Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1870-12-10 / 49. szám

VI. évfolyam Kiadó hivatal Illincz Gyula könyvkereskedésében nyíregyházán. Szerkesztői iroda: üQ. Csáthy Károly könyvkereskedésében DEBRECZENBEN, 49. szám. Szombat, deczember 10. 1870. Nyílt tér alatt niiínitii lüirunv hasábos garmondsor 25 kr. és 30 kr. béjyegd’ij. Előfizetési dij: Ki a dóli.iva tatban egész.éyre 5.50 Házhoz vagy postáíikiiidve (j.— Félévre ..... .3.— Évnegyedre .... f.pO Bérmentetlen levelek einem fo- . gadtatnak. Vegyes tartalmú hetilap. Hirdetések dija minden 5 ha­sábos petit sor egysjtgri ,igta- tásánál többszörinél 4, — bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Myiregyházáis Illincz Gyula (előbb ifj. Csáthy Károly) könyvkereskedésében főpiacz. ISejtoreczeiiBBeia ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésében, Pesten Grill Károly in. k. udvari könyvárusnál és Petrik Gézánál hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek Igazságszolgáltatásunk. 0-) Magyarország hires nemcsak boráról, búzá­járól, nemes érczeiről, — hanem az igazságszolgálta­tás, a törvénykezés, a perlekedés.kezeléséről is! Fájdalom, hogy az utóbbiakra nézve jó hírne­vünk még mindig szenved, s a miveit külföld előtt fél­barbár népnek tartatunk. Miben rejlik ennek oka? Vajon egyedül abban gyökerezik-e ennek alapja, hogy nincsenek szigorú hitel- és kereskedelmi tör­o ygod ,-iYÍiösóyjj dofsitv „sin ham j i Vagy abban-e, hogy nincsenek rendes, állandó bíróságaink, s hogy jelesen alsó biráink mint a tör­vényhatóságok átruházott jogánál fogva elöljárók Ítél­nek, s tehát a választási intézmény teszi-c oly keser­vesen emlékezetessé, szomorúan híressé a magyar igazságszolgáltatást ? Hiszen ha váltó-, vúsárbirósági-, fuvar- s rövid sommásbiráskodási törvényeink, a kor fejlettségéből folyó nagyobb mérvű igényekhez képest, bővíttetnek, idomittatnak, s illetőleg előbbre vitetnek, fejlesztői­nek : igazságszolgáltatásunk becsére, jóságára nézve méltán vetekedhetik vala a legmiveltebb nemzetek törvénykezési eljárásával. De csak is azon feltétel alatt, ha a perlekedésre vonatkozó alaki törvényeink, perrendtartásunk, a gyorsaságnak s amellett a megbízhatóságnak is kel­lőleg megfelel. Azonban, fájdalom, e tekintetben törvényhozá­sunk, illetőleg az igazságügyminiszterium részéről nem előhaladást, hanem hátrálást, visszaesést tapasz­talunk. Ugyanis a perlekedési eljárásban egyik fő tö­rekvésnek a szóbeliségnek kell lenni, mely a nyilvánosság biztosítékával felruházva, agyorsasá- “ got is magával hordozza, vagy maga után vonandja. De a tavaly behozott perrendtartás, egyebek közt, a szóbeliséget — mindamellett hogy annak tár­gyát kijebb terjesztette — lényegében tette tönkre; részint azért, ntivela jegyzőkönyv azonnali elkészíté­se, aláírása és aláíratása az írásos alakiságok töm­kelegében elfojtotta a gyorsaságot s a bíróság e felek . kedvét, türelmét elveszti; részint pedig azért, mivel a szóbeli eljárásnál behozott birtokon belüli fölebe zés kijátszsza a sumiiiás eljárás czélját, a mi a gyors eljárásban fekszik, s világos adóságok1 eseté­ben csak is az igazságszolgáltatás kárára, gyalázatára a hitelnek legnagyobb hátrányára, a perlekedési visz- ketegség növelésére szolgál, s roppant költsógeske- désre vezet. — Ezek pedig bizony épen nem lehet­nek a jó igazságszolgáltatásnak czéljául kitűzve. Ide járul, a hagyatéki eljárásnak alap nélkül meghosszabitása, megnövelése, ennek és a végrehaj­tásnak a hivatalos lapbeli hirdetések önkényszerüleg, vagy gépiesen kezelt közzétételétől luggösitése, — s kivált a perkivonatok készítésével való haszon­talan időrablás, a mi a birónak a per bevégzésére készségét, kedvét is elveszi, idejét annyira szabályoz­za, hogy sok más teendője mellett, a mi nem bíró személy teendője volna, de azért törvényileg rajta ha­gyatott — másodrendűnek, vagy épeu a körülmények által előidézett akadályokba ütközőnek mutatkozván, a per elitélése marad, a hátrányok növekednek, a tü­relem fogy, a perlekedő felek, s a hitel érdekei hát­térbe szorittatnak. És pedig így tapasztaljuk ezt a felsőbb bírósá­goknál is 1 Mert mindamellett, hogy a felsőbb bíróságok száma rövid idő alatt mintegy 70 taggal szaporit- tatott; Mindamellett, hogy a felsőbb birák már kész perkivonatot és a bírói tájékozódására nézve az íté­letben s az ellen intézett föllebezésben erősebb alapot nyernek mint az alsó birák, kiknek kezébe mintegy nyersen bévettetnek a perek, úgy a miut betárgyal- tattak; s igy a felsőbb birák előtt könnyebben átte­kinthetők a perek, melyekben Ítéletet kelle hoz­mok :— Mégis aránylag vagy nagyobb lassúság tapasz­talható a fölebbezett perek eldöntésébe, mint az elsö- biróságoknál, vagy legalább a felsőbb bíróságok e te­kintetben versenyeznek a sokkal jobban elfoglalt alsó bíróságokkal! j -nulist-ib,, se ti*is(i4«6í Innen van, hogy a királyi táblánál oly botrányos számmal vannak az előadatlan perek, a kátrányok ; s ily mérvű késedelemre, ennyi hátrányra még nem volt példa Magyarországon, még a táblabiróvilágban sem. És pedig most már nem mondhatja senki, hogy ne volna elég kinevezett biró a királyi táblánál ki elég készültséggel is bir a bírói teendőkre. Közbevetőleg legyen mondva, — a felsőbb bíró­ságoknál soha nem tapasztalt mennyiségben meggyűlt restáncziák bizony aligha adnak előnyt a kineve­zési elvnek a választás felett! .... Most ime újra más perrendtartás készül. Haladni mindenesetre szükséges. Hanem, ha olyszerü lesz az uj perrendtartás előuyösiége a mostani felett, mint a mostaniban ta­pasztaltuk az országbírói értekezlet munkálata felett, úgy kár újra felzavarni az ügy menetet, a bírákat, a feleket. Inkább az országbírói értekezlet munkálatát kelleue ideiglenesen behozni, mint ismét nagy mun­kával újabb rósz perrendtartást készitni. Minden uj törvény ^életbeléptetése alkalmával sokféle apró baj, átalakítás, tanulmányozás sat. szük­ségeltetvén, mindez hátrányára szolgál az eljárásnak. A perrendtartást tehát gyakran, ismételt izek­ben változtatgatni annyi, mint a gy ors eljárás elé újabb akadályokat gördíteni. Foltozgatássai nem segíthetni ezen elharapód­zott bajon. . .. ­-------■ L-i.ss ! R endszert kell változtatni. Szakitni kell az Írásos s vegyesreudszerrel, — legfeljebb a számadási perekre nézve tartván meg az írásbeli eljárást. A szóbeliséget és nyitvánoságot kell behozni. így nem kell perkivonatokkal tölteni az időt, s pár tárgyaláson élőszóval kifejtvén az ügy érdeme, a bírói eljárásnak oly erős ellenőrzője, hogy a fölebe- zések megkedvesedése által a felsőbb bírósá­gok is könnyen haladhatnak az eléjök vitt ügyekben az igazság és gyorsaság igényeihez képest. A szóbeliség és nyilvánosság azon két biztosí­ték, mely a perlekedő felek érdekeit s a bitéi köve­telményeit legkönyebben és legjobban kielégítheti Mig az igazságügyminiszter a vegyes rendszer­rel teszi a kísérleteket, nevezzen bár balomra felsö- birákat, s a felek iszonyú költséggel vándoroljanak bár Pestre, sürgetni pereiket: a gyors és olcsó igaz­ságszolgáltatásnak hiányát keservesen fogja megérez­ni az ország! Honvéd haszárok nyilatkozata. *) Igen tisztelt szerkesztő ur 1 I . . Mi a szabolcsi és hajdúsági ni. k, 15-dik hon- j véd huszár században szolgáló altisztek s honvéd hu-. szárok, kik már körülbelül 12 hó óta szolgálunk, mé­lyen tisztelt s szeretett Elek Gusztáv százados urunk­kal mint századparancsnokunkkal, és a nevezett szá­zadnak soha még egy tagja sem részesült ő általa semmi rakonczátlan eljárásban, de még alaptalan megfeddésbeu sem annál fogva indíttatva érezzük magunkat, azon alávaló rágalmat visszautasítani, s hogy a törvényt lábbal taposó s rakonczátlauuak czimzett századosuukért elégtételt követelni. Elek Gusztáv százados ur a szóteljes értelmé­ben a legszigorúbb katona de igazságos feljebbvaló, s *) A tn-dik honvéd huszár század altisztjei és le­génysége a honvéd cziinli szaklapban egy nyilatkozatot lesznek közzé melyet mi rt legnagyobb készséggel átve­szünk. S z e r k. ki valóságos atyja századának, és semmi rakonczátlan eljárást nem követett el az által, hogy a lóvizsgálat alkalmával a tisztátalannak talált Király Imre bajtár­sunk lovát tulajdonossával még egyszer Tisztítani pa­rancsod s parancsa következtében a duzzogni; sőt el­lenszegülni merő nevezett honvédet illően megfenyí­tette. Mi, kik szeretve tiszteljük századosunkat, mé­lyen megsértve érezzük magunkat azon lapok tartal­ma által, mely századosunkat mint törvényt nem tisz­telő rakonczátlankodónsk tünteti fel a világ előtt, s azon egyéniség, ki ama bizonyos piszkos czikket Írja, nem tudja, hogy azon olvasásra nem méltó czikke ál­tal a m k. honvédség lovas századjai egy a legkitű­nőbb tisztjét, s valamint századát, t. i. tanítványait sértette meg az utósó közvitézig. Mert a m. k. 15-dik honvéd huszár század nem­csak tiszteli hanem szereti századosát, mert még csak az alig egy évvel ezelőtt alakult század kivívta azt, hogy a m -országi honvéd lovas-századok legjobbjai közt foglal helyet, mit csakis szép talentummal felruházott és a legnagyobb rendet fentartó százados urának köszönhet, kit büszkeségének tart, és minden szigorúsága mellett ma is vakon készek volnánk követni századosunkat bármely veszedelembe, mivel bizodalmunk csak ő benne, összpontosul, kit atyánk­nak tekintünk s csakis cserencsésnek érezheti magát azon honvéd, ki! századjában szolgál, mivel .tanul jó katoua lenni, hogy idővel bátrabban nézzen a halállal szembe. Mi, kik az egész dolgot tudjuk, felemelt fővel s ha szükséges esküvel taiinskodunk, hogy Király Imre bajtársunk elzárva soka sem volt (amit inegérdemlett volna) 8 szülei tőle eltiltva soha sem voltak, hogy pe­dig az őszi gyakorlat után ismét a keretnél hagyatott az azért volt, mivel a hadgyakorlatok kikópezésébeu az egész századnál a leggyengébbnek bizonyult Mivégre kérjük a tisztelt s nagyérdemű olvasó közönséget, hogy századosunkat, kit annyira szere­tünk, azon piszkos vád alól fölmenteni, melyet a H.- Böszürmény város közgyűlésében kelt czikk igazság­talanul tartalmaz tartalmaz. V.' , : Kelt Nyíregyházán 1870. nov. 24. Szunyoghy Miklós hadapród, Erdőteleki Szent- mariay György, honyédörrilester. Tóth Imre, őrmes­ter Boros Gusztáv, számvevő- szakaszvezető. Imre Gábor, szakaszvezető! Garay Andás, ,h., tizedes. Ka­zinczy Péter, h. It. tizedéi Ráüt József, Gomljkőttő Mihály, Vékey György, Tóth Miklós, Kiss András, Darida György, Holzki Dániel, Rácz Sándor, Kiss Ká­roly, Lovász Lajos, Rudi József, Czirják1 András, Bod­nár Imre, Kovács József, Kovács Férencz, Snriidt.Já­nos, Csizmadia Sándor, Stáb Mihály, Hegyi János, Győri János, Újvári Ferenz, Sambritska György, Pi­ros József, Nagy Gábor, Magyar Mihály, Bakó György Bcro Ferencz, honvéd huszárok. Ismét egy ajánlat gazdászainkhoz. A csnknein'folytonos esőzés isméi nagy csapás gaz- dászainkon. ' -ntíii Tömérdek gabona rohadt él és rohad tnaiglan'szal­mában, cséplőgépekkel nem biró gazdász'ainknál, fölég al­földünkén. ed .ManiyiiálaJ utisaitav A cséplés és nyomtatás szokott idejének bekövet­keztével gazdásznink veszélyben látva az esözésmlSríf jö­vedelmük legfőbb forrását, gabonájukat — nto'Wífhatom nagy számmal keresték fel a gépgyárakat cséplőgépekért — ezek segélyével akarván hz időjárás nío'SUtbásff^át el- ’fóníufydfcdi.á nannoil giiuUaeikd aiojt'J .lant! Igen, de a gépgyarnokok legjobb akarattal és legna­gyobb erőfeszítés mellett Sem voltak képesek á szükség­letet rögtön kielégíteni: A gépeket venni óhajtók igon kis' része juthatott géphez, s az is nem rövid várakozás után. És e miatt miután a szabad ég alatt ázó szálma és gabona nem vár, do rohad és pusztul, gazdászainknnk rop­pant kára van. 7 ' Ebből az a tanúság, hogy gépckiiélkiil a gazriászat hazánkban kézzel fogható kár nélkül immár nem folytat­ható, cséplőgépek nélkül legföleg. Ebből kifolyólag tanulság továbbá az : miszerint gaz- éászaink helyesen felfogott érdekemzt hozza magával,

Next

/
Oldalképek
Tartalom