Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-12-06 / 48. szám
kívánó tagok újbóli összegyűjtésére ; mire nézve azok legközelebb megkezdikjeladatuk teljesítését. Szives fogadtatást kér azok szamai a Kelt Nyíregyházán, uov. 26.1869^ a helybeli nöegyesület elnöksége, Kralovánszky Mórné, özv. Spisák Anta^^- Kovács Mihályné, Hudak 4riPcP,slMerle Sarolta, Korcsolay csár Mátyásné^f <]}íaííiild, Mezey Jánosné, özv. Benczúr Ktejk'ife' özv. Hvezda Sámuelné, Teitelbaum Henriette, Csengeryné, Flegmán Miksáné, Bálint Mihályné, Draskóczy Sámuelné, Takács Alajosné, Biró Lászlóné, Horváth Ágostonná, Juhász Kálmánná, Vitéz Károlyné, Máj Adolí- né, Samuéli Baruchné, Andráscsik Józsefné, Samuéli La- josné, Kralovánszky Gusztávné, özv. Höncli Edéné, Aud- resz Károlyné, Veszély Józsefné, Kovács Gergelyné, Riz- dorfer Jánosné, Mesko Pálné, Schak Mórné, Ereid Jakab- né, Grünbaum Lina, Povlovics Teréz, Veisz Lázárné, Hein Regina, Jung Karolina, Róth Mária, Hoffman Karolina, Csuha Tamásné, Haas Emma, Kohn Fáni, Krúdy Gyuláné, Nikelszky :Sámuelné, Dómján Sámuelné, Palánszky Sámel- né, özv. Zsiska Mihályné, Zsiska Julia, Gráf Mórné, Pikk- né, Mihovics Jánosné, Bartholomaeidesz Jánosné, Guides Ferenczné, Magéra Istvánná, Begányi Ferencz, Kovács Sámuelné, Groak Zsigmondné, Vidliczkay Józsefné, Kölnit Jánosné, Hrabár István, Juhász Miklósné, Mandel Leopold, Törökl Péterné, Jármy Menyhértné, Maurény Lajosné, Sütő Józsefné, Zicherman Mihály, Kacska Jánosné, Nádasy Józsefné, Takács Géjzáné, Mathaeidesz Gusztávné, özv. Dobozy Mihályné, Steiner Ernesztina, Szakay Endre, Kovács Sándor, Bodnár Istvánná, Sir Ignáczné, Barzo Jánosné, özv. Giczyné, Hudák Nagy Klára, Nikelszky Mátyásné, Pólyák Alajosné, Ilneg Oláh Sarolta, B. Vécsey Józsefné, Gráf Zsuzsánna, Hankovszky Jánosné, Janovszky András- né, özv. Ambruszné, Mandel Sándor, Nagy Józsefné, Ibrá- nyi Zsigmondné, Frenkl Bernáth, Mráz Dánielné, Lányi Gábomé, Benczúr Lajosné, Varga Antalné, Szuki Jánosné, Soltész Gyuláné, Kegly Gusztávné, Marsalko Károlyné, Elek Ferenczné, Stépán Gusztávné, Kralovánszky Lászlóné, Fichbein Rózsa, Rozenthal Katalin, Fitkonidesz And- rásné, Maár Adolfné, Balczár Istvánná, Pulii Pálné, Bauer Antalné, Járosy Gusztávné, Gyöngyösy Sámuelné, Sípos Andrásné, Enyingi Lajosné, Iílajnyik Györgyné, Kovács Zsuzsánna, Polner Mátyásné, Korányi Károlyné, Teitelbaum Mária, Goldberger Julia, Kralovánszky Frigyesné, Galánfy Dánielné, Fitkonidesz Sámuelné, Fitkonidesz Pé- temé, Kovács Dánielné, Ungerleider Jánosné, Szokol Pálné, Tregjár Vilma, Kappanoszkyné, Szénfy Gyuláné, Szomjas Józsefné, Diecz Lajosné, Stern Jenő, Szeszics Lajosné, Neiman Ida, Orbán Károlyné, Tokaji Nagy Lajosné, Szesz- tay Károlyné, Okolicsányi Lajosné, Bleier Béla, Tót Jánosné, Zicherman Jakabné, Mányik Józsefné, Fodor Györgyné, Mendek Jánosné, Nagy és Kubasy Barczay Károlyné, Korponai Pálné, Vad Andrásné. Moer Adolfné. Az filan magyar Kölcsönbe állatbiztosító t.árxiliat általános biztosítási feltételei. (Vége.) 24. §. Ha az elpusztult marhának bélyege vagy leírása a biztosítottéval nem egyez, ez esetben a társulatnak joga van a káresetet visszautasitni. A biztosított marhák az ügynök által a kötvény kiadása alkalmával a társulat bélyegével látandók el, mely a biztosítás tartama alatt látható állapotban fentartandó. 25. §. A biztosítókkal röpiratilag közlött állatgyógyászati rendőri szabályok pontosan teljesitendők, azok mellőzése által felmerült veszteségek nem kárpótoltatnak. 26. §. Takarmányhiány a biztosítást megszünteti és a biztosítónak a le nem járt időkre eső díjrészlet, a netán nyert kártérítési összegűek levonásával, visszafizettetik, a biztosítás azonban fentartbató, ha a marha, takarmány- gazdag vidékre szállittatik, és kellően élelmeztetik, ez utóbbi esetben a kártérítési kötelezettség 15 nappal a marhának fen érintett vidékre helyezése után veszi kezdetét. 27. §. Mindazon hizó marháért, mely hízásnak nem indul, és elhull, ha az fokozatos értékben biztosíttatott, csak az első havi biztosítási érték téríttetik meg. 28. §. Járvány tartama alatt a biztosítási felvétel nincs kizárva, ha a járványhoz arányosított és az igazgatóság által időnkint szabályozott dijpótlék fizettetik. 29. §. Minthogy a társulat teljes kárpótlást nyújt, ennélfogva tartozik a biztositó azon okiratok hiteles másolatait, melyek a keleti marhavész folytán szenvedett veszteségeknek a kormány részéről nyújtandó kártérítéshez! jogát biztosítják, vagy azon Ítélet hiteles másolatát, mely neki egy harmadik személy ellen bárminő módon okozott kár megtérítésére jogalapul szolgál, megkeresni, és a kár megállapítása illetőleg kifizetése végett a társulatnak kézbesíteni, a kárösszeg feletti nyugtában pedig igényeit a társulatra átruházni. 30. §. A kárkövetelési igény elenyészik, ha a marha- állomány egyidejűleg más intézetnél is biztosítva van. 31. §. A biztosított lovak, szarvasmarhák, sertések, szamarak és öszvérek megbetegedése járvány vagy balesetek előfordultával, a biztositó köteles lehető gyorsan állatorvos , kovács vagy más szakértők tanácsát és segélyét igénybe venni, s azok rendeléseit érvényesíteni, az esetet magát pedig rögtön, különben a kárpótlás elvesztése mellett, a társulat képviselőjével, illetőleg az igazgatósággal egy előirt kórjelentésben tudatni. Távirda-állomással biró helyeken az elöleges beje- lontésnek táviratilag kell történni. 32. §. a helységtől távolabb tartott csekélyebb értékű kecskék és tenyész sertéseknél csak ragadós betegségek kitörésekor szükséges az állatorvosi szakértői segély egyébkint elegendő a szükségbeni segítők (mim pásztorok) stb. tanácsa. 33. §. A biztositó köteles a kár elhárítására mindent felhasználni, ép úgy, mintha nem volna biztosító. Járványesetek közvetlen az igazgatóságnak távirati- f ag , vagy ha ez nem eszközölhető, levél által rögtön beje- I lentendők, elkésett bejelentések, vagy annak egészbeni elmulasztása a kártérítés elvesztését vonja maga után. 94. §. Ha a megbetegedett, vagy baleset által sújtott marha felgyógyulása egyátaljában nem remélhető, az azonban a betegség első fokozatában még mint vágó marha •iríckesithető, hasonlóan ha a marhát istállón kiviil oly baleset éri, hogy az istállóba nem szállítható , vagy annak szükségessé vált leöletésc következett be, az esetben a felkért helyi bizottmány, bizalmi egyének és hiteles állatorvos vagy szakértő az igazgatóság utasítása nélkül elrendelheti a levágást, leöletést, vagy egyébként értékesítést. A helyi bizottmány és bizalmi egyéneknek a tényállás feletti igazoló [okmánya, és a szakértő által kiállított bonczlelet, továbbá a vevőnek hatóságilag hitelesített nyugtája és a helybeli szokásos húsár kimutatása bizonyítékul szolgálnak. 35. §. Általában a biztosított marhának leöletése és értékesítése a 34. §-ban érintett eset kivételével, csak az igazgatóság világos engedélye mellett, vagy ha az járványesetben hatóságilag elrendeltetik, eszközölhető, mely utóbbi esetben a járványbizottmány rendeletének hiteles másolata az igazgatóságnak beküldendő. 3G. §. Minden veszteségnél, legyen az szükségelt levágás , leöletés, hirtelen kidőlés' stb. következménye, a bonczolás azonnal bizottmányilag állatorvos, vagy más szakértő által foganatba yecndőj és a kór megállapítandó; ellenesetben az elásott marháitok a biztositó költségen történendő kiásatása fog elrendeltetni. Juh és kecske veszteségeknél az állatorvosi bonczolás csak ragadós, egymásután következő esetekben szükségeltetik. 37. §. A kár megállapítása érdekében a biztositó köteles az igazgatóság, ügynök és őrködő bizottmány intézkedéseinek magát alávetni, és azoknak szükséges felvilágosító adatokat szolgáltatni. 38. §. Az értékesíthető vagy értékesített részek a kártérítési összegbe beszámíttatnak. 39. §. A biztosított állatok gyógyítási költségeit a biztositó viseli, mig a bonezdijakat és egyéb közvetlenül az igazgatóság által elrendelt vizsgálatból eredő költségeket a társulat fedezi. 40. §. A kártérítési összegből 5% vizsgálati költségekre levonatik. 4L §. A felülveszteségek biztosításánál a biztosító koczkázatára fenhagyott rendszeres veszteségük a 32—39. §§-sai határozatai alá esnek, a bonczolás alkalmából ere- dett állatorvosi díjnak kivételével, mit a biztosító maga tartozik viselni. 42. §. Fiatal vagy hizó marha veszteségeknél, melyek fokozatos, vagy a biztosítás lejárta illetőleg levágás idejében felveendő értékre biztosíttattak, a kártérítés alapjául szolgáló érték következőleg derittetik ki. Az előre látható értéknek a feladott előbbi valódi érték feletti többlete azon időre osztatik, mely a biztosítás felvétele és a káreset beállása közt van. Az ekkép kinyomozott összeg határozza meg az azután fizetendő kártérítési összeg magasságát. •10. §. A Kártérítés ;i foganatosított YÍZSgálat utáll az illető ügynökség, vagy az igazgatóságnál négy heti időköz alatt teljesittetik. A kár, vagy annak bármi okból történt visszautasítása után egy év alatt nem érvényesített kártérítési igények elenyészetteknek tekintendők. 44. §. Netáni pótdijak az előző, vagy későbbi kártérítések elvesztésének terhe alatt, a felszólítás napjától számított 4 hét alatt befizetendők. 45. §. A társulat és felek közt felmerülendő vitás kérdések az 1868. évi LIV. t, ez. által életbe léptetett per- rendtartás 9. cziin. 1H. fejezete értelmében alakulandó választott bíróság által egyenlittetnek ki, ha azonban a választott bíróság a helyi viszonyok, egyéb körülmények, vagy a feleknél ez iránti ki nem egyezhetése folytán lehetlenné válik mindkét félre nézve illetékes bíróság sz. kir. Pestváros törvényszéke. A nyíregyházi polgári dalár-egylet alapszabályai. (Vége.) XI. Az elnök. Az elnök az egylet minden ügyeinek vezetője; képviseli az egyletet minden ügyeiben, ő iralá a titkár ellen- jegyzése mellett minden okmányt, őrködik az alapszabályok megtartása fölött, a panaszkönyvbe jegyzett panaszokat, indítványokat vagy kéréseket az igazgatóválasztmány vagy a közgyűlés elé terjeszti. Vezeti a tanácskozásokat, szavazatok egyenlő megoszlása esetén szavazata döntő. Szükség esetében közgyűlést hívhat össze rendkívüli időben is. A közgyűlés által egy évre választatik. XII. Karvezető. A közgyűlés által választatik 3 évre. Tiszteletdija ugyancsak a közgyűlés által határozta- tik meg, mely azonban 150 forintnál kevesebb nem lehet. Őt illeti a zeneestélyek jövedelmének 5%-ja és a temetések jövedelmének 10"/„-je, Kötelessége : a kiszabott órákon hetenkint kétszer, sőt szükségeseteken többször is, az énekórákon megjelenni s a tanítást szorgalmatosán vezetni; a tagokat fakkok szerint osztályozni, a gyakorlatokhoz szükséges elrendeléseket megtenni; felügyel az egylet könyvtárára, zenemüveket ajánl az igazgatóválasztmánynak megvásárlás végett: az elfogadott müveket lemásoltatja, a partitúrákat általnézi s kijavítja. Tanórákon, vagy előadásokon a ren- ■ det ö tartja fen s vezeti az éneklést. A működő tagok pontos megjelenése felett őrködik s a mulasztásokat a választmánynak bejelenti. Tagja az igazgatóválasztmánynak. XIII. A titkár. Vezeti az egylet minden Írásbeli munkálatait, ő viszi a jegyzőkönyvet, gondoskodik a gyűlés elé terjesztendő irományokról, és azok megőrzése az ő kötelessége. Év-könyvet vezet s az előadásoknál szükséges intézkedéseket teljesiti. Tagja az igazgatóválasztmánynak. A közgyűlés által egy évre választatik. XIV. A pénztárnok. Sajái felelősége mellett kezeli az egylet pénztárát. Beveszi az évi tagsági dijakat és jövedelmeket, az elnök és titkár utalványozására a kiadásokat teljesiti. Az. igazgatóválasztmánynak mindén hóban, a közgyűlésnek pedig az év végén beterjeszti okmányokkal igazolt számadását, A befizetésekkel hátrányba levő tagok névsorát a választmánynak bemutatja Akadályoztatása esetében helyettesről maga gondoskodik, kiért azonban felelős. Tagja az igazgatóválasztmánynak. A közgyűlés által egy évre választatik. XV. Az egylet jövedelme. 1. A tagsági dijak. 2. Büntetés pénzek. 3 Hangversenyek s más zenevállalatok jövedelmei. 4. Önkéntes ajánlatok. A netaláni mutatkozó fölösleg mindenkor jótékony czélra fordittatík. Temeté-eknél a karvezető 10"/o-jének levonása után a fentmaradt összeg a temető tagok között egyenlő részben kiosztalik. XVI. Rendtartás. Az egyleti tagok között támadható minden viszályok s egyleti ügyeket illetőleg, mindenkor a választmány által egyenlittetnek ki. XVII. Az egylet feloszlása. Az egylet 3 év elmúltával ugyan feloszlottnak tekinthető, de ha 12 működő tag annak újból alakítását kívánja, ismét 3 évre alakúknak tekintendő s az egyleti vagyou felosztásának csak akkor leend helye, ha 12 tag nem kívánja az egylet femnaradását, a mikor is az egyleti vagyou jótékony czélra lészen fordítandó. Kelt Nyíregyházán, okt. 20. 1869. Gyöngyösy Sámuel ideigl. elnök. Ezen alapszabályok felolvastatván és megvitattatván, elfogadtatlak s ezek értelme szerint az aláírások megkezdése kimondatott. Nyíregyházán, okt. 23. 1869. Levelezések. Egyházi élet. — Nyíregyháza nov. 25. E lapok 45. és 46. számaiban, „Levelezések“ czim alatt két közlés jelent meg tőlem, nyíregyházi róni. kath. lelkész S. E. úrhoz intézve. Az igen tisztelt lelkész ur, mellőzve a nyilvánosságot, 72. sz. alatt hivatalos levelet intézett hozzám , melyet ezennel azért teszek közzé, mert ez által legkisebb indiseretiót sem vélek elkövetni a tisztelt lelkész ur irányában azon oknál fogva, mivelhogy a levél, a helyett hogy az általam felállított kérdésekre választ adna, azok mellőzésével engem támad meg. ügy tudom, hogy Pilatus is, megmosván kezeit, Jézus kinszenvedéseért a zsidókat tette felelősé, de sőt még azok ártatlan gyermekeit is. A levél, pontról pontra rövid észrevételeimmel kisérve, igy hangzik: Nagytiszteletü esperes lelkész ur 1 Ha tiszta fogalommal bírna a méltányosság s békéről (a) oly anomáliákat (b) nem Írna össze, minőket a „Ti- szavidék“ 45 —46. számaiban ön neve aláírásával közzétett. „Ignosos fallit, notis est derisui“ (c) ön saját fejére mondja ki az ítéletet, midőn a rozsnyói jegyzőkönyv pontjait, a nyilvánosság elé bocsátja, mert ön irányomban, mindazon visszaéléseket elkövette, melyeket 5 pontban elősorol (d) ön követelte a vegyes házasfelektől, hogy minden gyermekek evangélikusok legyenek, (e) sőt nemkülönbség nélkül megkeresztelte, s a keresztelt anyakönyvi kivonatát, felhívásomra sem akarja kiadni, hogy saját anyakönyvűnkbe beiktassam a törvény értelmében, (f) ön hívemet megeskette , háromszori kihirdetés előtt, (g) ön átvette hívemet, az evang. egyházba, előttem másod Ízben megjelenése nélkül , (h) ön megeskette egyik hívemet a protestáns férfival, kit előbbi nejétől önök vallási elveknél fogva elválasztottak, anélkül, hogy tekintetbe vette volna, miszerint a kath. egyház elve szerint az nem bontó akadály, s ekint a kath. nővel össze sem lehetett adni, s ezt ön megtévén, ami hitelvünk szerint bigámiát követett el. (i) ön azt kívánja, hogy a háromszori hirdetésről bizonyítványt adjunk ki, én azt megtettem egyszer, de miután több ízben tapasztaltam, hogy ön ünnepélyes azon nyilatkozata után, „ubi sponsa, ibi copula“ minden vegyes házasságot magához ragad, s igy nem a paritás elve, hanem az uralkodási vágy szolgál önnek szabályul, nem lehetett önnek kielégithetlen vágyát előmozdítanom, (k) önök mint minden mérvben, úgy a házassági ügyben is eltagadják az oroszlányrészt, s mégis ön panaszkodik, (1) ön a ..Tiszavidékben“ emel panaszt, ha nyugtalankodni fog, s nem hágy nekem békét (m), én a kormánylapban s más újságokban leszek kényszerítve a fentebbi eseteket, névleg s constatálva bemutatni a nagy közönségnek (n). Clara pacta! (o). Többiben békét ajánlva, tisztelettel maradok Nyíregyházán november 23. 1809. — Simon Endre plébános esperes.“ a) Kérem, szíveskedjék saját tiszta fogalmait tanulmányozás végett velem közleni. b) Valóban igen szép kifejezés 1 c) Gondolja ? d) A rozsnyói jegyzőkönyv 1-ső pontja szerint Sztra- kay János, rozsnyói plébános térítvényt csikart ki „egy evang. menyasszonytól.“ — „Felhívom önt“ kimutatni, hogy én mikor és kitől vettem térítvényt? íme egy pont az ötből. Ez már tiszta fogalom. e) Mikor és kitől ? A be nem bizonyított állításnak neve: rágalom.
