Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-12-13 / 49. szám

mint valaha. Több községek nagy károkat szenvedtek, j Benken már csak négy ház áll szárazon, az ínségre jutót- j tak rögtöni segélyért kiáltanak. Hogy ezen szomoru álla- j pót részleteivel is megismerkedbessék a bizottmány, azon­nal felolvastattak a szolgabirói részletes jelentések, me­lyek még borzasztóbb színben tüntetik fel a veszélyt, s a mentő eszközökrőli sürgetős intézkedést a bizottmány el­ső teendője gyanánt tüntetik fel. í Ezek folytán a bizottmányi gyűlés meggyőződvén a rögtöni segélynyújtás szükségéről, liatározatilag monda­tott ki, hogy a szolgabirák azonnal siessenek a hely színé­re , és minden segélyforrásokat felkeresve siessenek se­gélyt nyújtani, s hogy ezt annál sikeresebben eszközölhes­sék , teljhatalommal ruháztattak fel a kiadásokra nézve, melyeket a megye utólagosan fog fizetni; meghagyatván, hogy a szolgabirák minden kárt írjanak össze és terjesz- Bzék be. A felső szabolcsi tiszaszabályozási társulat azon in­dítványa folytán pedig, welyszerint a hasonló csapások megakadályozása végett, egy gát építéséhez szükséges erő eszközöltessék: az első alispánfelhatalmaztatott, szak­értőkkel azonnal a helyszínére sietni, és ha szükségesnek fog találtatni, a gát létesítéséről azonnal intézkedni, meg­hagyatván hogy erről a kormány preferenter értesittessék, és a megye által teendő költségeknek utólagosan leendő megtérítésére kéressék, ha pedig, a károk összeírva lesz­nek, első alispán ur kérjen országos segélyt. Addig is pe­dig a szolgabirák és a lelkészek utján a megyében gyüj- téssék segély, melynek arányos és czélszerű szétosztásá­val első alispán ur bizatik meg. Az első álispáni jelentés másik nevezetesebb pontja szerint, felhivatik a bizottmány, a községi bírák választá­sának uj év után azonnali elrendelésére. Ezen tárgyból ki­folyólag azon'Okból, mert az összeirási és ujonczozási mun­kálatokra vonatkozva, az e tárgyakkal ismeretlen uj bírák csak hátráltatnák az ügy menetét, elhalasztandónak indit- ván'yoztatott mind a bírák, mind főleg a jegyzők válasz­tása. Ezen indítvány folytán a választás elhalasztatott azon ideig, midőn annak megrendelését a bizottmány szüksé­gesnek látandja. Ezen tárgygyal egybefiiggőleg fölmerült a községi jegyzők által beadott azon folyamodvány , melyben a bi­zottmánytól azon intézkedés tételét kérik, miszerint ők ne jöjjenek minden évben választás alá, sőt. állomásaikon mind addig hagyassanak meg, mig azt megérdemlik. E kérdés mintegy másfél órai vitát idézett elő. ■ (Folyt, köv.) V Vegyesek. : — A mint éresültürik a helybeli izraelita nőegylet segélyegyletének javára január hóban egy tánczvigalmat rendezend. — Előre is állíthatjuk, hogy ezen bál a legsikerültebbek egyike leend. — Már jó eleve figyelmez­tetni kívánjuk a t. ez. közönséget e jótékony és látogatott bálra.-—Honvédvitézség. A napokban Nyíregyhá­zád egy közhonvéd fényes nappal az utczán pisztolyt fogott Sz.. .. káplárra, mely kihágásért elfogatván, nála egy leve­let találtak, a kerületi honvédparancsnoksághoz intézen- dőt, melyben némely honvéd tisztek szigora ellen panasz­kodik. Úgy vélik, miszerint e levél nem egyedül az elfogott honvéd müve.' — E hó 9-kén. A mai országgyűlésen a hirlapbélyeg eltöröltetett és pedig a tervezett hirdetési dijak felemelése nélkül. Nagy öröm van az Írói kö rökben e nevezetes vív­mány felett. A sajtó tehát megszabadult ezen bilincsétől is! • Nem akarunk bírálatot mondani a honvédgyakorla­tok felett, erélyesen folytattatnak azok, de átalános indig- nátiót költött városunkban egy hadnagy urnák a gyakor­latoknál szokásba vett gorombasága s kivált iszonyú ká­romkodása, melyet már magok a közemberek is meg- sokaltak. — A „H a z a“ életbiztosító társaság -egykori ügynö­kére Szabados Jánosra, vagy a mint magátnevezni szerette Farkas Balázsra, kinek azonban valódi neve Szlo- boda, — még sokan fognak emlékezni a nyíregyháziak közül is rakonczátlan, sértegető magaviseletért, melylyel a nagy vendéglőben több alkalommal a legnagyobb ingerült­séget idézte elő s egy párszor ki is vezettetett onnan. Ez a nagy hazafi, ki hazamentő múltjából oly érdekes epizódo­kat tudott elbeszélni (illetőleg hazudni), utolérvén őt a büntetés, közelebb Váczra szállíttatott. Útközben a biztost rá akarta bírni, hogy őt szabadon bocsássa, rimánkodás által czélt nem érhetvén, fenyegetődzni cs káromkodni kezdett, azonban ez sem ért semmit, mert a biztos őt még itthon megvasalta. Jó is volt az elővigyázat, mert a jóma­dár Yáczon kijelentette, hogy mindent felhasznált volna elszökésére. Jó lesz rá vigyázni. A múltkor Bállá is sza­badulni akart börtönéből. Hátha valahol „légyott“-ja akar lenni a két jó urnák 'í Kérdi a „Debreczen“. — Kettős gyilkosság. Közelebb Debreczen- ben csaknem ugyanazon eset ismétlődött, mely nálunk pár hónap előtt követtetett el. Ugyanis, mint a „Pebreczen“ből olvassuk, egy csinos ifjú a szerkesztőségnél azt követelte, hogy állítólag hűtlen kedvesének neve a lapban tétessék ki, s igy pellengérre állíttassák. E nevetséges kivánatot a szerkesztőség visszautasította, és ugyanazon nap estveli óráiban az ifjú iszonyú gyilkosságot követett el. Ugyanis kedveséhez .rnenvén, midőn azt szerelmi vallomásaival ostromolta, s mint ezelőtt úgy most is visszautasittatott, két csövű pisztolyából egyik lövéssel a leányra lőtt, s azt szivén alól találta, a másik lövéssel saját életének vetett véget. A leány még él, de felgyógyulásához alig van re­mény. A szerencsétlen ifjú azon legvakmeröbb gyilkolás! elhatározással ment a lányhoz, hogy ha ismét visszautasit- tatik, mindkettőjük életét kioltja. Mutatja ezt azon körül­mény is, hogy egy igen élesre fent kés is találtatott csiz­maszára mellett, melyet valószínűleg azon esetre akart használni, ha a pisztoly nem tenné meg a kívánt véres szolgálatot. A gyilkos neve Szűcs Antal, czipész segéd, 19 éves. Szűcs Antal gyilkos' teste felbontatván, két darab golyó találtatott testében ; miből kitetszik, hogy a pisztoly mindegyik csöve erősen meg volt töltve. — A leány még most is él, a golyót még nem tudták kivenni; valószínű, hogy azon cső is, melyből' a lövés rá intéztetett, két go­lyódarabot tartalmazott. — A gyilkosság úgy történt, hogy Szűcs Antal, ki a leányos házzal rokonságban állott, ott megjelenvén, midőn a leány és nagyanyja egy rokonukat az utcza ajtóig kikisérték, az ajtófélen támaszkodó ifjút hívta be a nagyanya, de az azt válaszolta, hogy többé so­ha sem lép a szobába ; s a szobába befelé menő leányt pár szóra visszaszólitá , ez azonban nem akart vele beszélni, s a szobába be akart menni; e közben a fiú, mondván, hogy „soha nem látjuk többé egymást'1 a pisztolyt a leányra rá­sütötte , ki azonban nem rogyott le, hanem a pitvarajtóból még be tudott menni a szobába, kiáltván, hogy meglöve­tett. Nagyanyja mikor ösztönszerüleg kiszaladt a gyilkos­hoz, már ez vérében fetrengve meg volt halva. — Tetszhalott Debreezenben. Somossy Al­bert, Somossy Ignácz- országgyűlési képviselőnek testvére, ki folyó hó G — 7. közti éjjel megholtnak állíttatott, s e hó 9-ére temetése is kitüzetett, még mindig eltemetet- len fekszik. Mert, mind a mellett, hogy már 5-ik nap óta fekszik koporsóban. rothadásnak nem indult; 48 óra óta erősen fűtik a szobát; melyben kiteritve van, de a feloszlásnak kétségtelen jelei nem mutatkoznak ; eret is vágtak rajta, s az érvágás utáni napon piros vér folyt ereiből, mindamellett is temetése, orvosi vélemények figyelembe vételével, újra kitüzetett tegnapra, felbon- czoltatásának előre bocsáttatása megrendelésével; ha­tlem, a házhoz roppant tömegekben összegyűlt nép va­lóságos tüntetést tett a felbonczolás és eltemetés ellen, mihez hozzájárult testvére nyilatkozata is, ki az elha­lasztás mellett volt; s főkapitányunk ismét elhalasztó a temetést, mindaddig mig a feloszlás kétségtelenül lát­ható jelei nem mutatkoznak. Ezen esemény nagy izgatottságban tartja a városi lakosságot; természetesen a kofák közt már sokféle hir jár szájról szájra; van a ki állítja, hogy a holt feltámadt s pipázott is, stb. Hanem mindenesetre helyeseljük a főkapitányi intézkedést, annyivalinkább, mert a kopor sóban fekvő, életében sokszor kifejezte feleimét eleve­nen, tetszhalottképen eltemettetése lehetősége miatt; mert egy testvérét már tetszlialottképen temették volna el, s a sirkertben ébredt életre; s azt beszélik, hogy most is él. A nép meguyugtatására tett intézkedés mint óvatos rendelkezés, csak elismerést érdemel. — Árvíz. Mármarosmegyében dúl már az árvíz, a Nagyság, Tisza és Iza folyók áradása következtében úgy, hogy a megye sik tája egészen viz alatt van. A „Mármaros" e szomoru eseményről következő részleteket hoz : Sziget város alsó részét a viz elöntötte, s 29-kén d. u. harang- félreverések által figyelmeztetett a város népe, hogy lakos társaik mentő segítségére siessenek. A házak vízben álla­nak s az utczán csónakokkal történik a közlekedés. Nap­pal történvén az áradás, emberi szerencsétlenség nem tör­tént. •— Husztról távirati utón nov. 29-ről ezt Írják : „Vizáradás folytán Husztnak nagy'obb része viz alatt van. A közlekedés megszűnt.“ — S a hidak részint megrongált volta, részint összeomlása miatt mérnököket kérnek. — A szlatinai oldal egészen a viz alatt s a postai közlekedés is megszűnt. . i . - r. i —• A „Tisza“ folytonos áradásba van, Vörösmartnál kirontott s az egész vidékét elborította, Konyár, Dombrád, Gégény és több helyek roppant károkat szenvedtek. Ha­lásznál is már már kirontott, de itt szerencsésen megfog­ták. El van öntve a Bodrogköz hol a Bodrog és Tisza ár­jai összecsaptak. A Szamos mint beszélik már Szathmárt is fenyegeti. — E hó 8-káról küldött jelentés szerint a beállott fagyások következtében a Tisza 5 sukknyit apadott 24 óra alatt. — A nagyvár ad- kolozsvári vonal­részen az október hó közepe óta uralkodó erős eső­zések és az ez idén rendkívül korán beállott téli idő a munkák gyors olöhaladását. tetemesen gátolták. Azon­ban jobb, különösen szárazabb idő bekövetkezése után néhány hét elégséges lesz, hogy e vonalrész munkái be­fejeztessenek és e vonal tavaszra a forgalomnak átadat­hassák. — A gyulafehérvári, marosvásárhelyi és szász­városi vonalrészeken pedig a politikai bejárás már vég­rehajtatott és a medgyes-szászvárosi kis vonalrész ki­vételével az erre vonatkozó munkálatok teljesen be is fejeztettek. — A zemplénmegyei orvosi és gyógyszerészi egylet, mint értesittettünk, alapszabályilag azon feladatot tűzte maga elé, hogy a megye több pontjain légtüneti (meteo­rológiai) észleldéket állít, fel, s hogy azon tagjai által, kik erre alkalmasak, észleléseket fog tétetni, s ez okból titká­ra, dr. Raisz ur utján a magyar tudományos akadémiának a budai kir. főreáltanodában elhelyezett észleldéje igazga­tójához dr. Schenzl Guido úrhoz fordult, hogy vele érint­kezésbe tévén magát, az .észlelések teljes összhangban tör­ténjenek az akadémia által felállított elvekkel. — Valóban óhajtandó volna, hogy a többi megyék is utánozzák! — A „Magyar Újság“ szerkesztését újévtől Simonyi Ernő veszi át. Azt Írják, hogy a párt e lapot még három évre garantirozta, s hogy uj munkatársakat nyer. Mi úgy tudjuk, hogy újévkor a szerkesztővel egy hasznos belnnm- katárs is megválik tőle. — A hírlapok és posták közti vi­szony rendezésére összehívott enquete következőkben állapodott meg: 1. a csomagolás ezentúl ne routeok, hanem állomások szerint történjék; 2. szelvényes rccla- mationalis jegyek adatnak ki, a reclamáló szelvényt kap. A felszólalás napi lapoknál 3 napig, hetieknél egy hétig ingyen megy, azontúl a rendes levéhlij mellett. — A közoktatási minister jövő tavaszszal az országban mindenféle, u. n. foglalkoztató iskolákat akar nyitni, hol 3—6 éves gyermekek kelle­mes munkálkodásban töltsék az időt, mig szüleik mun­kán vannak. Minden ily iskolát a pap igazgatása alá rendel. — Pesten az orvostanhallgatók bálanyául b. Eötvös Józsefnét, a jogászok Andrássy Gyula gróf­nőt, a technicusok ismét,, gr. Széchenyi Ödönnét kér­ték fel. — Izsó Miklós, leggeniálisabb szobrászunk be­fejezte a költő Zrínyi szobrát s most... semmi dolga nem akad. Vésője érintetlenül hever a földön. Helyesen jegyzi meg a „Fóv. lapok", hogy nálunk a kőművesnek százszor jobb dolga van, mint a szobrásznak. Mig Francziaország- ban egy újonnan felmerült tehetséget annyi dologgal lát­nak el, hogy évenként 300,000 frankot keres, nálunk a legtehetségesebb szobrásznak összetett kezekkel hónapokig kell várakozni a szerencse után. Jó ha éhen nem hal meg. — Hirlap-statistica. A magyar birodalom­ban, ideértve Dalmácziát is, jelenleg megjelenik 175 ma­gyar, 59 német, 22 liorvát, 12 szerb, 14 rumán, 6 tót, 5 olasz, 2 rutken, 1 latin, 1 íranczia, összesen 311 lap. Budapesten összesen megjelenik 160 lap, Zágráb- bau 17. — Az ál lám sorsjáték novemb. 30-ki húzásá­nál a 100,000 frtos nyereményt maga a vállalat nyerte, a igy az a kitűzött jótékony czélra fog fordittatni. — A 10,000 frtos nyeremény valami magyarországi Deutsch nevű egyénnek jutott. — Pécs egyik fő utczájáu a napokban reggel 6 óra­kor vette el három zsivány egy péktől friss süteményeit s állt vele tovább szó nélkül. — Szilágyi Virgil, mint halljuk, január 1-től fogva politikai napi lapot fog megindítani. — Óriás szerencsétlenség az „óriás utczá“-ban. — Tegnapelőtt éjjel egy egész család megfuladt. Az embert Jancsónak hívták és jó reményben levő nejét még életben, de már a halállal küzdve találták, a hét éves leánykát és két éves fiút már halva. Egy lakó fiú hasonlag áldozatul esett. Irtózatos volt az öt áldozatot együtt kiteritve látni; az ottan körül lakók sírva álltak az ágy mellett. Az eset nincs még teljesen kiderítve, de mind arra mutat, hogy a gázvezetés okozta az iszonyú halált. — Wenczyk Mária, apácza-fejedelemasszony egy távsürgöny szerint törvény elé akarja idéztetni mind­azon lapokat, melyek öt s a krakói karmelita nőket, az Ubryk-ügyben megsértették. Ha következetes akar ma­radni, törvényszék elé kell idéznie Giskrát is, ki ezen eset miatt a zárdától elvonta a segélyt, a krakói püspököt, ki a nénéket ez eset miatt fúriáknak nevezte, a krakóiakat és az egész világot, melyben ez eset miatt a vér felforrott s mely ez esetben a bűnt nevén nevezte. — Ha már az apáczákra került a sor, felemlítjük a lyoni t. P.-nek egy hírét. Ugyanis egy fiatal apácza az Or- solya-szüzek zárdájából Lyonból Nizzába utazván, a höl­gyek számára fentartott kópéba lépett, hol már két apá- czát talált a sz. Vincze és Pál nevű kolostorból. A három apácza egy szót sem váltott egymással az első állomásig, itt egyszerre felnyílt a kupé ajtaja s három csendőr lépett be, kérvén a két apáczától útlevelüket s a kolostori elbo­csátó levelet. — Az orsolya-apáczát nem kis rémület fogta el, midőn ájtatos testvéreit érczes férfihangon hal­lotta megszólalni. Szemei előtt vizsgálták meg a két apá- czát; és kisült, hogy nemcsak nem apáczák, hanem revol­verekkel felfegyverzett gyanús emberek. A legközelebbi állomásig velők mentek a csendőrök, ott azonban vasra- verték s úgy szállították tovább. — Női párviadal. Párisban a nőknél is divatba kezd jönni a párviadal. Ugyanis az ottani lapok írják, hogy közelebb egyik főszálloda kertjében két előkelő hölgy pisztolyra vívott egymással. A golyó azonban mindkét nő­nek csak szoknyáját súrolta. A kihívás oka egy deli ma­gyar lovag miatt támadt féltékenység volt. — Házasság két külön vallásu pap ál­tal egyszerre esketve.Károly Románia fejedelmét a neutwiedi kath. pap nem akarta megesketni, először azért, mert a leendő gyermekek g. n. e. vallásuak lesznek; má­sodszor, mert a fejedelmi párnak reformált szertartás sze­rint is össze kellett nagyobb igazság okáért adatnia. A za­var nagy volt, végre is egy tábori pap végezte el a katho- likus szertartást, midőn aztán a ref. lelkész is össze­adta őket. — Lesseps ur megnősült. Mondják, hogy a dolog igy történt. Lesseps ur egy estélyre ment és sok jerikói rózsát vitt magával. E rózsa egyik legkedvesebb virágja a nőkr nek, mert nem csak szép, hanem azt is tartják róla, hogy ha vízbe tétetik és abban kinyílik, annak óhajtása telje­sül , ki a vízbe tette. A társaság nőtagjai azonnal megkí­sértették és a kísérlet mindnyájoknál sikerült, kivéve egy fiatal creol hölgyet, kinek rózsája nem nyílt ki a vízben. Lesseps ur ifjú tűzzel igy szólt erre a hölgyhöz: „Nem esz­közölhettem ugyan, hogy rózsája kinyíljék, de kívánjon olyat, mit teljesíthetek, és esküszöm, hogy teljesíteni fo­gom.“ A szende hölgy erre azt válaszolta: „Uram! én azt kiváltom ,... a mit ön akar.“ „Akkor én azt akarom, hogy nőm legyen,“ szólt Lesseps, s a szép creol-hölgy nem vo­nakodott szivét és kezét átengedni a csatorna halhatatlan teremtőjének. — Az orosz lapok nagy figyelemmel kisérik a dal- mátiai eseményeket s nem titkolják a boccai lakosság iránti rokonszonvüket. Különösen pedig a „Golos“ az, mély a mormalok ügyét egy utóbbi számában hőn felkarolja s egy­idejűleg említésre méltó felvilágosításokat ad az iránt, mi módon óhajtaná az oroszországi pánszláv párt hódítási terveit nyugoti és déli szlávok tekintetében foganatosítani. „Mi oroszok — irja a lap — nem csinálunk titkot belőle, hogy törzs- és vallásrokonaink felszabadítását óhajtjuk, nézetünk szerint azonban e czél nem elszigetelt fölkelések által, melyeket a szlávok ellenségeinek egyesí­tett hatalma könnyű szerrel leverhet, hanem valamennyi délszláv néptörzs együttes feltámadása által volna elérhe­tő , melyet mi aztán a kellő időben támogatni kötelessé­günknek ismemők. Addig ellenben vissza kell tartanunk a szlávokat a meggondolatlan fólkelési kísérletektől, melyek csak saját erőnk gyöngitésére szolgálnak.“ — Francziaországban a törvényhozó testület elnöke és alelnökeinek megválasztása támpontul szolgálhat a pár­tok erejének megítélésére. Schneider elnök 157 szava­zatot nyert; ezek a 116-os párt és a jobboldal egy részé­nek szavazatai; 33 jobb oldali tag Le Roux Alfrédre sza­vazott, a szélső jobb hátralevő része végre, raiuteuy 25-en értesülvén, hogy Le Roux nem fogadja el a jelöltséget, nem vettek részt a szavazásban, azaz, üres szavazatjegyé- ket adtak be. A baloldal 37 szavazata Crévyre esett. Az alclnökök közülTalhouét a kamarának majdnem összes szavazatait egyesítette, a többi 3 alelnök: Du Mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom