Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-08-22 / 34. szám
34. szám. IV évfolyam. Hétfő, augusztus 22. 1870. Szerkesztői iroda: és Kiadó hivatal ifi. Csáthy Károly könyvkereskedésében DEBRECZENBEN, és NYÍREGYHÁZÁN. Nyílt tér alatt minden három hasábos garmondsor 25 kr. és 30 kr. bólyegdij. Előfizetési dij: Kiadóhivatalban egész évre 5.50 Házhoz vagy postán küldve 6.— Félévre ..........................3.— É vnegyedre .... 1.50 Vegyes tartalmú hetilap. Hirdetések dija : minden 5 hasábos petit sor egyszeri igta- tásánál 5, többszörinél 4, — bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán Illinez Gyula (előbb ifj. Csáthy Károly) könyvkereskedésében főpiacz. SBebreczenben ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésében, testen Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál és Petrik Gézánál hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Á magyar felvidéki ifjúság. Felka. aug. 14. 1S70. I. (Sz. K.) Magyar hírlapjaink csak igen ritkán szoktak bepillantani a felvidék társadalmi életébe, az itt lakó német ajkú, de magyar érzelmű nép közé. Pedig a társadalomnak czélja épen a fejlődés, mit aztán főleg az érintkezés és a népismeret által ér el. Nekünk megadatott a szerencse tapasztalatokat szerezni e regényes vidék jó népe között, s most örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy lapunk olvasóinak elmondhassuk itteni észleleteinket. Jelenleg csak az ifjúságra terjesztjük ki figyelmünket, tekintettel leven alföldi inainkra is, szólván előbb a férfi, később a nőifju- ságról. A német gyermekről már bölcsejében is azt szokták mondani :ime itt fekszik egy me- taphysicus, s a német ajkú tanitó mindegyik múzsájában egy-egy „szoba tudóst“-t lát. Ez a közönséges hiedelem a németekről. Ott a nemzeti vér alhatik s az életkörülmény hozza ezt magával. Hazánk területén más viszonyok, más éghajlat alatt nő fel a német ifjú. A mi magyar felvidéki német ajkú ifjúságunk: „Világba termet t.“ Az érett ifjúságról szólok. Nincs talán nehezebb feladat egy iró előtt, mint az emberiség ezen korosztályát a valóságnak megfe- lelőleg jellemezni. Kevés ide a lélektani ész- lelodés, nem elég a bizonyos körben szerzett tapasztalati ismeret, itt csupán összehasonlítást nyerhetünk tájékozást. Mi a magyar és német ajkú ifjakat hasonlítjuk össze. A hazai német ifjúság világnézete — ha szabad igy szólanunk, — szabadelvű számításon alapul ; nem keresi üres fitogtatásban az érdemet, nem hunyászkodik meg, midőn érzi a szólásnak jogosultságát, megválogatja a helyet és körülményt, kiszámítja az időt, és rendesen eltalálja a módot, midőn nyilatkozni akar. A mi ifjaink otthon tüzesebbek, hirtelen lelkesedőbbek, s mig ott az ihletés pillanatában szabad folyás engedtetik az érzelemnek, úgy hogy gyakran szenvedéllyé szilárdul, itt rendesen kisebb nagyobb mérvű megfontolás szabályozója az érzetnek. És e tekintetben a mi magyarajku inainknak nem ártana valamit elsajátítani a felvidékiektől. De más oldalról tekintve a magyar felvidék ifjúságát, örömmel mondhatjuk, hogy ezek testben, lélekben a magyar haza ifjai. A mai viszonyok itt is nagyban megváltoztatták a társadalmi törekvéseket. Ez előtt némi elszigeteltség volt észrevehető e népnél, mig most a közlékenységnek szabad utat engednek. A magyar felvidéki német ajkú ifjúság törekszik azon czélfelé, hogy egykor a hazának igazi magyar polgára lehessen. Nincsen talán itt, — a népek megítélésénél számításba vehető oly szüle, ki gyermekét még fiatalabb korában el ne küldené a magyar földre az ottani nyelv elsajátítása végett, mig tőlünk aránylag oly kevesen járnak ide. Régebben a felvidék népénél nem lehetett magyar szót hallani, és most, ha az idősebbek nem tudnak is, de az uj nemzedék folyékonyan beszéli a magyar nyelvet. Örvendetes jelenség ez reánk nézve sokszorosan, kivált most, midőn a mi földünkön élő többi idegen ajkú nép, — nem akar minket megérteni, s önzetlen törekvéseinkkel megbarátkozni. Azért legnagyobb örömmel üdvözölhetjük mi a magyar felvidéki ifjúság uj törekvését, s ezen ifjakban hazánk jobb jövőjének újabb zálogját véljük feltalálni. Fentebb tett Ígéretünk szerint jövőre a magyar felvidéki nőifjuság társadalmi viszonyáról fogunk értekezni. Kálló-Semjén, aug. 12.1870. Soha Európa helyzete nem volt oly bizonytalan, soha az irányadó politikai tényezők maguktartása oly i r á n y nélküli, mint azt most tapasztalhatjuk a Franczia — Porosz meghasonlás óta; s a higadt szemlélő kénytelen ezen eredményre jutni, hogy a magas diplomatia minden fele szembekötősdit játszik, - ha csak W eissenburg, Wörth és Saarbrücken után fölébredve, 5 nagyaszszonysága kissé komolyabb dolgokkal nem fogná magát mulatni; tekintsünk ugyanis kissé magunk körül, s a legtarkább politikai constellátiókra találunk: Olaszország határozatlan — balra is tekint, jobbra is tekint: — Franczia- országgal alkuszik, - az osztrák-magyar állammal szövetkezik; — mindenütt eredmény nélkül, amott álarezos politikájának egyedüli czélja Roma — s hinni hajlandók vagyunk, — hogy az annyire sürgetett Olasz-Osztrákmagyar szövetség csak bokor, — az adriai tengerpart — a nyúl. Spanyolország, laethargiába senyved, s meglátszik feledkezni Olaszhonnal egyetemben hogy Napoleon bukásával, a Bourbonok aerája veheti kezdetét. — Angolország nyilatkozik pro és contra; a ministeriumot amúgy magyarosan interpellálgatják alsó és felső házban, - s végre a kormány semlegességét Belgium neutralitásának épségben fentartásától teszi •függővé mintha az nem lenne a nélkül is egész Európa által garantirozva! Oroszország? — semlegességet igér — „m ig érdekei csorbát nem szenvednéne k,“ — a mellett erősen fegyverkezik s határszéleit leginkább délíelől — persze alkalmasint külmegtáma- dások ellen — úgy 80—100,000 katonával körül teremtettézi. Az egyedüli Osztrák-magyar állam az, mely minden kimezés nélkül határozott politikát vallott. A nyilt szövetség vagy feltétlen semlegesség azon két ösvény, melyen minden önérzetes nemzetnek és becsületes kormánynak haladnia kell; és igazán örömmel constatál- hatjuk, miként az osztrák-magyar állam népei jelen helyzetüket helyesen felősmervén, egyhangúlag a szoros semlegesség mellett nyilatkoztak, — s hogy kormányunk, fére téve a netalán itt ott mutatkozó sympathiát vagy bosszúvágyat, a közvéleményt fogadta el politikájának ki induló pontjául. Kormányunk egyelőre mit tesz — s valóban tesz-e valamit semlegességnek megóvása érdekében — csak a jövő ülésszak megnyitása után fogjuk megtudni; láthatárunkon belől legalább eddig elé semmi olyas nem fedeztetett fel, — mi ellentétben állana Andrássy gróf ösmert nyilatkozatával; sőt a tervezett erődítéseknek legfelsőbb helyen történt elejtése, — szövetségi ajánlatok visszautasítása satb. mind azt tanúsítják hogy az elfogadott politikai indítványra nézve cis és translajthania kormányai tökéletesen egyet értenek. Tartható lesz-é az elfoglalt álláspont továbbra is, — az elzárkózott passiv semlegesség Ariadne fonal lesz-é az államra nézve, —, olyan, mely azt kül megtámadások ellen védve az utólag-bekövetkezendő diplomatiai teendők labirynthussán — nagyhatalmi állásának veszélyeztetése nélkül— keresztül ve: zetni képes leend, — nem hisszük. — Meg fog-e óvni passiv semlegességünk orosz megtámadások ellen, ha az magát érdekeiben véletlen sértve érezné? nem maradunk-e ki a számításból, — nem tekintetünk-e egy semleges nullának ha majd Európa mappáját készítik. Nézetünk szerint ma, midőn Vilmos király a békét csakPárisban akarja diétái- n i, az osztrák-magyar állam van hivatva a keletkező porosz hegemóniát ellensúlyozni — nem fegyverrel kezében - de imponáló magatartása — befolyása sa békekötést előmozdító szövetségek kötése által. Franczia-Porosz háborn Paris, aug. 13. Tízezer tengerész-katona Boroztatott be a hadseregbe. A Dániához újabban intézett szövet-' ségi javaslala meghiúsult.Hirlik, hogy a semleges hatalmak képviselői fel vannak hatalmazva, a megalakulás után azonnal, az uj kabinetnek congressust hozni javaslatba, mely — négyheti fegyvernyugvás alatt — valamelyik semleges városban fogna tartatni. Az illető javaslatok kezdeményezése — hirszerint — az orosz kormánytól származnék. Pár i|s, aug. 14. A kamarák tegnapi ülésében Gam- betta és többen kormányellenes beszédeket tartottak. Favre indítványa, hogy a védelmi tanácskozások titokban történjenek, el vettetett. Palikao jelenti, hogy már Bazain az egyedüli főparancsnoka a hadseregnek. Páris védálla- potba helyezése rövid időn bevégezve. A „Jour. Off.“ írja: Bismark terve hogy tőlünk Angol, Orosz Olasz és Spanyolhont elidegenitse, meghiúsult. Francziahajóhad Kiel előtt. lit nagy események készülnek.Békekötésről és elernyedésről szó sem lehet. Metzbe erősítések érkeztek. Önkéntesek tömegesen özönlenek a zászlók alá.
