Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-01-24 / 4. szám
IV év^.yam. 4. szám. Hétfő, január 24. 1870. Szerkesztő1 iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Egyhíu-utcia 170. at. a. Kiadó hivatal iß. Csáthy Károly könyvkereskedéseiben Debreezen és Nyíregyháza. Bérmentetten levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt minden három hasához garmondsor 25 kr. és 30 hr. bólyegdij. Előfizetési díj: Kiadóhivatalban egéas évre 5.50 (Iáikor vagy postán küldve 6.— Félévre..........................3.— Évnegyedre.....................1.5Ö Hirdetések dija : minden 5 hasábos petit sor egysteri igta- tásánál 5, többsrörinét 4,—• bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán és Debreczenben iij. Csáthy Károly könyvkereskedéseiben, Pesten Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál, S.-A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. T. ez. előfizetőink, kik a lápot megtartották, tisztelettel kéretnek az előfizetési pénzeknek január végéig a kiadóhivatalhoz leendő beküldésére, Nyíregyházán ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésében. A megyék rendezéséről, különös tekintettel Szabolcsmegyére. (Vége.) Kezünkbe véve Szabolcsmegye térképét, látni fogjuk, hogy északi részét a Tisza déli és nyugoti iránya övezi körül, s igy mintegy természetes határát képezi északkelet és északnyugotról, mig határozottan kelet, dél és nyűgöt felől a százados viszonyok jogok állapítják meg határát. Legészakibb részétől, hol a Tisza Csap, illetőleg Zsurknál szögletet képez, leginkább három irányt észlelhetünk: keletnek Ér-Kenézig 13 V3, délnyugotnak P.-Ladány 19'4, és Egy ékig 18 '/a, nyugotnak Dob 13 ‘A, és Rakamazig 10 V, mértföldnyi távolságban, több helyen beszegelvén Bihar- megyébe. Czélirányosság tekintetéből óhajtandó volna megyénk területének szabályozása, de más felőí’Ja:;(1 • *. :tbe véve a százados együtt- létből kifejlett' viszonyokat, csakis a legnagyobb óvatosság lesz e tekintetben követendő, s egyes községeknek a megyétőli elválasztása csak ott leend helyesen indokolva, hol azt a természetszabta határok megkövetelik, vagy hol ez által tetemes kiadások lesznek megtakaríthatók. Ha a községek helyi fekvését vesszük tekintetbe, látni fogjuk, hogy azok Kis-Várda környékén felső-nyirben esnek egymásho^ legközelebb, s igy viszonyaik és érdekeik re leginkább fűződnek egymásba, mig lejebb az alföldség felé a községek egymáshozi távolságuknál fogva lazább viszonyban állnak egymással. A népesség száma viszonyítva a területhez, felső-nyirben legnagyobb. J Ha most a fentebbieket egybevéve, ezen kérdést állítjuk fel : miként lehetne megyénk belviszonyait a legczélszerübben szabályozni? válaszunk a következő : A mi megyénk területének szabályozását illeti, legfontosabb az a Tisza vidékén. Ismerve azon közlekedési eszközöket, melyekkel a Tisza vidékén bírunk, azokat valóban primitív állapotban sinlődőknek mondhatunk, midőn Naménytól egész Tokajig a Tisza sehol áthidalva nincsen. ^ Nézetünk szerint tehát a Tisza jobb oldalán fekvő, most Szabolcsvármegyéhez tartozó községeket azon megyékbe kell bekebelezni, melyekhez közlekedési s piaczi érdeküknél fogva leginkább kötve vannak. Hogy a hajdú városok viszonyai mikint szabályoztassanak, az mindnyájunk előtt tiszta fogalom. Áttérve most megyei beléletünk leglényegesebb kérdésére, a törvényszékek elhelyezésére, nézetünk a következőkben ösz- pontosul : A méltányosság, igazság és czélszerüség szigorú mértékét Véve kezünkbe, igyekszünk nézeteinket érvekkel s érveinket adatokkal támogatni. A megye bizottmánya múlt évben egy /dés összes piaczával. Erre nézve tehát egyéb bizottságot küldött ki a megye területén elhelyezendő törvényszékely/eleraényezése érdekében. Hogy miként volt ezen bizottságban az egyes vidékek érdeke képviselve, arra csak abból következtethetünk, hogy annak működését egy második bővített bizottság működése követte, mely Kisvárdát, /Nagykállót és Nádudvart jelölte ki oly pontokul, melyeken a törvényszékek minden viszonyok és kívánalmak tekintetbevételével legczélszerübben lennének elhelyezendők. Ezen nézetet elfogadta a megye bizottmánya, s azt felterjesztette az igazságügyminiszterhez. Hogy ezen kérdés azóta oda fent milyen megoldást nyert, vagy mennyire haladt elé, csak sejteni bírjuk, de ha e sejtelmünk valósulna, méltán fájlalnánk azt. Eltekintve azonban ettől, igyekezni rágunk a kérdést aként felállítani, miként az van, ugyanis : Feljebb kifejtettük már a megye területi s népességi mint egyéb viszonyait is, ezekből kiindulva a következő megállapodáshoz jutottunk. Tekintve megyénk fekvését, mely északtól déli irányban 20 — 22 mértfplanyi vonalban nyúlik el, mig keletről nyugotnak 10 - 12 mértföldre, önkint következik, hogy az előbbi vonalban lesznek a törvényszékek elhelyezendők, s annál is inkább, mivel azon vonal megyénket hoszában diagonáliter metszi át : Kisvárda, Nyíregyháza és Nádudvar központokat érintve. Ha hajlandónak mutatkoznék a kormány egyetemben az országgyűléssel Szabolcsmegyére nézve ezen nevezett pontokon törvényszékeket felállítani, úgy a feltett kérdés a legigazságosabban oldatnék meg. De a viszonyok nem igy állnak, — először mivel a kormány Szabolcsmegyére nézve, — miként értesülve vagyunk — csak két törvényszék felállítását tervezi és véleményezi, másrészről pedig a magánérdekek is mindent elkövetnek, hogy a kérdés másként állittassék fel és döntessék el. Taglaljuk tehát a kérdést ezen szempontból kiindulva. Ha Szabolcsmegyében csak két törvényszék felállítása terveztetik és fogadtatnék el a törvényhozás által, kérdés : hol legyenek azok? Mi határozottan Kisvárda és Nyíregyháza mellett nyilatkozunk , — egyrészt a fentebb kifejtettek nyomán, másrészt pedig a kővetkező okokból. Hogy Nyíregyháza Szabolcsmegyében jW lenleg azon hely, hova úgy fekvésénél mint helyzetiénél fogva a közérdek leginkább gra- vitál /'ézTTugy hisszük, kétségbe vőntrrseiíki sem fogja, de miként azt minden irányban indokolja a tapasztalás is. Nyíregyháza nagy vidékkel rendelkezik, hol ezen vidék összes községeinek érdeke ösz- pontosul. Kereskedése s vasúti összeköttetése, , folytán szép lendületet nyert, s üTraajdan megnyitandó vonalok utján érintkezésbe jön az ország minden vidékével s a világkereskeindokokat felhozni feleslegesnek taxijuk. Ami pedig Kisvárdát illeti; itt már részletekbe fogunk bocsátkozni, támogatván azt rendelkezésünk alatti adatokkal. A kisvárdai járáshoz tartozik jelenleg 47 község 42,027 lélekkel. Ezen 47 közlség átlagos távolsága Nyíregyházáig 2913,<4 mértföld, mig Kisvárdáig csak 85'/4-et tesz ki. Ugyde a megye rendezésénél, több mint valószínű, hogy Napkor és Tét, úgy Agtelek, Ásvány, Eszeny, Szalóka, az előbbiek a járástól Nyíregyházához, az utóbbiak pedig, mint melyek^/ a Tisza bereghi óldalán esnek, Bereghmegyé- hez fognak csatoltatni; de másrészről Záhony, Győröcske, mint melyek a Tiszának szabolcsi oldalán esnek, továbbá Bakta-Loronthá- za, Berkesz, Demecser, Eőr, Gégény, Kék, Laskod, Mada, Namény, Petreházar Rarno- csaháza, Rohod, Jákó, Vaja, melyek Kisvár- dához közelebb esnek mint Nyíregyházhoz, e járásba fognak bekebeleztetni. így ezen Kisvárdához közelebb eső 57 község 51,616 lélekkel méltán tekintetbe v e h e t ő. S mig ezen 57 község átlagos távolsága Nyíregyházhoz 323 */,, Kisvárdához csak 106‘/4 mértföld. Vegyük fel most, hogy ezen 51,616 léleknek 3 °/0 -ja keresi meg a törvényszéket évenkint, igy 51,616 lélek után 1548. Hogy ezen 3°/0-nyi szám arány nincs magasan véve, kitetszik onnan is, hogy 1869-dik évbén a kisvárdai járás egy szakaszában Mikesz János főszolgabiró ügykezelése alatt 1969 perszám jegyeztetett, holott járásunknak 4 szakasza van. Az ut Nyíregyházáig az egyes községektől átlagos számítás szerint 5.67 mértföld, mig Kisvárdáig 1.86 mértföld. Azon 3%-i 1543 egyén Nyíregyházáig 877,716 mértföldet tesz meg, Kisvárdáig pedig 287,928 mrtfdet. Ha most mértföldenkint az utazás költségeit s azon veszteséget, melyet az által a magán ügyvitel szenved 2 o. é. frtra tesszük, lesz az utazási költség Nyíregyházig 17,554 írt. 32 kr., mig Kisvárdáig csak 5758 írt. 56 kr., vagyis, ha nem Kisvárdán állittatik fel az egyik törvényszék vidéke, évenként 11,795 frt. 76 kr. o. é.-ben inpro- ductiv ád ki. Oly összeg ez, mely államgazdasági tekinteteknél fogva is valóban figyelmet érdemel. Méltán tehetné most valaki azon kérdést, miért vettük mi kiindulási pontul az össze- * hasonlító számarányoknál Nyíregyházát nem pedig Nagykállót? Feleletünk a következő : Nyíregyháza Ungvárral előbb utóbb yas- uti összeköttetésbe jővén, ez által e vonal mentén a közlekedés sokkal gyorsabb és jutányosabb lesz, másrészt az építés alatti ország út is e mellett bizonyít, úgy figyelme*
