mi? azt nem. Ezek az úgynevezett FrauenhoíTer vonalak invaria- bilisek. — Most legújabban vétetett ugyan észre egy neme a távközi deplaeirozásnak a vonalak közt s különösen a D1 D2 (Natrium) vonalaknál szabatos mérések tárgyává is tétetett, — mert hát mit nem mért már meg a tudomány? — megmérte minő sebességgel tövei ki a Napból s minővel sülyed alá a köneny? — minővel közeledik vagy távozik az „álló“ csillag (dehogy „álló“ !) — mennyi me- leget juttat hozzánk a Hold, a Sirius, az Arclurus stb. De az a látszólagos deplaeirozás csak a látvonali szögnek a Nap forgása folytán változásából ered. A Frauenhoífer vonalak invariahilisek, akár közvetlenül a Napnak színképét vegyük, akár a légkör világosságát, a Holdét vagy akár mely más viszsugárzó testet, mely fényét a Naptól kölcsönözi. — Mégis vannak szabatosan határozva a Kirchhoff scálájában s még részletesebben Angstrom normális spec- trumában. Hanem ezen in vari a bilis vonalokon kiviil vannak a napfény színképében variábilis vonalak, melyek a szerint változnak terjedelemben is, intensitásban is, amint a nedves vagy száraz időben, hegy magasán vagy völgyben, akkor, midőn a nap a meridianusban vagy közel a horizon- hoz van, tesszük az észlelést. A mi a Faulhorn tetején délben vett színképnél alig észrevehető vékony fekete vonal, az a völgyben naplemente előtt vett színképben egész szalaggá tágul. Ezek a tellurikus vagy légköri vonalak, melyek onnan erednek, hogy a légkörében úszó gázok és gőzök a napsugárból némely szinrészekel absorbeálnak, kitörölnek, azon törvény szerint, melyet említettem. Természetes, hogy ezen absorbtiónál a vizgöz játsza a legnagyobb szerepet, mert az legtöbb van s mindig van a légkörben s a 1 szakosztályok ülésein pedig a szakosztály beli beltagok legalább felének jelenléte szükséges. 21. §. A határozatok szótöbbséggel hozatnak, a határozatban meg nem nyugvó azouban külön véleményét jegyzőkönyvbe iktathatja. Egyenlő szavazatok esetén az elnök szava dönt. 22. §. A tanács, s a szakosztályok jegyzői — mely utóbbiak különben is a tanács beltagjai — határozó szavazattal bírnak. 23. §. Az országos közoktatási tanács a közoktatásügyi ministerium mellett működő véleményező testület leven, más hatósággal nem közlekedik, s a hozzá intézett ügyekre vonatkozó véleményeit, és javaslatait, további intézkedés végett a magyar közoktatásügyi minisztériumhoz terjeszti. 24. §. Ügyrendjét a közoktatási tanács maga dolgozza ki, s a közoktatási miniszter helybenhagyja. A tiszavidéki vasúttársaság közgyűlése Pesten május 15-kén : Elnök gr. Barkóczy János üdvözlé a jelenlevőket s örömét fejezé ki a felett, hogy a társulat közgyűlését az ország fővárosában tarthatja meg. Constatálta, hogy jelen van 33 részvényes, 17 választmányi tag. a kik 12,500 részvényt képviselnek. Bemutatta Fest államtitkárt, mint királyi biztost, ugyszinte dr. Kautz Gyulát, a kormány képviselőjét. Megemlité, hogy az alapszabályokon a múlt, közgyűlés alkalmával tett módosításokat a kormány megerősítette. Következett az üzleti jelentés és főszámla-zárlatának felolvasása. A főbb tételek a következők: 1. A befektetett tőke 1870-dik év végén felvéve, tesz 48.153,270 frt. 2. A pályaügyeleti és pályafentartási költségek tettek 702,247 irtot. Felemlít,é e helyütt a jelentés, hogy a magyar vasúthálózat kiterjesztése s bővítése által a tiszavidéki vasúthoz több oldalról csatlakozás föltételeztetik, minek következtében az iilető pályaudvarok a csatlakozási vasutak költségén megfelelőleg bővíttetnek, hogy közös használatra alkalmasakká tétessenek. Ezen állomásokon a közös állomási — és üzletszolgálatot a tiszavidéki vasút vezeti és gyakorolja. Ily módozatok mellett eddigelé a csabai, aradi, nagyváradi, miskolczi és kassai állomáson állnak fen csatlakozások és fognak létesittetni Debreczenben, Nyíregyházán és Szerencsen. Ezenkívül leend még csatlakozás Szolnokon, hol azonban a kormány saját pályaudvart, szándékozik épittetni. Az 1869. év végén maradt 72 darabból álló mozdony-létszám az 1870-diki üzletévben 80-ra szaporitta- tott. A kocsikészlet 165 személy- és 1803 darab teher- és munka-kocsiból áll. Szállíttatott összesen 790,912 személy 1.601,186 frtnyi bevétellel; 15.590.296 mázsa málha 3 878,657 frt nyi bevétellel; 2884 ló. 144 kocsi, 739 eb, 527,117 darab marba. 385,138 frínyi bevétellel. Üzletbevétel: 5.774,175 frt. Ila ezen összeget az 1869. év 5.898,781 frtnyi bevétellel összehasonlítjuk, kitűnik, hogy az 1870. évi bevétel 123,606 írttal, vagyis 2.10%-kal kisebb, mint a megelőző évi. Üzletkiadás: 2,788,603 frt. Ha ezen költségeket a bevételekkel összehasonlítjuk, kiderül, hogy a bevételek a kiadásokat 2.985,572 írttal meghaladják. A kiadások aránya a bevételekhez, mely az 1869-dik évben 40.42%-ot tett, az 1870-dik évben 40.04°/o-ot tesz. Az üzlet-számla szerint az 1870. évi többlet 3.985,572 frt. — Ebből levonva a befektetett 48.152,270 frt tőke 5 Va %-os kamatját és törlesztési összegét 2.503,970 frtot, a fenmaradó 481,602 frtnyi összeg 4%-át a tartalék-alap számára: marad osztalékul 462,336 frt, a mi 5.03% nak felel meg. A jelentés után Weiss Károly, az osztrák hitelintézet igazgatója indítványozza, hogy miután a választ- tnányak 7 évre megszabott tántiéme-e lejárt, 1870-re adassék neki 40,000 frt. Ezen indítvány egyhangúlag s vita nélkül elfogadtatott. vonalak változatait az okozza, hogy néha kevesebb, néha több van, s több vagy kevesebb vizgöz rétegeken megyen a sugár keresztül, a mint völgyben, sikon vagy a horizon felé s magas hegyről vagy a meridianus felé teszszük az észlelést. „II va sans dire“ hogy ha valamely csillagnak vagy planétának gözköre van, annak is ily absorbtió vonalokat kell mutatni, a gáz vagy gőz különbsége szerint. Ezekkel reá mutattam az égi testek színezetének, tehát a színváltozásoknak is eredetére. Mert ha egy vagy mái színes sugár részben vagy egészben absorbeáltatik, a nem absorbeált színek praedo- miriánsokká lesznek, nyernek intensitásban és pedig az optikai eleidét törvénye szerint. Ha rubintüvegen ereszti ön át a fehér (tehát minden szinü) fénycsőmét a prismára, a kék s minden más szín, melybe« a kék hozzá járul (zöld indigo, virla eltűnik: de a veres mellett nyoma marad a sárgának s még erősebb nyoma a narancssárgának, mely e kettőnek keveréke. Ha ellenben kobalt kék üveget basznál ön, az eredmény ellenkező lesz. A kék szin prae- domínál. A zöldből, indigóból, violából nyomok maradnak, de a sárga, narancs és veres „non est inventus.“ Ha tehát valamely csillag vagy planéta légkörében oly gáz van, mely pl. a Spectrum kék mezejében törlést csinál (absorbeál), azon csillag vagy planéta veresnek vagy vereses-sárgának fog látszani. — Ez esetben van Mars. Annak speetrumában két erős absorbtió vonal mutatkozik a kék mezőn, tehát sárgás veresnek látszik. „Well, to wind up the thread of reasoning“ kérdés: mi hírt hozott eddig a Jupiter vegyalkatáról a Spectroscope? Jupiter — a mint tudja ön — a naptól kölcsönzött fénynyel világit. Én ugyan meg vagyok győződve, hogy van Helyi újdonságok. — Éialkúuy, tuújus 22. 187M, Ismeretlen j holttest. Einberbaráti kötelességet vélek teljesíteni, midőn j e lapokban kö/.ti.domásra hozom, hogy tegnap a község j egyik mezei kutjából alig 3 — 4 napos holttest vétetett ki. ' A szerencsétlen minden ruhájától meg volt fosztva, csak | két kezén volt barna glace kezlyü 3 gombra, s rendesen | begombolva, bal kezén 3 arany gyűrű. A holttest elegáns j keresztyén ember lehetett, arcza barna, kerokded. s lába igen kicsinyek, kora: 35—38 eves, csinosan köriilnyirolt barna szakállal, s bajuszszal. E körülményből hisszük, bogy a szerencsétlen nem vidéki, hanem városi egyén lehetett, valamely nagy keres k e d ö - h á z t ó 1 kikul d ö t t n e k , vagy u t a z ó biztosítási ügynöknek gondoljuk öt. Valószínűleg orozva gyilkoltatott meg, mert teje hátsó része, orra, homloka össze \an törve, szive táján nagy daganat van, de még a mai bonezolás alkalmával fog kitűnni, hogy szúrás, vagy lövés volt-e ez? Községünkben átalános a hiedelem, hogy ez egyént nem itt de távolabb földön verték agyon ; alkalmasint fuvarosokkal utazott, s ezek ollók ki életét, e gyanú alapja az, hogy azok itt szoktak állomást tartani. (E levél még több kombinátiót is tartalmaz, de azok megnevezett egyénekre vonatkoznak, s igy még most nem közölhetjük. A szomorúan érdekes ügy további részleteit kérjük. — Szerk ) — BtnTkiYea,y május 23. #S7 t. (Ki volt a gyilkos?) Azon szerencsétlenről akarok ismét megemlékezni, kiről tegnapi levelemben már tudósítani a I. szerkesztőséget. Ma történt meg az ismeretlen holttest felbonczolása, mely igazolá azon gyanúmat, hogy azon egyént erőszakos halállal végezték ki. Kiderüli ugyanis, hogy megfojlalott, torka tele volt vérrel, felső melle összetördelve, a teslkü lönbözö részén több botülés látszott, észrevehető volt rajta azon tünemény is, mely az akasztott embereknél észlel hető, mini minden megfojtott egyénnél. Két zapfoga hiányzott, orra a saséhoz hasonló görbe. Ujjairol a gyűrűiü l azok vették le, kik a kulitól kihúzták. Legfelebb 5-6 napig leheteti a viziten Délelőtt 10 órakor volt a gyászos véget ért idegen tetemeinek tisztességes eltakarítása. A község csinos koporsót csináltatott számára, Nagy Kálmán lelkész pedig megható beszédet tartott a temetés alkalmával. A szokásos szertartáson, mely a ref. egyházban tartatott, igen nagy számú nép jeleni meg. Ki volt a gyilkos? Ennek kipuhatolása volna most első dolog. Nekem igen nagy gyanúm van a beregi fuvarosokra, kik e hó 16-, 17 s 18-án itt utaztak át. Jó volna I ezek debreczeni szálláshelyein, vagy az aranyműveseknél ellopott tárgyai után nézni, s Beregbe (Tarpára) is táviratozni. (A levélhez mellékelt fuvarosok neveit még most is korainak látjuk közölni. Hanem czélszerü volna ott Bal- kányban is a fuvarosoktól kérdezősködni. Szerk.) _ y| nyivegyháx-szulUu-szuthvnuri s zárnyvasut érdekében junius 4- én Fehérgyarmaton értekezlet fog tartatni. Kívánjuk, hogy jó eredménynyel, _ élet- és járadék-biztosilólársas ág f. év május hó 8-án gr Zichy Ödön elnöksége alatta tartotta meg 12. rendes közgyűlését. Az 1870-dik évben az üzleti forgalom 49 millió volt, tehát több 9.6 millióval az 1869. évnél. A forgalomból a következőket látjuk: Zálogüzlet 15.a millió, pénztári 23.4 millió, ingatlanságok üzleti mozdulat 1.5 millió, készpénzi váltóüzlet 1.a millió, és az év végén a lárczában volt 0.4 millión felül. Az összes évi bevételek nem kevesebbek, mint 4.8 millió frt, melyekből a különböző tartalék tőkékhez 3.4 millió tétetett. Ily tények után helyén van, ha az illető igazgatói jelentésben a multévi üzlet növekedéséről van szó, mely szerint 7433 uj ajánlat után 9 . millió összeg biztosíttatott, es 3609 frt járulékokra szóló kötvény kiállíttatott. neki saját fénye is. Mert hát a földnek van (ezt tudjuk, sok de sok oknál fogva), a Vénusnak van (látjuk a naptól nem világitolt részén, midőn quadraturában van), az Uranusz- nak és Neptunusznak van, még pedig nagyon pronunciált mértékben, speetrumaik a Nap speotrumától merőben különböznek. Saját világosságukban kaptak a Teremtötöl compersatiót azért, hogy a Naptól oly keveset kapnak. Az, Uránusz csak 385-öd részét, a Neptumusz csak mintegy ezred részét kapja azon napvilágnak, a melyet mi kapunk. — Ha ezeknek van, miért ne volna a Jupiternek Í3 saját fénye? hiszen már ö is csak mintegy 28-szor kevesebb napvilágot kap mint mi. Azonban ha van is neki saját fénye, az oly csekély, hogy a tudomány jelen állásánál a színképben még nem észlelhető Mert hát a Jupiter a naptól kölcsönzött fényt tükrözi vissza, a priori s fel leheteti lenni, hogy az ö színképe nem fog különbözni a Napétól. Nem is különbözik. Oly híven visszatükrözi azt minden FrauenhoíTer-féle absorbtiékkal, minta magyar alkotmányos (?) élet visszatükrözi a bécsi Cabinetpolitika speetrumát (ez aztán igazán Spectrum ijesztő!) Ezzel tehát nem sokat tanulnánk Jupiter felöl, Hanem mert szerencsésen neki is van légköre, várni lehetett, hogy majd hoznak bírt felőle légkörének gázai, ép úgy mint azok teszik, a melyek a mi légkörünkben állnak útjában a napsugárnak. (Vége köv.)
