Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-12-13 / 49. szám
49. szám III. Uj évfolyam. Hétfő, deczember 13.1869. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, í'iaea-utcza ;t Komló melletti házban. Bérmenletlén levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt minden három hasábos ghrmondsor 25 kr. és 30 hr. bélyegdij. Előfizetési díj: Kiadóhivatalban egész évre 5.50 Házhoz Yagy postán küldve 6.— Félévre ............................3.— É vnegyedre / 1.50 Hirdetések dija : uiinden 5 hasábos petit aor egyszeri igla- tósónál 5, többsiörinél 4, — bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadóhivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben, S.-A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Előfizetési fölhívás. Szabolcsmegye elébb Wyir, majd „YÍSZÍftViilék“ cgirnü közlönyének harmadik éves pályafutása végéhez közelit. E gondolatra önkénylelenül is azt kell bogy kérdezze mind a szerkesztőségi mind az olvasó közönség : Folytassuk-e ? Fentartsuk-e tovább?1 Ne hirlelenkedjük el a feleletet! Ma, midőn már a sajtó hazánkban is, mint a föld minden müveit államaiban, hatalommá kezdi magát kinőni, s utólsó nyűgétől a bélyegtől is megszabaduló félen van; ina, midőn a modern civilizalio eszméi sebes rohamban terjednek mindenfelé; ma, midőn nemcsak a főbb városok, de álaiá- ban a megyék versenyezni láttatnak, az érdekeiket képviselő lapok előállításában s a közmiíelődés, a gazdászat, szóval az emberiség elöhaladása érdekében nemes küzdelemre szállónak : az országnak egy tekintélyes megyéje, nem lehet, hogy könnyelmüleg lemondjon lapjáról. Szabolcsmegye közlönyének eddigi élete három dologról győzött meg bennünket : először arról, hogy a megyének lapra szüksége van, másodszor, hogy egy lapot képes fenlartani és harmadszor, hogy a szerkesztésnél nagyobb kitartás, több pontosság és a szellemi erők nagyobb mérvű öszpontositása, de másrészről az olvasó közönség nagy részétől is nagyobb pontosság, több érdekeltség és nagyobb mérvű támogatás kívántatik. Egy lap rendesen magán hordja a pártolás és irányában! érdekeltség bélyegéi! A gazdag bársonyba, selyembe öltözik, — a szegény darócz-köntöst visel. Ezen igazságra ujjal mutat az élet. Minden tapasztalatok arra indítottak bennünket, hogy lapunkat fentartsuk továbbra is, de fenlartsuk megújult és egyesült erővel! Az eddigi szerkesztő elfoglaltalásai miatt e térről visszalépvén : alólirollnak jutott a szerencse többek bizalmas felszólítása folytán, miszerint a jövő 1870-dik év kezdetével a szerkesztést átveendem. Meg vagyok arról győződve, hogy épen úgy a szellemi, mint anyagi téren nagyobb vállalatok s nemesebb czélok csak társulás által érethetnek el legbiztosabban : ugyanazért csakis akkor határoztam el magamat véglegesen a szerkesztői terhes állás elfoglalására, midőn biztosítva valék, hogy a nehéz pályán nem fogok egyedül, elhagyatva lenni, hanem mindazok segítségemre lesznek, és pedig magukat kötelezve, a kik eddigelé is önkéntesen közreműködtek a lap béltartalmának emelésében. Szerencsés voltam föraunkatársul megnyerni a „Nyírfa lombok“ egykori kedélyes és kifogyhatatlan humoru Íróját Z. Y. urat. Emellett többek Ígéretét bírom, kik szives közreműködésüket ajánlották a kiknek neveiket majd annak idejében közlendem. Tekintélyes erők állal segiltetve, reményiem, hogy a n. é. közönség igényeinek képesek leendünk erőnkhöz képest megfelelni. Álláspontunkat körvonalozni feleslegesnek tartjuk. Vegyes tartalmú heti lapot fogunk adni, melyben fősuly megyénk érdekeire, a benne lévő társulatokra, egyletekre, a bizottmányi gyűlés határozataira slb. lesz fektetve; de figyelemmel kísérjük a világ vívmányait, hazánk eseményeit;tért nyitunk a közérdekű eszmecserékre, helyei engedünk az ostornak, mely a visszaéléseket korbácsolandja, indítványoknak, eszméknek, melyek jót akarnak. Kizárunk minden politikát, polémiát határozottan. Személyes kérdéseknél csak nyiltterünkben adandunk nehány sornyi tért, és csak addig, mig polémiává nem fajult. Ezek lesznek irányelveink! A lap továbbra is „Tiszavidék“ czim alatt, az eddigi alakban fog megjelenni hetenként egyszer, hétfőn. Előfizetési ára marad a régi, egy évre 6 frt., félévre 3 frt., évnegyedre 1 frt. 50 kr. Ha a hirlap-bélyeg törvényhozásilag eltöröltetik, az egész évi folyamot 50 krral olcsóbban adhatjuk. Az előfizetési pénzeket, nemkülönben a lapot érdeklő minden levelezéseket alólirotl szerkesztőséghez kérjük bérmentett levelekben küldeni. Nyíregyházán, deczember 12-kén, 1869. GrSßÖVlfßtßÖSfß ®(í Mittel lel. szerk. (Egyház-utcza 170. sz.) A temetkezési társalatokról. Alig van társulat, melynek jótékony hatása a szükség pillanatában oly mérvben éreztetné magát, mint a temetkezési társulatoké. A család éltető fejének elvesztése már magában a legszivrenditőbb esemény a család történetében. Midőn az apa életfáklyája véglobbot vetett, az életfény kialvása után elsötétült a család ege, s a csillagtalan éjben csak a kesergők könyei fénylenek, mint pusztában csillogó pásztortüzek; de midőn egetverdeső jajkiáltások között a megdermedt halottra borulnak az árván maradott kedvesek, ezek nem mindenkor egyedül azért jajgatnak, és sirnak, mert örökre elvált tőlük az, kit oly forrón szerettek, hanem azért is, mert, kivált a szegényebb családoknál, az apa volt a kenyérkereső s elhunytéval a keresetmód is vele sirba szállván : az elhunyt koporsójáról az ínség és a nyomor mutogatja éles fogait, hogy megmarczongolja a szegényeket, és e paizsos férfiútól való félelem még égetőbbé, még elviselhetetlenebbé teszi a bánatot. Minden család igyekszik halottját a lehető legtisztességesebben eltakarítani, részint azért, mert a kegyelet ezen utolsó kötelessége teljesítésénél fukarkodni senki nem akar, részint mert az emberek rendesen megbírálják még a koporsószegeket is, és megróvják, ha valaki netalán fösvény lett volna az utolsó kiadásokban. Egy tisztességes temetkezés pedig sok költségbe kerül. A szegény özvegy összekeresgéli ilyenkor megtakarított filléreit, sőt ha azok elegendők nem volnának, adósságba is sülyeszti magát, és midőn hazajön a teme- tőkcrtből, sokszor alig tudja megelégiteni kenyeret kérő gyermekéit. Mikor legnagyobb szüksége volna a segedelemre, legalább mig életmód után néz: akkor kell elfogyni az utolsó fillérnek is, és hogy adósságát is visza- fizethesse, gyakran el kell tulajdonítani azon egyetlen vagyonát, mely talán számára kenyérkereseti módot biztositott volna. A temetkezési társulatok épen az égető j szükség e nehéz pillanatában jönek segítségül a biztositott összeggel; hogy minő jótétemény ilyenkor azon néhány forint, azt csak azok mondhatják meg, kik benne már részesültek. Mi részünkről a legmelegebben ajánljuk mind helyben, mind a vidéken az ily társulatok létesítését. Azon négy-öt forint, melyet 80 —120 frt. biztosítása dijjában kell évenkint fizetni, oly csekélység, melyet a legszegényebb napszámos is megtakaríthat, annyival inkább, mert azt sem egyszerre, hanem apróbb részletekben kell fizetni, és ezen csekélységgel megmenti özvegyét a nyomortól és azon kellemetlenségtől, hogy eltemettetése végett nem kell eladni feje alól talán egyetlen párnácskáját, az ingségnek legalább első rohamos támadása vissza lesz verve, az első köny feltörölve és az első vigasz megszerezve. _______ □ S zabolcsmegye bizottmányi üléséből. A folyó hó 7-kén s több napjain tartott bizottmányt gyűlést főispán ur ő méltósága személyesen nyitotta meg, a száznál nagyobb számmal összejött képviselőket üdvözölvén , megnyitó beszédében a hazánkat s közelebb megyénket érdeklő nagyobb horderejű eseményeket körvona- lozá röviden; felemlítette a snezi csatorna megnyitását s ezen csatornának hazánk kereskedelmére vonatkozó nagy horderejét. a megnyitási ünnepélyen hazánknak az ural kodó és a miniszter elnök általi képviseltetését; megemlékezet a mind sötétebben bonyolódó külügyekről; és végezetre a Tiszának megyénk több területén' történt pusztító kitöréséről. A megnyitó beszéd után napi rendre térvén a gyűlés, mindenekelőtt, két eskütti állomás töltetett be, és pedig a kisvárdai járásba Péchy János, a nádudvariba pedig Wirth József választattak meg. Az első alispáni jelentés felolvastatván, annak érdekesebb pontjai voltak: mindenek felett elsőben is a rendkívüli árvizröli tudósítás, mely is az árt ijesztőleg rajzolja , hogy eszerint a Tisza árja két lábbal áll magasabban,
