Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-04-09 / 15. szám
meritöleg meg legyen írva. Mert csak igy lehet a hazai történetírást is érvényre emelni, mint megannyi mozaikból, összeilleszteni. — Szabolcsmegyén van a sor, any- nyival is inkább, mivel épen Szabolcsmegye az, mely a magyar történetben oly nagy szerepet játszik. — A megye történetében nevezetes rész jutna Nyíregyházának és Nagy-Káliénak, sőt jó volna ha ezen városok története külön is megiratnék. — Ezt pályázat állal könnyen lehetne létesíteni; s valóban mi szeretjük reményleni, hogy jelen felhívásunk nem leend kiáltó szó a pusztában, ezen eszmét fel fogják karolni Szabolcsmegye lelkes honfiai és honleányai, mert a költő mondá : Ki múltjára érzéketlen, Szebb jövőre érdemellen. — Nyíregyházán égető szükséggé vált, hogy a város szépítését, illetőleg állandó szépitészeti s építészeti bizottság működjék. Eddig némely városokban az illető mérnök a maga belátása szerint rendezte és mutatta ki az építendő házak helyét; másutt már mérnöki szelvények készíttettek, melyek egy bizonyos felvett építészeti vonalt megközelíteni igyekeztek; azonban még ez sem elég. Itt az idő, hogy a városban történendő minden építkezés, egy oly megállapított vonalhoz alkalmaztassák mely az egész várost illetőleg a szépészeti bizottmány által elfogadtatott. — Ily rendszer mellett el lehet érni a czélt. — Ugyancsak ez alkalommal alkalmat veszünk magunknak, hogy a Pesten czélbavett sugárút eszméjét több városok magokévá tették ; jó lenne ha Nyíregyháza is gondoskodnék, a város igen sokat nyerne kinézésben egy ily terv keresztülvitele állal, másrészt egészségi szempontból is nagy horderejű a fák növelése. — Ezért ügyelnek mindenütt oly nagy gonddal a városi kertekre és sétányokra, mert inig azok sok élvezetet szereznek a sétálóknak, másrészt a tiszta lég állal az egészségi viszonyokra nagy befolyással vannak. — A múlt héten nyíregyházán sajátságos tol vaj - lás történt. Esteli 9—10 óra közt, mikor az őrjárat egymást felcseréli, a helybeli serházból két lovat és szekeret loptak el. A lovakat felszerszámozva épen a lakosztály ajtaja előtt vezették el, aztán az udvaron levő szekérbe befogták; a kapuról a lakatot leütötték s kihajtattak. Az arramenök látták is a szekeret, rajta négy szűrős ember ült, először a kisteleki szöllöskertek felé hajtottak s hogy nyomot veszítsenek, egy egész kört kerültek meg. — Ezen tolvajlásban a kocsisnak okvetlenül részesnek kellett lenni, mivel a szerszámokat folyvást a feje alatt szokta tartani. A városi kapitányi hivatal erélyesen utána járt e bűntett felderítésének, már annyi tisztában van, hogy a kocsisnak 160 fr tot ígértek a gonosztevők, ha a tolvajlási terv sikerülni fog. A tetteseket még eddig nem sikerült felfedezni. — A múlt héten a hetivásáron egy oly csalás történt, mely ritkítja párját. A hetivásáron egy magas sovány ur ödöngött ide s tova. Hagyott ruhában, mint az iparlovagok szoktak. — Egyszer megáll egy szekér előtt s az olt levő két öreg embertől azt kérdezi : hová valók kigyelinetek ? Gávára, szóltak az illetők. Ugyan kérem vigyenek el engemet is, az oda való tiszteleteshez akarok egy pakot vinni. Elvinnénk az urat, de még a tengerink nem kelt el. Ha csak az a baj, — szólt a iparlovag — majd eladom én, csak az a födolog : hogy kigyelmetek nyugodtan viseljék magokat. A szegény gávaiak megörültek ezen biztatásnak; az iparlovag rövid perczek alatt el is adta a 18 köböl tengerit 5 frtjával. Egy háznál le is mérték, az iparlovag felvette az árát, s a szegény gávaiaknak azt mondá : várjanak nebány perczig a fizetés azonnal megtörténik. A gá- vai két öreg ember várt is egészen esteiig, de az iparlo- vag nem mutatkozott, mert az a pénzzel együtt megszökött. A kapitányi hivatal mindent elkövetett, hogy a tettesnek nyomába akadjon, azonban ez mindeddig nem sikerült; egyszersmind azon czélszerü rendeletet bocsátotta ki, hogy a rendőri közegek minden hetivásáron ezután figyelemmel kisérjék az efféle iparlovagokat. — Üdvözöljük a tekint, kapitányi hivatalt ez erélyes eljárásért. — Örömmel jelezzük azon hirt, hogy Sza- bolcsmegyében újra felkarolták, egy alakítandó ügyvéd egylet eszméjét. Valóban e megyében oly sok képzett ügyvéd van, hogy az egylet megalakulásának csak örvendezhetünk. — Az egész Szabolcsmegyében mindenütt de különösön Nyíregyházán a temetők nincsenek rendezve; pedik nincs szomorúbb látvány mint egy pusztuló elhagyott temetőt látni; szent kötelesség volna ha e tekintetben lépés tétetnék, hogy valóságos virágoskert legyen azon hely, a hol kedveseink porladnak, s a hol majd mi is fogjuk aludni a halál őrök álmát. — Még is válogatósak a mi alföldi embereink! Egy vállalkozó Csongrág-Szentes és Szeged vidékéről több száz munkást hozott, a nyíregyházi ungvári vonal műveleteihez : azonban a munkásoknak nem tetszett a helyzet, ők nem akartak erdőben dolgozni, vagy a homok hegyet szabályozni; a vállalkozó kénytelen volt őket ha bár áldozattal is útnak ereszteni, s most százával zarándokolnak ismét haza. — Nyíregyháza petróleum lámpái adjatok több világosságot! Valóban szégyelnünk kell magunkat, s egyúttal vigyáznunk ha Nyíregyháza utczáin járunk; mert olt sötétség uralkodik, jó lenne ha a tanács az eddiggi rendszert megváltoztatná. — Hozatna uj lámpákat, s jó petróleumot. Világosság jöj jön el a le országod ! — Nyíregyházán az ivóvizii kutak végett méltán lehet panasz. — Azok igen rósz karban tartatnak, s nem tisztillatnak kellőleg. A városi tanács fő kötelessége volna e hiányon segíteni, a város különböző részéin uj kutakat csináltatni, a régieket ki tisztittatni. — Minden városban az első fökellék hogy jó ivó vize legyen. — Ijegközelehb egyik régészünk Szabolcsmegyén utazva át, olt a kő- és bronzkorszaknak több maradványaira talált, ezen emlékek hasonlók a Debreczen város melletti átkos földön felfedezettekhez. Hogy a t. közönség is megismerje, előadjuk, hogy ezen kőeszközök, Obsidiánból vannak, szinök hasonló a füstölt üveghez, leginkább a homok fuvásokban találtatnak, a régi hamvvedrek darabjai közt. A bronzkorszaki tárgyak önmagukat ismertetik, ilyenek leginkább a hamvvedrekben találtatnak. Úgy látszik, hogy Debreczennek a Csere erdőnél eső részétől be az egyész Szabolcsmegyébe, már a történelmi tudást megelőzőleg, népek laktak; s azon homokhalmok alatt egy-egy pogány temető van, melyre ma már csak az emlékekről ismerünk. — kapunkban ezután adatokat fogunk közleni Szabolcsmegye történetére vonatkozólag; felkérjük t. hazánkfiait, hogy mindazok, kik e tekintetben valamit tehetnek, nagybecsű közreműködésükkel méltóztassanak szerencséltetni. — Ez utón sok ismeretlen adat fog meg- öriztetni és átadatni a boldogabb jövő kor számára. Hírek. — Az Esztergom mellett levő Tokod helyiség határán létező köszénbányának egyik menetében, mint onnan Írják, e hó 1-jén d. u. az ott kifejlődött gyúlékony légszeszek fölrobbanása által, az abban dolgozó bányászok és munkások közt tizennégy egyén lelte halálát, többen pedig veszélyesen megsebesültek. A szerencsétlenek közt van öt család apa, kiket több, mint tizenkét árva gyermek sirat. A nagyobb része úgy össze van égetve hogy alig ismerhető föl. E bányák létezése óta sohasem fordult elő ily nagy baleset. — Kellemes meglepetés. A biharme- gyei kezelő- és irodaszemélyzet még 1869-ben folyamodott a minisztériumhoz djágasági pótlékért s a bélyegilletéket összeadva, 10 o. é. frtnyi összegben általadtak M. J. megyei volt Írnoknak, ki azonban a folyamodványt bélyeg nélkül adta be. Illető helyen aztán a 32 személy által aláirt folyamodványt 32 mond harminczkét frt erejéig meg- leletezték. Folyamodók egy folyamodványban kérték e nagy összeg lejebb szállítását, minek folytán fejenkint 50 krnyi, vagyis összesen 16 frt birságban marasztaltatok el, s mellé még drágasági pótlékot sem kaplak. — Adebreczeni nagy vásár a következő napokon fog megtartatni: April 14, 15-én pénteken, szombaton juhvásár ; vasárnap 16-kán börvásár; 23-kán vasárnap sertésvásár; 24, 25-kén hétfőn kedden nagy barom vásár. — József föherczeg Szegeden is úgy járt mint Kecskeméten t. i. fogatával a nagy sárba el akadt épen úgy mint más közönséges ember fia. Az itteni eset a Marsme- zön történt vele, midőn a rókusi honvédlaktanyát ment megszemlélni; a fogat pedig, mely vele elsülyedt, a városé volt. Úgy segítették ki, hogy kíséretéből egy bérkocsi mellé hajtatott s abba átlépett; ez azután szerencsére kibírt eviczkélni vele. A föherczeget ezen intezmezzó legkevésbé sem zavarta meg, hanem okulva a tapasztaláson, teljes jó kedélylyel gyalog ment ki az indóházhoz. — Pestről St.-Tarján felé marcz. 15- és 16- dika közti éjjelen érkező utasokat nagy veszély fenyegető ; Egy nő ugyanis a vaggonból kikelvén, valami begöngyölt 1 csomagot hagyott hátra. Csakhamar nagy füst lepő el a vaggon belsejét; a csomag nagyobb mennyiségű vitriol és gyufából állván. lángra lobbant, s az alvók ruhái már égtek. A vész-sip megfuvása után az utasok kiugráltak, némelyeket félájullan emeltek le, s ha gyors segély nem I érkezik, valóban nagy veszély fejlődik ki. Az égő vaggont rögtön lekapcsolva, hátra hagyták. Egy elbocsátott vasúti szolga nejét terheli a gyanú, kit a bosszú vitt volna e szörnyű tettre. — Aszegedi kálváriái templomot egy suhancz feltörte. Az ajtót baltával feszítette ki, valamint a pénzgyűjtő szelenczékel is; ezekben csak kevés aprópénzt talált, de elvitt az egyik Mária képről egy smaragddal és rubinnal ékitejt értékes aranykeresztet is. Ezt másnap elvitte az iskolautczában levő Politzer-féle ékszerkereskedésbe. a hol ogy asszonyság nevében az értékét tudakolta. A fiú azonban gyanút keltetett s az aranyműves fiát küldé vele, ki azután az utczán, miután már meg is futott hajdúk által el fogatta. A rendőr hivatalban aztán mindent bevallott. — Hihetetlen, de igaz, hogy az úgynevezett alkotmányos minisztérium kormányzása és felügyelete alatt álló „m. k. keleti vasúttársaságnál“ minden német nyelven megyen, mint arról személyesen volt alkalmunk meggyőződni. Mit várjon azutá az ember más idegen társulatoktól, ha ezen magyar vasútnál sem tud a kormány oda hatni, hogy édes hazai nyelvünk legyen az üzletnyelv is. No de ha ez a mi kormányunk sokat „bollik!“ Irodalom. (Beküldetelt.) „A magyar királyság alkotmány története“ a szathrnári békekötésig. Az olvasó közönség j számára irta Ladányi Gedeon. I. Füzet 265 lap. Debreczen kiadja ifj. Csáthy Károly gazdasági acadetniai könyvárus. Ejeles mü nagyon megérdemli, hogy az olvasó közönség figyelmébe ajánljuk; a maga nemében páratlan, . már csak azért is, mivel e szakban csupán Molnár Aladár | tett kísérletet. Szerző szép irálylyal, nemes előszeretettel j és nagy tanulmánynyal irta e müvet. — Minden magyar | ember kötelességét teljesítené, ha e jeles könyveket megszerezné, mert ki nemzete alkotmányának múltját nem is- , meri, az szebb jövőre nem tarthat igényt. A mi e könyv kiállítását illeti arról a legelismeröbben kell nyilatkoznunk, a valódi műgond, Ízlés itt tetőpontra hág. Legmelegebben kell üdvözölnünk, a még fiatal, de j már is magának, sok érdemel kivívott kiadót, a ki mig semmi áldozatot nem kiméit, hogy irodalmunkat egy mara- j dandó hecsü müvei gazdagítsa, más részt ezen áldozat- készséget megtetézte az által, hogy e könyvet a legkitűnőbb rnüizlésel állította ki. Mint a hazai történetírás egyik legszebb gyöngyét ajánjuk e könyvet a nagy közönség becses figyelmébe, ! mely mint egy nemzeti biblia méltó arra hogy minden ha- j zafi megvegye és szorgalommal átolvassa. * Hamar László szerkesztése mellett Debrec2en- i ben legközelebb egy jeles rnü fog megjelenni, „Csokonai Emlény“ cziiumel, tartalmát a Csokonai múltjára vonatko- j zó adatok, a nagy költő hamvain emelt síremlék története; továbbá egy nagy becsit közlemény „Csokonai Vitéz Mihály lak és halálozási helyéről,“ ezután Szeptemberben felállítandó Izsó Miklós által készített szobor története képezendik. — A könyv a legközelebb bekövetkező ünnepélyre készül el. Lesznek benne képek u. m. a hatvanutezai sir emlék, a költő lak és halálozási helye, s a felállítandó szobor. A kiadást ifj. Csáthy Károly gazdasági academiai könyvárus vállalta magára, — s már maga ezen tény legjobb ajánlat; ha nem kezeskednék is arról Hamar László jeles tolla, s azon irók, kik közre fognak működni. E vállalatnak szép jövőt jósolhatunk, s valamint a kiadót dicsérni lehet, hogy az irodalom történetét monumentális adatokkal gazdagítja, más részt felhívjuk e könyvre a közönség figyelmét. Hiszen a nagy költő megérdemli, hogy róla megemlékezzünk, s tisztelni tanuljuk ; e könyv épen erre tanit. Szerkesztői izenet. T. Szalánczy Ferencz urnák szives közre működését kérjük. T. Vay András urnák Berkesz. Az Ígéretet várjuk. Több munkatársainknak: kérjük az illető vidéken esett mozzanatokról kimerítően tudósítani, fogadják szives üdvözletünket. Nyíregyházi terménycsarnokban bejegyzett termények árjegyzéke. Év. 1871. Április hó 8---------------------------------------------------- ii i _______________________________________________ A lsó-ausztriai mérő szerint Piaczi ár Vámmázsa L egalant Legfent frt. | kr. frt. kr. Búza 4 — v. m. 3 75 4 75 Kétszeres — — — — __ — Rozs 3 — 80/ / 82 3 10 3 20 Árpa, serfőzésre — — — — — „ táplálékra 2 — 70# 2 10 2 15 Zab 1 85 40/ 1*2 1 90 1 95 Kukoricza 2 40 — — — —Bab 3 50 v. m. 2 75 4 20 Köles . ■' 2 — 2 20 Bükköny 3 75 3 — Mák — — _ R epcze _______ — — — Lenmag 5 25 5 75 Vörös lóhere — — Luczerna _ _ _ Olaj 25 — 26 — Szesz, magyar iteze — 21V. — 21% Bécsi távirati börze-tudósitás. ápril. 9. Cs. kir. arany 5—86. — Ezüst 122.—50. Ideiglenes felelős szerkesztő: ifj. Csáthy Károly. Magyar-Államvasutak menetrendé. Pest—Salgó-Tarján. Pestről ind. 7 óra 30 pr. 10 óra 33 p. é, 9 ó. 56 p. d. e. Kőbánya ,, 7 „ 36 „ 10 ,. 41 p. é. 10 ó. 7 p. d. e Gödöllő .. 8 „ 30 „ 12 „ 26 p. é. 11 ó. 42 p. d. e. Hatvan „ 9 „ 50 ,, 2 „ 43 p. é. 1 ó. 10 p. d u. Pászthó „10 „ 39 „ 4 „ 15 p. é. 2 ó. — p. d, e. S.-Tarján érk. H óra 20 p. r. 5 óra 32 p. r. 3 óra 24 p r. S.-Tarján—Pest. 1 S.-Tarján ind. 10 ó. 47 p. d. e. 10 ó. 20 p. éj. 1 ó. 12 p. d. u | Pászthó ind. 11 ó. 33 p. d. e. 11 ó. 37 p. éj. 2 ó. 20 p. d.u Hatvan ind. 1 ó. 10 p. d. u. t ó. 28 p. éj. 3 ó. 48 p. d. u Gödöllő ind. 2 ó. 6 p. d. u. 3 ó. 6 p. éj. 5 ó. 16 p. d. u | Kőbánya ind. 2 ó. 39 p. d. u. 4 ó. 52 p. r. 6 ó. 40 p. d.u j Pestre érk. 3 ó. 4 p. d. u. 5 p. r. 6 ó. 48 p. d. d. u. Hatvan —Miskolez. ‘ Hatvanból indul 9 óra 40 p. r. d. e. 2 óra 23 p. r. éjjel Fiizes-Abony indul 12 óra — p. r. d. u. 4 óra 59 p. r. éjjel Miskolez éikezik 2. óra — p. d. u. 7 óra 20 p. r éjjel Miskolez — Hatvan. Miskolczról indul 8 óra 15 p, r. 8 óra — este. Fiizes-Abony indul 10 óra 10 p, r. d. e. 10 óra 40 p. r. este. Hatvan érk. 12 óra 25 p. r. d. u. 1 óra 8 p. r. éjjel. Zákány — Zágráb. Zákány indul 5 óra 35 p. d. u. 7 óra 22 p. r. Körös indul 5 óra 27 p. d. u. 9 óra 44 p. r d. e. Zágráb érkezik 7 óra 32 p. este 12 óra 39 p. d. u. Zágráb — Zákány. Zágráb indul 7 óra 25 p. r. 9 óra 2 p. r. este. Körös indul 9 óra 35 p. r. 12 óra 7 p. éjjel. Zákány érk. 11 óra 22 p. r. d. e. 2 óra 25 p. r. éjjel. Vámos—Györk— Gyöngyös. Vámos Györk indul 11 óra 44 p. r. d. e. 3 óra 29 p. r. Gyöngyös érk. 12 óra 19 p. u. 4 óra 4 p i. Gyöngyös — Vámos — Györk. Gyöngyös indul 9 óra 47 p. d. e. 11 óra 53 p. éjjel. Vámos Györk érk. 10 óra 16 p. d. e. 1 óra 2 p. éjjel. «
