Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-08-01 / 31. szám
III. Uj évfolyam. 31. szám. Vasárnap, augusztus 1. Í8<>9. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN,- Piacz-utcza a Komló melletti házban. Bérmeutetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt minden háromhasábos garmondeor 25 kr. és 30 kr. bólyegdij. |fl'/,etési díj : Matniban egész évre Ó.&O pohtán küldve t).-— Félévre 8 — Évrfegyeíh’e ................. l óU h détésék dija: minden öthasá- titsór egyszeri igtatásánál 1 fiiéi 4, bélyegdij 30kl\ Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban es ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni köny vkereskeuesv. en, S.-A.-Ujhely ben LoVvy A. könyvkereskedésében, Beregliszászbaii Csauder Mórnál, hol egyszersinind hirdetések is felvétetnek. Előfizetési lel Ili vas TISZAVIDÉK ezévi folyamának II. felére. Előfizetési feltételek : Félévre ..... 3 Irt. — Évnegyedre . . . . 1 — 50 kr. A „Tiszavidék“ kiadó-hivatala. Alegyei hivatalos közi einen vek. — A nyíregyházi 79-ik számú cs. k. gyalog sorezred tartalék-parancsnokságának f. é. Julius hó 22-én 98(1. sz. alatt kelt értesítése szerint, a múlt 18G8-ik óv október 15-én besorozott Szatmárinegyebeli császári illetőségű Bode István, kérelme folytán Kis-Léta községébe továbbá behívásig szabadságra bocsáttatott, behívásakor azonban elő nem kerittethetett, a ki is 22 éves kath. vallásu, nőtlen, mesterség nélküli, kistermetű, fekete hajú, szürke szemű, fekete szemöldökű, szabályos orrú, szája kerek arczu s állu, magyarul beszélő. Utasittatnak a szolgabíró urak miszerint nevezettet szakaszaik területén erélyesen nyomoztassák, s elfogatása esetén a fent érintett katonai paracsnok- ságlioz azonnal kísértessék el, s arról hozzám is jelentést tegyenek. Kelt Nagy-Faluban, 1809. julius 2G-án. — Nyir-bátori járás 2-ik szakasz szolgabírájáuak folyó évi julius hó 17-én kelt jelentése szerint Mada m. városi lakos id. László Mihály kárára folyó évi jul. hó 15-re viradóra az ottani legelőről ismeretlen tettesek által két darab ló tolvajoltatott el, — melynek egyike karos szeplős szürke, 40 írtra becsült kanczaló, misika másféL-óves világospej liódas homloku, hátulsó jobb lábára kesely kancza csikó. Utasittatnak a szolgabíró urak miszerint a jelzett két lovat, valamint a netaláui tetteseket szakaszaik területén nyomoztassák, s a netán nyomra vezethető fel- fedzéseket jelentő szolgabíróval azonnal közöljék. Kelt Nagy-Faluban, 1869. jul. 24-én. — A dadai járás főszolgabírójának f. ó. jul. Ki. kelt jelentése szerint f. é. jul. bő 15-re viradóra halászi lakos Elek Gábor kárára ismeretlen tettesek által egy 9 éves pojhes ló eltolvajoltatott. Felhívom a szolgabiró urakat, miszerint a jelzett lovat, valamint a netaláui tetteseket a legerélyesebben nyomoztassuk, s a nyomra vezethető felfedezéseket a a jelentő főszolgabíró úrral azonnal közöljék. Kelt Nagy-Faluban, 18G9. jul. 22-én. Bónis Barnabás első alispán. Városi ügyek. Nyíregyháza városa részéről, 18(19. jul. 27-én tartott képviseleti ülésében következő tárgyak kerültek szőnyegre : a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesíttetése után Gyöngyösi Sámuel ama felszólalására, mely szerint a Nagy Gyula helybeli születésű, a külföldi egyetemet látogató ifjú részére, még a múlt év octóber havában gyülésileg megszavazott 200 frt. segélypénz mind e napig nem nem jutott az illető kezeihez : határozatba ment, miszerint a nevezett segélypénz az illetőnek atyja utján azonnal megküldessék. Heves vita tárgyát képezte a tégla s cse- répgyár ügye; a múlt évben ugyanis elhatároztatott, hogy a tégla s cserépárak felemelése s a gyártani módosítások ügyében egy küldöttség neveztessék ki; a küldöttség hivatásához mérve kellőleg el is járt s az előkészületeket meg is tette, de miután munkálatához a mellőzhetlen adatok a város részéről ki nem adattak, a küldöttség e szerint akadályozva levéli, munkálatát be nem fejezhette; ezzel szemben most jelenleg a polgármester a számadóval egy javaslatot készíttetett, minek folytán a tégla s cserépárak egyszerűen felemeltetni rendeltetnek. Ebből élénk vita fejlett, mely különösen nemtetszés nyilvánítását fejezi ki a polgármester abbeli helytelen eljárása felett, melyszerint mellőzve a város képviseleti testületét, önkéntes, illetéktelen szabályok behozatala s alkalmazá- sára jogosította fel önmagát, — miért is ennek ellenében határozatba ment, hogy a polgármester által készitni rendelt árfelemo- lési javaslat semmisnek tekintetvén, a küldöttség részére szükséges adatok mihamarább kiszolgáltassanak s azután a küldöttség terjeszszen elő e tárgyban egy javaslatot; — ezzel kapcsolatban Kiszdorfer .János városi főjegyző ajánlja Hoffmann cserép s téglagyárak módjának behozatalát. Véleményadás végett szintén az előbbi küldöttség elé juttatni rendeltetett. Bodnár István indítványba hozta, hogy miután a kormány által egyes helyeken királyi törvényszékek fognak felállittatni, felettébb óhajtandó lenne, ha egy ily királyi törvényszék helyéül Nyíregyháza városa is kijelöltetnék, ez ügyben neveztessék ki egy küldöttség, mely jelen tárgyban javaslatot terjeszszen elő, s azt később az illető fórumra kér vény kép fel is terjeszsze. Az indítvány elfogadtatott. Ugyancsak Bodnár István úr még egy más indítványt is tett, t. i. a városi úrbéri kárpótlásra vonatkozólag. Nyíregyháza ugyanis már 1804 megváltotta magát, az 1808-ik évi törvények pedig nyíltan kimondják, hogy mindazon községek, melyek magukat 1840—49-ig megváltották az úrbéri kárpótlások elnyerésére jogot tarthatnak, következőleg az úrbéri kárpótlásokra Nyíregyháza is joggal számolhat. Az indítvány közhelyesléssel fogadtatván kimondatott, miszerint ugyancsak az előbbi küldöttség e tárgyban is mielőbb terjesszen elő javaslatot. Érdekeink. Megyénk igen gazdag a hiányokban, sokat nélkülöz olyasmiket, melyeket a mindennapi igények régóta már közszüksé- gekké tőnek s sokkal bír, a mik elmaradhatnának. A fő mi nálunk hiányzik, mindenekelőtt az ingyen iskoláztatási engedmények minél tágabb körökre való kiterjesztése.. A mi népünk szegény, bokrosán meg van rakva az élet nyomorával, az a néhány keserves fillére, mely a napi tengő élet szűkTÁRCZA. Halle, julius 23. Németország kellő közepében van egy vidék, melyről joggal mondhatja a magyar: itthon vagyok, c föld magyar. A végtelenig terjedőnek látszó síkság, itt-ott szelíden kiemelkedő halmaival, buján tenyésző szántóföldéivel, egészen a magyar alföld képmása. Igaz, bogy magyar szó nem hullik itt, a hullámzó kalászokat sem magyar aratja, de nem is ezen értelemben nevezem én e földet magyarnak; hanem magyar e föld a szó legszorosabb értelmében az itt porladozó magyarok ezreinek hamvaitól. Kell-e mondanom, hogy e vidék a magyar és német történelemben egyiráut nevezetes merze- burgi csatasik ? Ide akarom az olvasót vezetni, ide zarándoklók, bogy a dicsőült ősök szellemével társalogván, lelkemben buzdidjak, s igy a pünkösd szent ünnepét még szentebbé és emlékezetesebbé tegyem. A mozdony nyugtalanul sustorog, türelmetlenül várja a harmadik harangszót: valahára megindul. — A honi pályákon nem tapasztalható sebességgel repülünk. Alig telik el néhány perez s Halléből a távol ködében csak a magas tornyok s még magasabb gyári kémények látszanak. Merengve nézek ki a gyönyörű földekre, melyeken nincs egy talpalatnyi sem, mely a munkás emberi kéznek nyomait ne viselné. Szemeim hiába keresik a legelő tért s rajta, a dübörgő és zajgó vonatot bá- múltábau, legelést és kérődzést iélbenliagyó gulyát, hiába a szilajou szétrobbanó ménest; szemeim szüntelen csak az égfelé merészen emelkedő sugár gyári kéményeken akadnak meg. Bent pedig a coupéeban finom urak társalognak s társalgásukban egymást tudós dootori czim- mcl tractálva, a tudományok összes mezejét bekalandozzák. Hiában ! Németországban a szellemi aristocratiá- nak hazájában vagyunk. A gyári kémények azonban sűrűdnek s e miatt a lég perczről perezre nehezebb lesz, a vonat sebes rohamában csilapodik, jele, hogy állomáshoz közeledünk. Nem is csalódtunk, a lipcsei pályaudvarba érkeztünk. De itt nem szálluuk ki, megelégszünk azzal, hogy tovább mentünkben Lipcséhez kötött emlékeinket felnyitjuk. Az emlékek igeu kedvesek és élénkek. Még egészen elevenen áll előtlem magasra szökő vizsugáraiyal, fejér, fekete úszkáló hattyúival, a százados fák mystikus homályában egy mesebeli tündér királynő palctájaként feltűnő nagyszerű színház Külseje de méginkább belseje a város, e modern Athen, finom ízlésének egészen megfelelő. Túlhaladva ezen, képzeletemben az Ágoston négyszög tere áll előttem, mely méltán mondatik a világ legszebb terének, kilőttem a műtár. Nagyszerűségére uézve nem vetőin dlietik sem a drezdaival, sem a bécsivel; de unicuni rámnézve mégis, mert itt találkoztam legelőször a magyar genius remekével, Markó hazánkíiánijk egy tájkép festményével. Jobbról, balról a paloták egész sora s közöttük az 1409 óta fennálló egyetem. Itt merengésemből a jegyszedő állomást jelső kiállása riaszt fel. Dehogy riaszt, jókedvűen ébredek abból, itt vau az állomás, hónán a valódi utazás a gyaloglás veszi kezdetét. Rég nem élvezeti, örömmel eltelve s e miatt a városkát egészen iguorálvu haladok azon át. Szárazon philosopliáló gondolat-menetemben észre sem veszem, bogy a városi utczákkal egyforma gondban részesülő országúton már bárom órai gyaloglás telt el, s hogy egy világtörténelmileg nevezetes esemény színhelyére jöttem. Értein a lüczcni csal atért, hol a hit- buzgó svéd király Gustáv Adolf, a dölyfös és elbizakodott császári hadvezér Wallenstein ellenében, a lelkiismereti szabadságért vívott csatában győzött, de el is esett A helyen, hol a bős király lelkét kiadá 1837 óta a német kegyelet által emelt emlék igen meglepő látványt nyújt. Az emlék négy öntött vas-oszlopból, melyek egy mennyezetet tartva tornyooskákban végződnek, közvetlen az országút mellett egy kertté alakított térségen áll! A meunyezet alatt vau az u. u. svédkő, egy 12—15 mázsáuyi szikladarab, mely még a lui svéd katonák által ide liengeritve 205 évig jelezte a nagy király ki- multáuak helyét. A feliratok, az északi oldalon : Itt esett esett el Gustav Adolph 1G32. nov. G. A többin pedig : I. János 5, 4. 11. Tbim. 1, 7. és I. János 2, 28. szent- irási helyek. A tetem a halálos s valószínűleg orvlövósen kívül kardvágásokkal is eltorzítva találtatott s vitetett az ide Uí órányira fekvő (a közelebb eső Lützen fel lévén gyújva) Meuchen faluba, hol felbonczoltatott s belső részei az ottani templomban, a még most is látható svéd czimer alá sülyesztettek. Az asztal — melyen bon- czoltatott — egy földmíves birtokában van. Fegyverzetét, szarvasbőr köntösét a jellemző liátlövéssel, derék sövetségese Bernhard weimari uagyherczeg tartú meg s lielyezé a weimari gyüjteménytárba. Mint minden kis városban itt is egészen feltűnő egy idegeu. Mit akar, hova szándékozik? szól hozzám egy közeledő fiatal ember. Utazó Deák vagyok Keusch- bergbe 1 Hiszen holnap én is oda szándékozom s szekeremre szívesen fogadom utitársamul — válaszolt ő; bizonyosan rejtélyes megjelenésein kulcsát megszerezni reményivé. Jól vau, köszönettel fogadom 1 Felbátorítva ezáltal még azon kérdést koczkáztatá, vájjon micsoda nemzetségbeli vagyok? Magyar! Ab! no de nem tesz semmit, hisz végtére mindnyájan emberek vagyunk. A derék porosz ezen naiv bókjára lehetetlen volt el nem mosolyognom, s még reggel sem, midőn csakugyan szállásom elé állított, tudtam arezizmaimnak csendet parancsolni. E melleit még azon gondolatot ébresztette bennem; vájjon nem őseink által okozott hosszas szenvedésekből származik azon előítéletnek' hogy „a magyar a pusztai szélvész és boszorkány fujzatu“ volt ez enyhébb viszliangja? Ha igen? akkor ez annak a jele; hogy őseink s azon rém évtizedek az itteni népnek még élénk emlékezetében vannak, s igy nem csak holt, de a nép kebelében élő eleven emlékekkel is talúlkoz- hatom. ........................ E zen reinéuyuyel érkeztem meg, két órai koczizas után, Keuschbcrgre s egyszersmind kirándulásom főpontjára az u. n. merzeburgi csatatérre. Úgy nevezett mondom, mert Merzeburg ide még három órányira, a csatatér pedig közvetlen Keuschberg mellett van.
