Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-04-09 / 15. szám
dólag válaszolt.*) — N.-Kállóban: ez ügy még tárgyalás alatt van. — Nádudvar: községi alsó s felső iskolákat felállítani határozott; de helyi viszonyainál fogva, határozata, f. évi Sz.-György-nap előtt megállapodott irányzatot alig vehet. — Ny.-Báthor: községi felső népiskolához telket, kertet, épületeket, s 700 frt évi javadalmat ajánlott; — s ez ügy iratai, kiegészítő felszerelés végett, jelenben, még magánál a városnál vannak. E községi felső népiskolák, iskola czéljára kivehető 5°/0 iskolai adó mennyisége, a hivatalosan beszerzett adatok szerint: Ujfejértón állami egyenes adó 26,603 frt összege után 1330 frt 19 kr. N.-Kállóban az állami egyenes adó 22,679 frt összege után 1133 frt 9816/100 kr. P.-Ladányban az állami egyenes adó 34,689 frt 74 kr. összeg után 1734 frt 48 kr. Sz.-Mihályt az állami egyenes adó 10,586 frt összege után 529 frt 30 kr. Nádudvaron az állami egyenes adó 30,576 írt 62 kr öszege után 1528 frt 83 kr. Nyíregyházán az állami egyenes adó 48,277 frt összege után 2413 frt 85 kr. B.-Ujvároson az állami egyenes adó 29,518 frt összege után 1475 frt 94 kr. Polgáron az állami egyenes adó 25,738 frt összege után 1286 frt 90 kr. Ny.-Bátorban az állami egyenes adó 12,465 frt összege után 623 frt 264/i0o kr. A mint látszik nem elég élénk a buzgalom, a felső népiskolák megalakítása körül: holott a népnevelési közoktatás eredményei csakis a közérdekeltség melegében érlelhető gyümölcsözésre. VII. Nevezetes mozzanat volt tanügyünkben — a múlt év folytán; közoktatásügyi miniszterünk kezdeményezéséből, a t. tanács határozata hozzájárulásával állami költségen N.-Kállóban is rendezett szünidő alatti tanitó-képezdei póttanfolyam. — Szerencsés voltam ez ügynek, a legjobb erőket megnyerni. —- Igazgatását: tisztársam zemplénmegyei tanfelügyelő Árvái József ur — e szakban országos tekintélyeink egyike vállaltad, ki egyszersmind a nyelvtani störté- nettani tárgyakat a nevelő oktatás módszertanával kapcsolatosan adta elő; a természettudományi tárgyakat a n.-kállói m. k. reáltanoda igazgató tanára Bozóky János ur; — a menyiségtani tárgyakat szintén a n.-kállói m. k. reáltanoda tanára, Gasparik János ur; — a gazdasági és kertészeti gyakorlatok útmutatását, a megye kértére, a földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által megbízott vándor tanár, Lukácsi Sándor ur — e szakban szintén országos tekintély — adták elő. — A tanfolyamra jelenkezők 91 számát meghaladólag, az előadások élvezetére 137 néptanító jelent meg: és pedig ág. hitv. 10, g. sz. kath. 32, 1. sz. kath. 32, helv. hitv. 58, izraelita 5. Előre látszott, hogy a tanfolyamban résztvevők nagy számához, a képezde mellé, — egy gyakorló iskola kevés lesz; s igy kettő rendeztetek be, Szegedy Dániel bulyi, Tóth János mándoki helv hitv. kiválóan jeles néptanítónk vezetése alatt. — A képezdei hallgató *) A k.-yárdai felsőbb népiskola ügye, újabb mozzanatnál fogya — e gyűlésünk folyamán, a t. tanács tárgyalása elé terjesztetik. TÄRCZA. (Rajz a múltból.) A tizenhetedik század végén sötét felhők tornyosultak Magyarország egén. Egyik nap az osztrák, másik nap a török csapatok járták össze a vidéket, előállva különféle követelésekkel, melyeket az istenadta népnek teljesíteni kellett. A bécsi cselszövények kivetettek minden hálót, hogy a nemzet alkotmányát agyontapossák. A vén krónikák lapjait ha átolvassuk, szivünket keserűség és gyász tölti; mennyi szenvedéseken kellett átmenni szegény hazánknak! Szabolcsmegyének akkori helyzete igen szomorú és aggasztó volt. A bécsi cselszövény mindig rósz szemmel nézett e megyére, mint a mely törhetlen és makacs, egyik miniszteri ülésben egy német generális úgy nyilatkozóit e vármegyéről : hogy ott olyan emberek laknak, a kik soha meg nem hajolnak, még ha a bakó fejeiket levágja is s ezen emberek soha térdre nem borulnak. Ezen czélzás által a Szabolcsban levő főbb urakat értette; a kikkel az ál- lamférfiu semmiképen nem rokonszenvezett. Szabolcsmegye, valahányszor a nemzet alkotmányos szokásai ellen támadás tétetett, nem mulasztotta el hatalmas protestátióit. — Ezen ellenmondások természetesen nem csináltak jó kedélyt. I terem a n.-kállói m. k. reáltanoda épületében volt be- i szerelve, melynek tágas és számos helyiségei egyszers- ! mind a néptanító urak elhelyezésére is szolgáltak ; a gyarló iskolák egyike, a helv. hitv. iskokolának ez alkalomból az egyházközség költségén átala- kitott, másika az izraelita iskolának tágas termeiben volt berendezve. — A tanfolyamot élvező tanító urak köztartásban részesültek. — Ez egész képezdei gondoskodás költségeinek összege : fölszerelés, köztartás, s tanári tiszteldékekben együttvéve 3132 frt 35 krba került, melybe azonban nincs beszámítva, a közoktatásügyi miniszter ur által, a képezde használatára megküldött — gazdag tanszerelés, mely a tanfolyam bevégeztével, a n.-kállói m. k. reáltanoda, s a n.-kállói különböző hitfelekezetü iskolák közt, általam, miniszter ur óhajtása s engedelme folytán felosztatott. E képezdei tanfolyam rendezésének anyagi viszonyai vázolása után, szellemi eredményeinek méltatására megemlítem: hogy a tanfolyam állandó hallgatói, kik egyetlen előadásról sem hiányzottak 120- an voltak. — Tanúsága ez egyrészről annak, hogy az előadások kitűnősége, a figyelmet behatóan lebilincselte ; másrészről annak, hogy a néptanító urak, élénk ügybuzgalommal, s szakkedvvel fogadták a tanulmányokat; melyeket elsajátítani vagy fejleszteni alkalmuk nyílt. —■ Szívesen idézem e helyütt Lukács Sándor urnák, a földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézett emlékiratából tanfolyamunkra kiemelőleg vonatkozó részletet, — melyben Írja: miszerint szakbeli oktatása, nagyobb mérvben, egyedül N.-Kállóban sikerülhetett — rendszeres előadásai megtartása s bevégzésével, „hol — a néptanítók dicséretére legyen mondva — a póttanfolyamnál részt vett 120 néptanító közzül csak egy sem hiányzott, egyetlen előadásáról sem, és versenyeztek egymással az érdekeltségben, különösen midőn az iskola port, a közel kertek gyakorlati terével fölcserélvén, gyakorlati műfogásokkal őket megismertette.“ Lehetlen hogy e tanfolyam kihatása, m á r a j e- lenben iskolázó nemzedékre nézve is —: jelentékeny lendületet ne adjon, a közoktatás javulásának. Nem tagadhatom meg magamtól, — hogy a t. tanács előtt is nyilvánosan kifejezzem, bazafiui hálámat, a képezdei előadásokat vezetett tanár urak, s az azokat hallgatott néptanító urak irányában; egyetem- leg mindnyájan a haza köszönetére érdemésiték magukat. — Köszönet illeti még: a gyakorló iskola helyiségeket szolgáltatott t. egyházközségeket; s N.-Kálló város elöljáróit, és közönségét, mely megyei főispánunkkal együtt, vendégszeretettel fogadta lakaiba, a tanár urakat — s a reáltanodába be nem fért tanító urakat; — s minden szükséges intézkedésekben, a legmelegebb s tevékeny érdekeltséggel irányoztak és gyámolítottak. Kapcsolatosan e tárgygyal megemlítem, közoktatásügyi miniszterünknek azon irányban is kiterjedt gondoskodását: hogy ugyan e szünidő alatt, külföldi népnevelési tanintézetek, s az országban levő gazdá- szati intézetek, államköltségen látogatására, e tankerület néptanítóinak is alkalmat kívánt nyújtani. — Mindként intézkedést: a hitfelekezeti közegek utján nyilvánossá tettem; — de sajnos, — egyiknek élvezetére sem jelentkezett senki, — ugyhiszem egyrészt azért, mert idegen nyelveket a néptanító urak nem * I E korszakban történt az, midőn Zrínyi Péter követet küldött a török udvarhoz : de a porta azt adta válaszul : mivel Zrínyi Apaffy veszedelmére jár, a követet válasz nélkül bocsátja el. Zrinyi Péter mindent elkövetett, hogy magának pártot szerezzen, sőt azon biztatással állott elő, hogy részére nemsokára a török 16,000 főnyi sereget küld segítségül; ekkor majd keresztül viszi tervét; mely nem volt más, mint a bécsi kormányt kijátszva, Magyarországot saját magának megszerezze, Erdélyből pedig kiszorítván Apaffy Mihály uramat, azt saját vejének Rákóczy Ferencznek átadja. Ezen terve volt Zrínyi Péternek, melyhez sírjáig folytonosan ragaszkodott. Zrinyi Péter nagyon jól tudta, hol kell magának ’ párthiveket szerezni; különösen kiszemelte magának Sza- j bolcsmegyét, mert itt neki több rokonsága volt, másrészt ismerte a szivek titkait, hogy azok nagyon megunták a ; bécsi cselszövények nyomását. Zrinyi terve nagyon helyesen volt számítva, mert I Szabolcsmegyében ezen időben csakugyan temérdek párt- ; hívei voltak. —Még inkább növekedett ezek száma, midőn | Zrinyi a maga részére megnyerte vejét Rákóczy Feren- j ! czet, a ki igen népszerű ember volt Szabolcsban. Legnagyobb nehezére azonban az esett Zrinyi Péternek, hogy a káliói vár még folytonosan a császáriak kezén volt. — Elhatározta tehát magát, hogy Káliót ok- i vétlenül be fogja venni, kerüljön ez bármilyen áldozat ba is. Ez elhatározása azonban oly nehézségekbe ütközött, a melyeket legyőzni csekélynek érezte magát. Ugyanis gróf Stahremberg, ki ezalatt tokaji várkom- mendans lett, nagyon megrakta a várat ágyuk és német vértesekkel. — Sőt a kallói commendánsnak nagyon sziigen értenek, másrészt, — mert azok látogatása az itteni tanfolyam idejével egybe esett. Élénken óhajtottam, hogy a mit a törvény 147. §-sa a községi iskolai tanítókat kötelezőleg rendel, a tanítói testület megalakulása; e tankerület hitfelekezeti néptanítói közt, szellemi és anyagi közös érdekeik, társulás utján emelésének szüksége érzetéből, önkéntes egyesülés utján már ténynyé vált volna. — Magán értesülésből tudom : hogy K.-Várda környékén ez irányban mozgalom indult, de eredményét nem ismerem. — A Nyíregyháza vidéki néptanító urak, a t. tanácsból eredeti kezdemény folytán, egy gyűlést — hitfelekezeti különbség tekinteteit kizárva — együttesen tartottak; s abban kérték a t. tanácsot hogy egyesülési törekvésüket mozdítsa elő, — a megyénél annak kieszközlésével, miszerint a községek, tanítókat, az ily tanítói egybejöveteleken részt vehetni, — segélyezzék. — Nem kétlem, hogy a t. bízott - mányi közgyűlés törvényhatósági jogkörében elrendeli, mint a törvény 147-ik §-sa a községi iskola tanítói javára csakugyan kötelez; hogy a községek, a néptanítói gyűléseken részvételre, a hitfelekezeti nép^ tanító urakat is segélyezzék, s e részbeni kiadásaikat községi költségvetésükbe állandósítsák. — Míg ez meg nem történik, sem nem csudálom, sem nem várom, hogy a tanító gyűlések szellemi tápláléka után élénken vágyó, — de korlátolt anyagi viszonyokkal küzdő néptanítónk, ez óhajtott czélra, sikeresen megalakuljanak, működjenek. A tauilói könyvtár alap 1869-től évi jelentésem óta: csak takarékpénztári kezelésben folyó kamataival nevekedett. E könyvtár sorsa is, a néptanítók egyesülésétől függ; az alap bármily szerény, — kezdetnek elég, s az egylet annak gyarapításáról, bizonyosan — hatályosan fog tudni gondoskodni. A néptanítók anyagi helyzetének segéllésére közoktatásügyi miniszterünk, 1674. ein. sz. a kelt intézményével, a törvényhozás által 1869-re népoktatási czélokra megállapított összeg egy részét, állami segélyezésekre, a múlt évben tevén folyóvá, — érdemes s egyszersmind és főleg nagy családdal biró, és szegénységgel küzdő néptanítók számára: az általam fölterjesztett g. sz. kath. hitfelekezeti 2, 1. sz. kath. hitfelekezeti 11, s helv. hitv. 13, összesen 26 néptanító közzül 100, 80, és 60 frtnyi államsegélyben 373/1 870 ein. sz. a. intézmény folytáu, 24 részesült, u. m. g. sz. kath. hitfelekezeti 2, 1. sz. kath hitfelekezeti 10, helv. hitv. 12 néptanító együtt 1740 írtban. - - Az 1870-ik év folyamában, ily állami segélyezése a néptanítóknak: intézkedésbe nem vétetett. — A f. 1871-ik évben intézkedések, ez évi jelentésem keretébe nem tartozván; e helyütt megjegyzésbe teszem, hogy a felnőttek oktatását tárgy azó, s azonnal kifejtendő gondoskodása közoktatásügyi miniszterünknek : niuden hitfelekezetü néptanítónak — alkalmat szolgáltat, javadalmait, az államsegély helyett, képességei s buzgósága érvényesítésével, a haza közhasznára kiérdemelten nevelni (Vége köv) Helyi újdonságok. —- Szubolcsvávtnegye történetének megírására valóban ideje volna, hogy már lépéseket tennének. — A hazai megyék és városok a múltban elhanyagolt eme hibát, sőt mondhatjuk bűnt, igyekeznek jóvá tenni.— Pest város történetét Salamon Ferencz irja, Debreczen városét Szűcs István; szóval majd mindenütt felkarolták az eszmét, hogy az egyes megyék és városok története kivére kötötte, hogy a várért mindig felelős marad s legkisebb hiba örökös kegyvesztést vonna maga után. A német katonák vigyáztak is Kállóra, olyformán, hogy ki-ki mentek a várból s a békés lakosok jószágait elhajtották. Kálló bevétele elhatározott dolog lett, hogy ez végrehajtassák, cselhez akart folyamodni Zrinyi Péter, nevezetesen éjszaka rohantatta meg e várat, azonban ez teljesen meghiúsult, mivel a tizenhat ezer török csak a Zrinyi Péter álmaiban maradt, saját magának pedig nagyon kevés embere volt, — E mellett ágyúi nem jól hordtak s a mordálytöltések még az ónodi-féle csatáknál mind kifogytak. Ily helyzetben volt Zrinyi Péter uram serege. Ezenkívül még attól is kellett tartani, hogy a német hadak valamelyik oldalról meg fogják támadni s akkor Zrinyi Péter uram bazafiui álmai széttörnek tündér-álmákként. Zrinyi Péter azonban erős jellem volt, őt nem riasz- tá vissza semmi; a halált látta száz alakban; szenvedni tanult — de félni uem ! Rákóc/y Ferencz tanácsára elhatároztatott, hogy gondolkozni fognak, miképen vétessék be Kálló ? A hadi tanács bölcsen összeült és vitatta a dolgot egészen estig. Utoljára is nem határoztak semmit. Végre a tanácskozást egy fiatal vitéz szakitotta félbe. — Uraim — szólt ünnepélyesen, — már este van : még se végeztünk semmit, rohan az idő, s mi tétlenek vagyunk ! Engedjék meg hadd beszéljek már most én is, hiszen én Káliót három nap alatt beveszem. Az ifjúra csodálkozva tekintenek, méltóságos arcza azt bizonyitá : hogy a mit mondott, végre is hajtja. (Folyt, köv.)
