Nyírségi Virrasztó, 1940 (4. évfolyam, 1-19. szám)
1940-03-15 / 1. szám
NYÍRSÉGI VIRRASZTÓ 3 vehetsz erőt? II. Kor. 12:9—10, Csel. 1:8. — 16-án: Jössz-e az Üt után? Lukács 9:57—62. A templomi evangélizáció után a tanácsteremben volt utóösszejövetel, melyen 40— 160-an vettek részt. A gyülekezet részéről több kérdésre kértek feleletet. Tartottam külön ösz- szejövetelt serdülő leányoknak és fiúknak, presbitereknek, férfiaknak. Résztvettem a leánykor összejövetelén és beszéltem a IV. és III. oszt. elemistákhoz. Vasárnap délelőtt istentiszteleten prédikáltam. Az evangélizáción átá- nyiak és káliak is résztvettek. Az evangélizáció magvetés volt. A mag gondja az Istené, mert Ő adja a növekedést. NESZMÉLY. Neszmély komárommegyei nagyközség, a gyülekezet valamivel több, mint 1500 lelkes. Lelkipásztora Csizmadia Dániel, aki már 15 éve szolgál ebben a gyülekezetben. Van két tanerős iskolája. Neszmélyen van Hatvani Margit „Sion“ Árvaháza, amely minden külső támogatás nélkül, Isten Ígéreteire támaszkodva húszegynéhány árvát nevel már esztendők óta, de ugyanakkor a négy árvagondozó misz- sziói munkát is végez. A gyülekezetben többször volt már evangélizáció. Rajtam kívül Szikszai Béni és P. Tóth Lajos végezték itt ilyen irányú munkát. A felébredt tábor imaközössége a lelkipásztor és felesége vezetése alatt áldott munkát végez. Február 5—7. napjain gyülekezeti csendes napokat tartottam. A rossz közlekedési viszonyok miatt csak úgy juthattam oda, hogy Komáromból elég körülményesen autóval mentem ki. A csendesnapok programmja a következő volt: Február 5-én délután bibliaóra: Isten törvénye. Gál. 3:19—29; este evangélizáció: Uram, ha itt lettél volna. János 11:21; utána utóösszejövetel volt az iskolában. — Február 6-án délelőtt a felébredtekkel beszélgettük meg ezt a kérdést: Miért és honnét vannak a keresztyén életben a visszaesések?; délután bibliaóra: Isten kegyelme. Efézus 2:1—10; este evangélizáció: Mester, nem törődöl vele, hogy elveszünk? Márk 4:35—41; utána utóösszejövetel volt az iskolában. — Február 7-én délelőtt a felébredtekkel idvességünk véghezvitele: az Igében, az Ür szeretetében és a Krisztusban maradás kérdéseit tárgyaltuk meg; délután bibliaóra: Isten szeretete. I. János 7:21; este evangélizáció: Uram, kihez mehetnénk? János 6:67—69; utána utóösszejövetelt, majd pedig bizonyságtevő záróösszejövetelt tartottunk. A csendesnapokon Komáromból, Felsőgal- láról és Mocsáról is vettek részt. NAGYSZÖLLŐS. Nagyszőllős Ugocsa vármegyei nagyközség, Nagy-Magyarország Ugocsa vármegyéjének székhelye. Ezeregynéhányszáz lelkes gyülekezet. Lelkipásztora ifj. Horkay Barna. Két tanerős iskolája van. Itt van a volt kárpátaljai egyház- kerület szép árvaháza. Intenzivebb és lelki irányú gyülekezeti munka akkor indult meg a gyülekezetben, mikor lelkipásztora bekapcsolódott a „kárpátaljai baráti kör“ munkájába, melyet Szabó Béla akkor huszti, most pozsonyi lelkipásztor vezetett. 1939 januárjában e barátikörnek a felszabadulás után első ízben Bátyúban tartott össz- szejövetelén ismerkedtem meg Horkay Barnával, aki akkor tarpai „káplán“ volt, mivel az ukránok kiutasították Nagyszőllősről. Március 5—9 ig tartott az evangélizáció. Egy nappal megrövidült, mert 10-én Sallay István temetésére mentem fel Budapestre. Délutánonként imaórát tartottunk, melyen közösen kértük a lelkek hű és Fő Pásztorát, hogy 0 munkálkodjék a gyülekezetben a lelkek ébredésére. Az első este az iskolában, de a további estéken a templomban tartottuk meg az evangélizáló előadást, utána pedig esténként utóösszejövetelt az iskolában. Március 5-én: A bajoknak van valami oka. Ésaiás 59:1-2, Jel. 2:4; március 6-án: Az ismeretlen rabságban. I. Péter 5 8, Efézus 6:12, Lukács 8:12, János 8:44.; március 7-én: Akinek a kicsik is nagyok. Ésaiás 42:3, Máté 11:25-26, I. Kor. 1:26 29.; március 8 án : A szabaditás Istene. Ésaiásl2:l-5, II. Kor. 5:20; március 9 én: A szabadulás ára. I. Péter 1:18-20, voltak az egyes esték tárgyai és Igéi. Számomra különös nagy ajándék és öröm volt, hogy az ott állomásozó katonaság református tagjainak benn a laktanyában tarthattam evangélizáló előadást, melyen a tisztikar, élükön a zászlóalj parancsnokkal, az altiszti kar és a legénység igen nagy számmal vettek részt. Számomra igen nagy öröm volt ennek a nagy férfi gyülekezetnek, az Igére áhitatos szomjúsággal figyelő néhányszáz katonának hirdetni: „ Akarom pedig, hogy tudjátok, minden férfiúnak feje a Krisztus.“ I. Kor. 11:3. Külön összejövetelt tartottunk a leányoknak, a legényeknek és a vasárnapi iskolás gyermekeknek. A többi elutazásom miatt elmaradt. Az Ur, amit akart, hiszem elvégezte és el is végzi. Ilyenkor jó afelől meggyőződve lenni, hogy csak eszköz vagyok az Ur kezében. B. B. ... az egyház tekintély© az a bevezetés, mely aa evangéliumiba vetett hitre előkészít bennünket. Kálvin János.
