Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-11-21 / 47. szám
II. évfolyam. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Szarvas-utcza 118. szám alatt. Bérmentetleii levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt 30 kr. bélyegdijon kivid minden négyszer hasábzott garmond-sorért 25 kr. o. é. fizetendő. 4T. szám. Szombat, november 21. 18(>8. Előfizetési díj : A kiadó-hivatalban egész évre . 5 fr. 50 kr Házhoz vagy postán küldve . 6 „ Félévre ........................................3 „ K vnegyedre ....................................1 „ 50 kr Hirdetések dija: mindén hathasábos petil sor egyszeri iktatásánál 5 kr., tobhszö« linói 4 kr. Ilélyegdij 30 kr. . VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ij < l Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és iíj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben , felvétetnek. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad : Zeisler M. hol egyszersmind hirdetések is Pesten. GAZDÁSZAT. R e fi e x i ó k. VR 4) Mily arányban álljon a megemésztett takarmánynak, úgy az alkalmazott alomnak súlya, a trágya súlyához? Minden tápanyag, melyet állataink folyékony, nedves, avagy száraz állapotban vesznek magokhoz, bizonyos nehezéki fogyatékot szenved, az emésztési munkálat által; mivelhogy annak egy része az emésztő szervek működése által teldolgoztatván és átalakíttatván , a vérnek alkatrészévé válik; másika pedig ugyancsak ezen munkálat alatt elpárolog. Az állati hulladék megkisebbedik továbbá még a rothadás által is, melyen a trágyának keresztül kell esnie, mielőtt a szántóföldre kihordatnék. Hogy tehát a fogyaték és szaporodás nehezékét, — vagyis a trágya mennyiségét, — mely bizonyos meny- nyise'gü takarmány és ágazatból előkerül, pontosan kiszámíthassuk : ismernünk kell mindenek előtt a különféle takarmányszerek átlagos táptar- talmát, vagyis vegytani alkatrészeit; továbbá ama processust, melyen ezen tápanyag vegyelemei, az állattest minden részében folytonosan tartó anj'ag- csere következtében által esnek, részben vagy egészben eltűnnek, mialatt újabb és újabbak állanak elő. — így bocsátják el — például — az állatok, a takarmányban magukhoz vett sze'n- enyt, szénsavgőz alakjában magukból; inig ismét a légeny az istállói trágyában leginkább a könlegeg alakjában található. Es egyedül az anyagcserének tulajdonítandó, hogy az állatok ürítőkében nagyobb mennyiségben találtatik a légeny és kisebben a széneny, mint az eredetileg az elfogyasztott eledelben találtatott. A mennyiben előbbi czikkünkben felmutattuk a trágyatermelési számítás legáltalánosabban elfogadott módját : itt. csak egyszerűen kifejtjük az arányt, mely szerint „a nedves, meleg forrásban levő trágya nehezéke, a megemésztett takarmány száraz alkatrészeinek összegét, úgy az ágyazatot még egyszer múlja felül.“ Ezek után nem tartom egészen czélszerütlennek a szives olvasót némely trágyanemek siker és keményítő tartalmával megismertetni; úgy szintén ide jegyezni a legismertebb gabonafajok életinüves alkatrészeit. Hermbstiidt szerint találtalik : 100 piker rész embervizeletben 35," keményítő 39“ n „ „ ganéjban 23," 41,“ n „ juh-trágyában 32," 42,“ „ * ló „ 13« 61,“ » „ szarvasmarha trágyáb. 11," 62.“ „ „ galamb „ 12," 63," 100 így találtatik : rész búzában 68” keményítő, 16“ siker, 3“ czulior, — ntézga, — farost, Is fehérnyc; 100 rósz rozsban 61”' k., 9“ s., 3m ez., 11» m., G“ fr., 3s8 f.; 100 rész árpában 68111 k., 3 - s., öJI ez., 8M m., \T" fr., 0S9 f.; 100 rész zabban 55" Szerk. pl. bm. h. k., 31 s., 6» ez., 73 m., 15" fr. 0’ f.; 100 rósz tengeriben 80m k., 7'1 s., 0"” ez., 2-' m. 5) Mily arányban álljon a takarmánynak és az alomnak termelése, a termelendő szem- és kereskedelmi növényeknek mennyiségéhez ? A földmivclésnek, gazdálkodásnak kiválólag fő czélja, a legnagyobb haszon és nyereség; melynek azon állati és növényi terményekből kell előálla- riia, mik a gazdaság üzésére, fentar- tására és folytatására feleslegesek, és e szerint szükségtelenek, nélkülözhetők. Minthogy azonban az állatok tartására növények szükségesek, s a növénytermés nagysága ismét a trágya mennyisége- és minőségéről függ : kiviláglik, mily fontos tényező legyen a trágya, és mily felette szükséges abból minden gazdaságban annyit szerezni és gyűjteni : a mennyi a szemtermelés és kereskedelmi növények termesztése miatt, művelés alá vett szántóföldnek, — az erőre nézve — hasonló állapotban való feltartásra, avagy a termő erő fokozására szükségeltetik és megkivántatik. Az okszerű, haszonliajtó gazdálkodásnak e szerint legelső postula- tuma : elegendő, sok trágya; és annak : helyes kezelés, hogy az egyszersmind jó is legyen! A gazdaságnál, melynek egyedüli czélja : marhatenyésztés, a marha létszámát egyedül a föld terményeihez kell arányosítani; mert a minthogy minden föld, — legyen az szántott, rét vagy legelő, — egyedül csak takarmány növényeket terem, a marha létszáma azon arányban szaporítandó, a melyben a föld termő ereje — és igy közvetve ez által a termelt növények nagysága, mennyisége, — sza- porittatott és emeltetett. Oly gazdaságban ismét, mely szemes termények és kereskedelmi növények elárusitásábau találja és bírja jövedelmének legnagyobb forrását, — a földnek egyik részét kizárólagosan — a gazdaság üzésére, vezetésére szükségelt igavonó állatok táplálkozására inegkivántató — takarmány előállítására kell kijelölnünk és feltartanunk, és csak másikát a pénzzé értékesítendő szemes és kereskedelmi termesztmények termelésére művelnünk. A kellő arányt, melynek állam kelljen, a takarmánynak — s ezáltal a trágya szerzésére, felhagyott — s elárusítandó termények termesztheté- sére szükségelt, művelés alá vett föld között, — mely utóbbi a trágya szaporítására nem hat, — megtudjuk ez első résznek takarmány- és ágyazati terményeinek nagyságából, mennyiségéből, és a másodiknak trágyabeli szükségletéből, követeléséből. Ezek szerint tehát takarmány és ágyazat termesztésre, szerzésre, annyi földet kell művelnünk, hogy az abból előállott trágya épen elegendő és képes legyen a művelés alatt levő földnek, egész felületét, a helyi körülmények -4- időjárási viszonyok- és esélyekhez alkalmazott legjobb termő erőben és legnagyobb termési képességben megtartani. Takarmány vagy magától terem réteken, legelőkön, erdőkben; avagy mesterségesen szántó - földeken termesztelik ; ha tehát elegendő a trágya, mely a- természetes takarmányföldekről jön, a művelés alá vett föld egész nagyságára : akkor azt egészen — értékesítendő — szem- és kereskedelmi növények előállítására használhatjuk; a gabona vetésnek pusztán az I ágyazat szükségletét kell fe- dezuie.;— Ha ellenben semmi, vagy aránytalanul csekély természetes takarmánytermő földeiuk, rétjeink vannak, s Így a szükségelt trágyát vagy egészben, vagy legnagyobb részben a szántóföldek terményeiből kell elő- állitanubk : a körülmények- és viszonyokhoz képest, melyek a takarmány termesztésnek jobban, vagy épen nem kedveznek : szántóföldünkből —- legjobb esetben, — egy negyedrészt, gyakran felét, kedvezőtlen viszonyok esetében még többet is kell takarmány termesztésre fordítanunk, hogy a másik részen haszonnal szemes terményeket, avagy egyébb kereskedelmi növényeket termeszthessünk. Ha marháinkat, nyáron által, legelőkön járatjuk, és a legelők nagyságát a földek nagyságával egybevetjük, — a legelő jóságához képest legalább ugyan annyi mesterséges vagy természetes takarmány-földdel kell bírnunk, hogy azzal hasonló kiterjedésű szántóföldet jó állapotban tarthassunk. — Ellenesetben, ha ro- szak legelőink, kevés a rétünk és ugart felhagyni kénytelenittetünk : a szemhordó föld felülete, a legelőhöz, rétekhez és ugarhoz oly viszonyban leend mint 100 : 200 és gyakorta még ezen is túl. Itt érdemesnek tartom, a nálunk leginkább művelt növények, azon föld alkatrészeinek átnézetét közölni, melyek a következő növények — és növényrészekben a földből minden 1000 fontnyi termés által elvitetnek. Schober szerint el vitetik minden 1000 fontnyi mennyiség által, s az összes hamutartalomban van : őszi búzában (mag) 4 font kali natroni. 2 f. mész és kesreny, 6 f. phosphorsav, 22 f. összes légenytartalom; őszi buzaszalmában 5 f. kn., 3 f. mk., 1 f. phs., 5 f. lt. • őszi rozsban (mag) 1 kn., 2 mk.. 6 phs., 7 lt.: rozsszalmában 4 kn.. 2 mk., 1 phs., 3 lt. • árpában 4 kn., 2 mk.. 7 phs., Ili lt.; árpás'almában 8 kn., 3 mk., 1 phs. 5 lt ; zabban 3 kn.. 2 mk., 4 phs., 17 lt.; zabszalmában 10 kn., 4 mk., 1 phs., 3 lt.; tengeriben, 1000 font mag- és 1000 font szárban 18)4 kn., 5>i mk., 14',« phs, 17 lt.; kölesben, 1000 font mag- és 1000 font szalmában 8y,0 kn., 10’,, mk., On phs., 50 lt.: repezében, 1000 font mag- és 1000 font szalmában 18'; kn., 10 mk., 15 phs., 35 lt.; kender, egész növényben 7 kn., 27 mk., 5 phs., lo lt.; dohány, levél és szárban 42 kn., 67 mk., 6 phs., 30 lt.; burgonya gumóban 3)4 kn., y2 mk., 1 phs.. 5 lt.; réti szc- nában 10 kn., 11 mk., 5 phs.. 16 lt.; luczemá- ban 6 kn.. 8 mk., 1 phs., 7 lt. Ezek után ide jegyezem egyen- kint azon trágyaösszegeket, melyek nagyságuk szerint, — az egyik vagy másik termény által elvont földalkatrészeket magukban foglalják. 15 szerint megfelel : a búza által elvont kali nátronnak (vegyes és fris istállói trágyából 816.0 font, mész és kes-j renyfölduck 363.C, pliosphorsavnnk 3156 0, ősz-1 szes lepenytartalomnak 5500.0: rozs által elvont kn. 816.0, mk. 363.6, phs. 3156.0, lt. 1750.0; árpa által elvont kn. 816.0, mk. 363.6, phoss. 3682.0. lt. 3000.0; zab által elvont kn. 612.0, mk. 363.6, phs. 2104.0, lt. 4250.0; tengeri által elvont kn. 3672.0, mk. 90Í1.4, phs, 7614.0, lt. 4260.0; köles által elvont kn. 1652.0, mk. 2836.0, phs. 3410.0, lt. 7500,0; repeze által elvont kn. 3672.0, mk. 2008.8, phs. 7364.0, lt. 8750 0; kender által elvont kn. 1428.0, mk. 5592.6, phs. 2630.0, lt. 2500.0; dohány által elvont kn. 8568.0, mk. 12180.6, phs. 3156.0, lt. 7500.0; burgonya által elvont kn. 714.0, mk. 90.9, phs. 526.0, lt. 1250.0; réti széna által elvont kn 2040.0, mk. 1999.8, phs. 2630.0, lt. 4000.0; uczerna által elvont kn. 1224.0 mk. 1454.4, phs. 526.0, lt. 1750.0. A miből önként következik, hogy az elvont földalkatrészek összes és tökéletes helyre pótlásánál, az ide jegyzett összegeknek mindig legnagyobbika veendő, mint olyan, mely által egyik vagy másik — a földből nagyobb mértékben — elvont föld- alkatrész, a földnek tökéletesen visz- szapótoltatik; mig ellenben a trágya- < összegben foglalt többi földalkatrészek többlete, a földnek kárára epen nem válik, hanem ellenkezőleg. — 1 így például, a dohány legnagyobb mértékben, a földnek mész és kesreny részeit támadja meg, lévén nevezett földalkatrészekből 1000 font levél- és szárban 67 font; ha most ezen mennyiség 12180 font fris Istállói trágyában bennfoglaltatik : igaz, hogy akkor ezen a földre szállított trágya- mennyiségben, a kali natron-, phosphorsav- és légenyből sokkal többet adunk vissza a földnek, mint a menynyit nevezett földalkatrészekből, a dohánytermés minden 1000 fontja után kivontunk belőle. — Ámde kárba megy-e az ottan? Es most ismétlésbe kell esnem, felliiván a szives olvasó figyelmét egy előbbi czikkemben (R. IV.) leirt gazd. alapigazságra, mely szerint először, a . föld a rajta termett és onnét elhordott terményekért — közvetlen — nem kíván hasonló mennyiségű trágyapótlást : mivel a földben hagyott szerves testeknek, — mint gyökerek és lehullott leveleknek, — tömege sokkal nagyobb, mint az abból elvont szervetlenek összege; és másodszor, bogy a növények általában több szerves terméket hordanak mint a mennyit az általok, a termő talajból kivont televénynek mennyisége ki- t eszem Kiviláglik tehát, hogy jelen számtételek olyakul tekintendők, mint me- 1 vek az elvont földalkatrészek — egyenes és közvetlen — helyrepót- Iására vezetnek. Mig újból — a hatodik kérdésre térendő, — felvenném tolllamat, legyen isten velünk! Fábián Forenoz.
