Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-08-27 / 35. szám
magyar nép mindég bizonyos előítélettel viselhetett, az ipar, s kereskedelem eszméje iránt. —- Meg rög- zött véleménye lévén az hogy az nem az ő természetéhez való De az ily felfogással, nagyon hátra maradunk a j világtól. Most midőn az eszmék világába élünk; midőn a korszellem haladására int, nem lehet tétováznunk. Ki kell bontakoznunk az előítéletek süni ho- ! rnályából; s világosságra kell törekednünk. Kitartás szorgalom, s a mi a legfőbb az előítéletek le\étkezése : bizonyosan megadják a kívánt sikert. E rzélból tehát „neveljünk iparosokat.“ Álitsunk a czélnak megfelelő intézeteket; hogy módunk legyen elsajáti- j tanunk mindazon tanulmányokat, melyek hazánk if- jait érlelmes, mi veit, magokat értő honpolgárokká fejleszthetik. Nem kis fontosságú tényező lehetne e czél elérésében az, ha minden nagyobb város, hazánk érdekét tartva szem előtt, mindent elkövetne, hogy ifjai kellő képzettséggel bírjanak. Igaz, e őzéiből több helyeken állítottuk fel vasárnapi iskolákat; de ha ezen eszme fontosságát tekintjük, be kell látnunk azt, hogy a czélnak, a íegkissebb mérvben is alig felelnek meg. Egy vasárnap maga, nagyon elégtelen arra nézve, hogy az illető iparos tanonczok, benne bármi kis előmenetelt is tegyenek. Háromszor négyszer egy héten volna szükséges 1 előadásokat tartani; vagy még ezélszerübb lenne naponként egy órát az esteli idő részében, mint ez már Pesten történik. Az anyagi áldozat, mely ily iskolák felállításával van összekötve: bőven kárpótoltatnék azen tudat által, hogy a czél elvan érve, s ifjaink. növelt iparosoknak vannak kiképezve Hazánk jólléte függ ettől. Neveljünk iparosokat! . . . E. L Újdonságok. — A debreczeni városi ttir vény székhez tartozandó járásbíróságokba a községek és népes I puszták mikép beosztása iránt, az igazságügyminiszter rendelete folytán, vélemény adással megbízott küldöttség beadta jelentését. A küldöttség véleménye szerint: 1. A debreczeni járásbírósághoz beosztandók: Debreczen ösz- szes pusztáival, továbbá a Józsakertek, Sámson, Tamási és K. Bagos pusztákkal, Vámos-Pércs, Fülep pusztával, Mártonfalva, Asszonyrész, Monostor pályi, Fehértó pusztával, Mike-Pércs, B.-Ujváros, Horth pusztával, mintegy 70.000 lakossal, s mintegy 280,000 cat, hold területtel. 2. A szoboszlói járásbírósághoz: Szoboszló, Angyalháza pusi- tával, Nádudvar, Szováth, Kaba, Kiskaba pusztával, l etétien, Báránd, Sáp, Dancsháza, mintegy 120,000 cat. holdterülettel. 3. A derecskéi járásbírósághoz : Derecske, Sáránd, H.-Bagos, Tépe, Konyár, Pocsaly, Esztár, Itenczi- da, Gáborján, Földes, mintegy 22,000 lakossal s körűibe- ; lől 72,000 cat. hold területtel. 4. A székelyhídi járásbírósághoz: Székely hid, Diószegh, Egyed pusztával. Nagy- , Léta, Uj-Létával, Vértes, Reszege pusztával, Kokad, Álmosd. Bagamér, Ér-Kenéz, K.-Semlyén, Mihályfalva. Vasad, Piskolt, Gálos-Petri, Ér-Tarcsa, Ér-Adony, Ér Kese- | rü, Asszonyvásár, Kis Kereki, Ér-Olaszi, (Svábolaszi), Miklós, Kóly, Szent-Jobb, Szent-Imre, Félegyháza, Gya- poly és Kozmafalva pusztákkal, Vajda, Jankafalva, — j mintegy 45,000 lakossal, és körülbelül 100,000 cat. hold- területtel. És igy a törvényszel: területe tenne körülbelül i 630.000 cat. holdat, 172 000 lakossal. — Vasúti előttiünkétlati engedély. Gr. Erdődy István, gr. Erdődy Lajos, gr. Erdődy Gyula hg. Montenouvo Vilmos és Körmendi József engedélyt nyertek egy, Larburgból Regedőn és Fülöstömön át Bécsújhelyig vezetendő vasúti vonal előmunkálatataira. E vonal Vasmegyében Pinkafőt és Felső-Eőrt érintené. Az előmunkálatok már is megkezdettek, s erélyesen folynak. A pálya a Lafnit.z és Pinka völgyét kivéve, kizárólag hegyi pálya lenne. — 6ryilkosséty a vasúton. Mint az „EII.“ beszéli, hétfőn hajnalban a Czegléd felé menő vonat egyik harmadik osztályú coupéjában két jó madár megfojtott egy utast, ügy látszik csak hárman voltak a coiipébaiPs kirabolhatták a megöltet. A két gyilkos ezután úgy akart tovább utazni, hogy a második helyre váltottak jegyet, de a kondukteur fölismerte őket s azonal elfogták. — A tisza vidéki vasúti gyilkossétg, melynek egy főrangú pap lett volna áldozata, koholmánynak jelentetik ki. — Az alföldi fiumei vasút Nagy-Várad-eszé- ki vonalán fekvő biharmegyei Nagy-Szalonta, békésmegyei Gyula és Orosháza, bácsmegyei Bajmok, csongrádmegyei Hódmezővásárhely, Szeged, Szabadka és Zombor nevű vasúti állomásokon a hasznos házi állatok és azoktól származó nyers termények fel- és lerakodását a íenálló 1859. évi állatjárvány szabályrendeletek szoros fentarsása mellett ezennel megengedem. Kelt: Pesten, 1871. évi augusztus hó 14-kén. A földmivelés, ipar- és kereskedelemügy magy. kir. ministeriumtól. — Ujmőtli lopassus. — Egy Ádám Mihály nevű halászi lakos az orsz. nagy baromvásárban egy lovat eladván, azzal passus helyett honvéd „Idézőt“ adott mely az őszi honvédgyakorlatokra való behívást, foglalja magában, s Nyíregyházán adatott ki; — azonban az ügyetlen csalás a vásárban kint levő pandúrok által felfedeztetvén, az illető elfogatott, s eddigi beszédéből a tűnt ki, hogy a ló, melyen az „idéző“ mellett akart túl adni — lopott jószág. — JJj magyar irály, Egy sajátságos módon irt levelet küldöttek be hozzánk, mely szóról-szóra igy hangzik: „Hó 9. Teszik vizsgálni a Horga Péter véres és kérem szépen a jó vizsgálni ezen megveres a korniczeü ember és teszik adni ezen „Vizon’répeth“ — megvert. 2. ember. Tisztelettel lévén alázatos szolga: N. N.“ És ezen „könnyen érthető“ irálylyal irt levelet ki hinné, hogy olyan ember irta, ki hivatva volna a népet tanítani és kit „intelligens ember“-nek tartanak!! — Ember féyöryy széptehetségü fiatal iró — kinek „Egy nagy lélek története“ czimü munkáját — az összes hazai sajtó elismeréssel fogadta, jelenleg városunkban időzvén : itt léte alatt fent nevezett müvét kaphatni lakásán darabos utcza 1056. sz. a. 1 forintjával Részünkről ajánlására szabad legyen anyit mondanunk: hogy müve — mely egy néptanító életét — meglepő fejtéssel, s vonzó előadással tárgyalja: valóban élvezetes olvasmányt nyújt az olvasónak. Bizonyítja ez állításunkat a többi között a „Reform“ í. é. augusztus 15. számába megjelent tüzetes kiiálat, melyben bíráló a müvet az „Uj Helois“ — Rouseau tanítójához hasonlítja, sőt a miiben előforduló megindító jelenetek miatt vonzóbbnak mondja, végre pe- a „Wackfieldi“ lelkész féle müvével állítja párhuzamba, befejezését illetőleg. A csinos 144 lapra terjdő füzet Nagyváradon, Hollóssy és Tichy könyvnyomdájából került ki. — fmrétf Vay Spániel szt.-györgv-ábrányi birtokos ur.sz -györgy-ábrányi ingatlanából 1000 Qölet adományozott a szt.-györgy-ábrányi községi iskola javára. Annak folytán a vallás- és közoktatásügyi miniszter a nevezett grófnak, a közoktatás javára tett eme nemes áldozatáért köszönetét nyilvánította. — A kállo-sesstjéni közhírtokossétg a végrehajtott tagosítás alkalmával, községi iskola vagyonúi 30 hold földet adott, többet mint a mennyit a népoktatási törvéuy értelmében adni köteles lett volna.-- A tiszai vaspérlyétnál, az üzlet mind a ! ! múlt hó, mind a múlt évhez képest emelkedett; igaz, az emelkedés u múlt, hóhoz hasonlítva csak 5^-nyi, de a múlt év hasonló havához képest 2-2.a többlet. E pályán szállíttatott, és bevétetett: személy teher mázsa személyekért terhekért összesen 86,127 2.044,393 182,146 488,074 670,833 74,127 2.037,901 149,848 412,776 562,625 + + + “h 4IIIUUIUOÜ^ 12,000 6472 32,300 75,908 180,208 Egy egy mértföld re-7673 frtnyi bevétel esik, a mi az előbbi hóhoz arányosítva 366 frtnyi nagyobb bevételt tett ki. — Nyíregyházán Palánszkyné Csapó-Ida ur- hölgy nőnevelő intézetét a legmelegebben ajánljuk a szülék figyelmébe. — A vizsgák általánosan kinyerték a köztetszést s az elismerést. Ezen nőnevelő intézet valóban legméltóbb a pártolásra. — A nyíregyházi gymnasiumhan, és gyimnasialis előkészítő osztályban az iskolai év szeptember elsején knzdődik; és pedig a beiratások, a magán- és javítóvizsgák szeptember első négy napjain eszközöltetnek inig a rendes tanítás 5-dikén veszi kezdetét. Minden szülő és gyám tisztelettel kéretik, hogy a beiratás alkalmával az igazgatónál személyesen megjelenni szíveskedjék, a szükségelt statisztikai s egyébb adatok hiteles bemondása végett. M a r t i n y i J ó z s e f, e. e. igazgató tanár. — A Csokonai szobor talapzata. mely Wassenburger bécsi kőfaragó műhelyébe készült — a vasúttól egy pár darab kivételével már beszállitatott az „Emlékkertbe. Az egés2 900 vám mázsa súlyú — s 5500 forintéit készittetett. Valóban gyönyöiü darabok csinos kiállítással ; melyek becsületére válnak az illető kőfaragó intézetnek. Felelős szerkesztő: ifj. Csáthy Károly. Jlyilt-lér. TÁRCZA. Régészeti emlékek Debreczen vidékén. í. Hazánkban a régészetre legkevesebb gondot fordítanak, ha akadnak is tudós férfiak, kik életüket a hazai régészet szent ügyének szentelik; nagyobb része népünknek ö régészet kezdetleges fogalmaival sem ismerős, pedig nagyon igaz ama mondás: „ki múltjára érzéketlen, szebb jövőre érdemeden.“ A világ politizál, kalmárkodik, és ku- peczkedik; de nincs lelkének semmi repülése, hogy gondolkozzék, tanuljon R eljáruljon a múlt idők szent ösvényéhez, a hol megismerhetné a kihalt századok műkincseit. E szomorú tényre fájdalommal kell gondolnunk, de kérlel- hellénül el kell itéini a megfásult sziveket, a kik nem érzenek magasabb, nemesebb ezzmékre fogékonyságot. Nagy uraink külföldön barangolnak a sörös korcsmákban, százezreket felcsérelveel, haszontalan élvezetekre; saját haza- 1 jók pedig előttük ismeretlen vidék, s itthon érzik magukat széles e világon a kellemetlenebből nem hogy még e szent 1 földnek múltját, régészeti mii emlékeit figyelemre méltatnák. Több jeles férfiak azonban be látták, hogy az elfá- sultság, a legszomorubb eredményekre vezet, s régészeti műemlékeink szemlátomást fognak elpusztulni, anélkül hogy a tudomány valamit nyerhetett volna. Ily szempontból indulva ki felhívták a közönség figyelmét a városi és megyei múzeumok alakítására, hogy az eszme szélesebb körben nyervén kiterjedést, az egyes vidékek műemlékei, s az ott talált műtárgyak legalább meg mentessenek a feledéstől és a pusztulástól. A megyék közt kitüntetést érdemel Ilontmegye, utóbb Szabolcsmegye, melynek muze- | urnát szakavatottsággal ismertette Hampel József derék ré- ! gészünk, noha a szabolcsmegyei muzeum még nagyon kéz- ■ detleges, mert annnak nem nagy számú műkincseit egyes j nemesen buzgó, áldozatkész egyének gyűjtök, azonban I még is ez ügy szereretet figyelmet érdemel, s már eddig elvan érve azon eredmény, hogy az eszmét népszerűsítették ; s a kezdett kis muzeum kivált a kő és bronz korszakból oly jelentékeny becsű régészeti emlékekkel dicsekedhetik, a melyek a hazai régi műtárgyak közt is ritkítják párjokat. Debreczenben azonban az ilyen eszme nem szokott rokon szívre találni, elhangzik mint kiáltó szó a pusztában. Igaz hogy a debreczeni főiskolai könyvtárnak van egy osztálya amely régészeti tárgyakat tartalmaz, van pénzgyüjteménye is, melyet tudós Lugossy József akart rendezni, de még e tárgyak most sincsenek rendezve, sőt a jelesebb példányok megismertetve sem, egy két városunkon át utazó jeles régész ügybuzgósága emeli ki őket a porból, s igy tud rólok a világ valamit. Debreczenben vagy egy városi, vagy egy régészeti osziályiyal összekötött iparmuzeum régi jámbor óhajtás, az eszmét egy pár ember megpendítette, de az el hallgat. Nekem nem is szándékom e tárgyról többet előadni, mivel tudom hogy falra hányom a borsót. Debreczennek pedig mennyi műkincse van, mind a legrégibb időkből, mind az későbbiekből. Hogy legelőbbről kezdjem, talán az egész magyar hazában, az agyag, kő és bronzkorszaknak sebolsincsolyan gazdag lei helye mint épen e debreczeni határban, mily szép voln3, mint Szabolcsme- gyében Debreczenben is egy kő és bronzkorszaki muzeum felállítása. A városi hatóság mely oly sok jeles tette által érdemeket szerzett, épen itt nem akar semmit kezdeményezni ; pedig minő szép és halhatatlan emléket állítana fel működéséről. Vagy talán a régészet terén e fontos vívmányt némelyek oly csekélynek tartják, hogy figyelmükre sem méltatják, Ez nagyon szomou valóság lenne. Alig egy pár hó alatt rendszeres kő korszaki múzeumot lehetne össze állítani és pedig nem sok fáradsággal és költséggel; pontosan meglehetne határozni a debreczeni határban levő leihelyeket, összehasonlításokat lehetne kísérteni, a szabolcsmegyei s más távol vidéki lelbelyekkel, s a régészeti émlékek egy ismeretlen régen elpusztult világát napfényre hozni a feledés országából, s a hazai régészet kezdetét megállapítva, annak rendszerét tökéletesíteni, s a régi mü emlékek rendezése által a hazai régészet a külföldivel egy színvonalra emelni, a nép közt a régé- í szét iránti érdekeltséget elhinteni; ezek volnának az áldásos következmények. A debreczeni határban majd mindenütt akadnak a kő és bronz korszak mü emlékeire, mint ezt ösmertette Kovács János tanár a „Debreezcn“ben és „Archeológiái Értesítő“ben, miután azon telepeket e sorok Írója felfedezte és napfényre hozta, s több czikkei által: igy a „Politikai újdonságokban, „Hazánk és Külföldben, s kifolyólag a hazai sajtó által a régészet barátait figyelmessé tette e fontos felfedezésre, nagy szakavatottsággal irt jellemzésben emlékszik meg erről tudós Szűcs István „Debreczen ; város Történelme“ I. kötet 48 és 49 lapján. E felfedezésnek azon következménye lett, hogy mig addig a debrecze- ni főiskolai múzeumban egyetlen egy kőkorszaki tárgy sem létezett, e sorok írója 96 darab kőkorszaki tárgyat; később busz darab urna töredéket ajándékozott a nevezett múzeumnakAzután Szabó Imre ur is átengedte nagy becsű gyűjteményét. - Ezeket megelőzőleg meg kell említeni, hogy a j biharmegyében levő telepekről Kovács János tanár ur több érdekes tárgyat adott át a debreczeni múzeumnak, s e sorok irója is egyenesen e fáradhatatlan nagy tudományu férfiúnak, köszönheti, hogy a biharmegyei kő és bronzkor- ! szaki műemlékeit, megismertei igya debreczeni határban j levő leihelyeket felfedezte. A debreczeni főiskolai muzeum igy több jeles tárgyat kapott, melyek közzül némelyek páratlanok azonban fájdalom még ezek sincsenek régészeti rendszer szerint felállítva és rendezve, pedig tökéletes mübecsel bírnak, s a nem rég városunkban Kovács János tanár kalauzolása alatt régészeti kutatásokért át utazott Römer Florizs jeles tudósunk, több tárgyat magának lerajzolt s csodálkozását fejezte ki a műkincsek ritkasága és becses volta felett, s a példányok közzül többeket kiváló figyelemre I méltatott, buzdító szavakkal hívta fel a régészet barátait, hogy ügyszeretetüket fokozzák, s igya legszebb eredményt fogják elérni, s hazai régészetünk előhaladást teend.
