Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-12-06 / 48. szám
m. Uj évfolyam. 48. szám. Hétfő, deczember 6.186! Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, PUcz-utcz« a Komló melletti házban. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt minden három hasábos garmondsor 25 kr. és 30 hr. bélyegdij. Előfizetési díj: Kiadóhivatalban egdst évre 5,50 Házhoz vagy postán küldve 6. _ F élévre..................... 3 "“»vedre......................j 59 H irdetések dija : állnia. sáhos petit aor egyszeri igta- tásánál 5, többszörinél 4, — bélyegdij 30 kr. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadóhivatalban es ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedései bei/, S.-A.-Ujhelyben Löwy A. könyvkereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. A saezi csatorna. Alig van egyegy tárgy, melylyel az európai sajtó többet foglalkozott volna, mint a saezi csatorna. Mintegy fonton láttatnak mérlegelni Európa nemzetei azon kereskedelmi előnyöket, melyeknek e csatorna megnyitása és használása folytán birtokába jutandnak. Most, midőn már a megnyitási ünnepélyek elmúltak, s az azokon jelen voltak kelet fűszeres illatával eltelve, s a látott nagyszerűségek emlékein merengve, ismét tűzhelyeikhez jutottak; most, midőn már nem vagyunk a különböző elbájoló látványosságok nyomása alatt: mi is megemlékezünk e nagy- széni műről, melyet a világ csodái közzé bátran számíthatunk, megismertetendők olvasóinkkal első sorban azon nagyszerű munkaerő megfeszítést, melylyel a csatorna létesittetett, azután azon előnyöket, melyeket a kereskedelem átalában s közelebbről hazánk is nye- rend e csatorna által. A suezi csatorna általi összeköttetése a földközi és veres tengereknek, nem egészen uj gondolat, már régibb időtől fogva sokaknak kebelében élt ezen eszme valósításának óhajtása. Az angol vállalkozó szellem már 30 évelőit megnyitotta az Indiába'vezető vasutat, Alexandrián és Suezen keresztül; de az árukra nézve a Jóreményfok körüli kerülő út is előnyösebb vala, mint a hajóról vasútra és a vasútról ismét hajóra való átrakodás. — Anglia kétségen kivül meg volt győződve egy csatorna roppant előnyeiről,és mégsem gondolt annak létesítésére; és pedig nem egyedül a mechanical akadályok legyőzhetetlensége miatt, mivel az angol mérnökök egyik leghiresbbike a terv kivitelének lehetetlenségét állította, hanem ellenzetté főképen Palmerston politikai tekintetekből, a mennyiben Angliának kincses bányája Kelet-India, melynek birtokától gazdagsága és hatalma függ, s félő lehet reá nézve, ha valamely háború alatt a csatorna egy oly ellenség kezére kerül, a mely a határkikötők egyikét kezére keríthetné, s ezen előny által, fele útra helyezné magát, egy Indiában levő angol hadsereg és annak hadmiveleti alapja között. Mert ugyanis míg egy Suezből kiindult expeditio 3 hét alatt érne Bombayba : addig Angliából az erősbitések csak 3 hónap alatt érkezhetnének meg, Ezen okból volt ellene főképen Anglia a csatorna létesítésének, s mig a terv létesítésére megkívántaié összeget fedező 400 ezer darab 500 frankos részvényeknek felét Fran- cziaország, egynegyedét az egyiptomi alkirály, a többit Ausztria és Oroszország vették meg: addig Anglia, e vállalkozó szellemű állam, egészen kivonta magát e világvállalatból. Az angolok e közönye azonban csak ösztönül szolgált, a mennyiben Lesseps, ki a vállalatnak élére állott, s annak kivihetőségéről meg volt győződve, az angolok előítéletét ügyesen felhasználva, azt honfitársai rokon- szenvének felköltésére fordította. — Ekként ismételt részvény-kibocsátások által elegendő pénzerő szereztetvén, a franczia kormány tetemes munkáskéz és pénzösszeg kiszolgáltatá1 sára bírta rá az egyiptomi alkirályt, s a munka nagy része egyiptomiak kényszerdolgozása által létesittetett. Hogy mily irtóztató munka és pénzerőbe került -a suezi földszoros átcsatorn ázása, megmutatja a következő összeállítás : Az ásatás kezdeténél az alkirály rendeletéből naponkint 20 — 20,000 fellah dolgozott, egymást holnaponkint felváltva. Később gépek pótolták az emberi kezek helyét, 1868-ban már 600 nagyobb gőzgép, melyek közül némelyik 300 — 400 lóerejü volt, 1800 kézi erő- és jármű s 12,000 ember foglalkozott naponként s mind ez 1859 óta. — Azon öntött kő- koczkák, melyekből azon két óriási viztörő- kar (mólé) áll Port-Saidnál, egyenkint 400 mázsa súlyúak s 150 írtba kerültek, vagyis a két 1600 - 2250 meter hosszú „mole“ mindössze 10.700,000 frankba. A keserű tó (bitter See) 1.500,000 köb méternyi területének betöltésére a veres tengerből a megnyitott csatornán át 10 hónapig folyt a viz. Eltávolíttatott 120.000,000 köb meter földtömeg. Es ezeknek teljesítése a következő óriás ösz- szegekbe került : 1. Arab munkások napdija 38.000,000 frank. 2. Az édes vízi csatorna váltságdíja 6.000. 000 frank. 3. Ugyanannak kiigazítási költségei 10.000. 000 frank. 4. A munkálatokra szükséges 60,000 hektare föld ára 38.000,000 frank. 5. A két viztörő-kar 10.700,000 frank. 6. A tengeri csatorna részlet 112.500,000 frank. 7. Az Ell-Guiffli áttörése 10,500,000 trank. 8. Apróbb építkezésekért 16.600,000 frank. 9. Igazitási költségek 10,000,000 frank. Összesen 244,300,000 frank. Ezekhez jönnek még a most csak 50 meter széles csatorna 100 meterre leendő kiszélesítésének költségei, körülbelül hatvan millió frank. Tehát mindössze az egész suezi csatorna ára 300 millió frank. Ily nagymérvű pénz és anyagi erő ki- vántatott a nagyszerű vállalat létesítéséhez, s mennyi áldozatba fog még kerülni, kiszámíthatatlan ?! De lássuk röviden azt is, ha vájjon az előnyök, melyeket e vállalat nyújt, megér- demlették-e ezen óriási erő megfeszítésbe kerülő vállalat létesítését. Az idő és tapasztalás megtanították az emberiséget, miszerint anyagilag boldog ma már csak az oly nemzet lehet, melynek ipara és kereskedelme virágzó, s ennek folytán a kalmárszellem, az üzlet mind hovatovább nagyobb tért loglalt el, — az ipar és kereskedelemnek tér, a termények értékesítésének piacz kell, s e piaezokat a kereskedelem a tőid legtávolabb pontjain is felkeresi, hogy a terményeket kicserélje s értékesítse. — Ebből önként következik, hogy a kereskedelemnek legnagyobb akadálya a távolság, minél meszszebb van a piacz, annál drá bak az áruk, minél közelebb hozatik a ’ V" nál élén- kebb, gyorsabb a forgalom ívesebb az utazási költség és igy ugyanazon vásárlási árak mellett olcsóbbak lehetnek az áraczik- kék. — Minél nagyobb mértékben működik közre e czélnál valamely vállalat, annál hasznosabb. Lássuk a suezi csatorna mennyiben működik közre e czélnál, t i. a piacz közelebb hozatalánál. Az indus-britt kereskedelemnek középpontja Bombay, ha egy osztrák-magyar kereskedelmi hajó az Ind fővárosba akart menni, meg kellett kerülnie egész Afrikát, s igy 3576 mértföldnyi utat kellett tennie: most már a suezi csatornán keresztül 1400 mértföldnyi tengeri ut mellett érheti el az Ind fővárost, s igy a csatorna által az Indiákhoz s átalában Kelet-Azsiához több mint 2176 mértfölddel jutottunk közelebb; egy szóval annyi idő alatt, mig ezen utat ez ideig egyszer lehetett megtenni, most meglehet kétszer és félszer, s hogy e rendkívüli közeledés mily nagyszerű átalakulást idézend elő a két világrésznek mind műveltségi, mind gazdasági viszonyaiba, azt majd oaali a jö-vő fogj a mag mutathatni. Legnagyobb azon elvitázhatlan nyeremény, miszerint a földközi tenger, mely a Jóremény tokának 1494-ben történt felfedeztetése után egészen háttérbe szorult, jelentőségét ezen csatorna által ismét visszanyerendő Ezt sejtve Európa nemzetei, sietnek e tengeren ismét kikötőkhöz jutni. — A németek, sweicziak, Szent-Gothárdon keresztül Genu- ába, a törökök, szerbek, oroszok a Saloniki kikötőbe igyekeznek, s mindenik előtt a czél- pont Suez. Nekünk magyaroknak Fiume kínálkozik, melyet a magyar kereskedelem középpontjául avathatunk fel, mely az adriai tenger által az uj világkereskedelemmel s az indiákkal bennünket összeköthet. Előre! nem elég csak előőrsöket állítani, hanem el is kell foglalni a tért, mely számunkra önkint kínálkozik. A suezi csatorna utolsó gáttala szétrob- bantásának dördülete, a mi nemzeti kereskedelmünk felvirágzásának első üdvlövése volt. _______ □ K öszönet és felhívást A midőn az alább megnevezett igen tisztelt helybeli nöegyesület tagjainak hálás köszönetünket fejezzük ki azért, mert összegyüjtvén a kis erőket, egyesületté tömörülve, ezáltal képesítették a helybeli lelkes honleányi koszorút megalakítani nőegyesületünket 1866-ban, é3 megnyitni árvaházunkat 1868-ban, s igy — a kor igényeinek megfelelő nemes irányú működések és az emberiség szent kötelességeinek kisrészbeni foganatosithatását — lehetségessé tenni igyekeztek; — egyszersmind felkéretnek — ezen szent kötelességek nevében — ezutánra sem vonni meg könyörületes áldozó készségüket; hogy mindinkább erősödve, terjeszkedhessünk a jótékonyságok mezején. » igy a szenvedő emberiségnek enyhítését és önérzetünk becsértékét nevelhetni megengedtessék. Ezen felhívásunkat azonban bátorkodunk kiterjeszteni mindazon rokonérzelmü keblekre nézve, kik velünk áldozva, de egyszersmind e nemes irányú dicsőségben dús kárpótlást aratva, abban résztvenni óhajtanak. A kötelezett első három év ez év végével lejárván, az egyesület választmányának folyó hó 25-én tartott gyűlésében, annak minden tagja köteleztetett az egyesülni
