Evangélikus Kossuth Lajos-Gimnázium, Nyíregyháza, 1939
9 meg igazán. Keresi a szerető kezet, mely elvezeti és irányítja tetteiben, gondolkozásában. Vágyik megértő lelkek után, akik az ő érzékenységét nem sértik meg és mégis tárgyilagosak tudnak lenni vele szemben. Mert az igazság keresése a végső célja ebben a korban, az önmagáé épúgy, mint az őt körülvevő világé is. Magam tapasztaltam ismét, hogy ebben a korban az osztályfőnök szerepe milyen fontos, és mily mérhetetlen jótevő lehet. Lelkeket menthet meg, önbizalmat adhat vissza, a gyermeket visszavezetheti a családi otthon melegéhez, ideálokat, elvesztett lelkeket vezethet a helyes úthoz, nyugtathat meg. Ötödikes diák lépett egyszer be hozzám, a lakásomra. Elbeszélgetni hívtam magamhoz. Meg akartam közelebbről ismerni, s lelkére akartam beszélni, mert feltűnő hanyagságot tapasztaltam nála az utóbbi időben. A beszélgetést úgy irányítottam, hogy megismerjem egész közelről életének sók-sok körülményét. S ak,kor megtudtam, hogy özvegy édesanyja együtt él és lakik valakivel, akinek a fiúval szemben tanúsított bánásmódját a fejlődő gyermek nem viselhette. Megtudtam azt is, hogy a gyermeket ez igen bántja és sérti, s édesanyjáról alkotott véleménye kezd igen veszedelmes térre jutni. Kivettem belőle azt is, hogy a rajongva szeretett anyját egy idő óta gyűlölettel kezdi kezelni. Megértettem a gyermek felháborodását, még inkább elfordulását az anyjától, helyeselni mégsem tudtam. Úgy látta már-már a gyermek, hogy a belém- helyezett bizalma is felesleges volt, mert „a felnőttek csak nem tudják megérteni a gyermeket“. így mondta ő maga is. Elmentem másnap az anyjához, s felvilágosítottam őt bizonyos dolgokról, amelyek fiával szemben és kapcsolatban érhetik, ha a helyzeten nem változtat. Megígértettem, hogy a gyermeket a nagyszülőkhöz vidékre adják k,i egy időre. Sajnos, nem sok eredménnyel. Családi okok miatt az anya ismét visszakövetelte gyermekét, s az árvaszéket is igénybe vette, csakhogy tervét végrehajthassa. Mint később megtudtam, anyagi okok voltak a háttérben, csúnya örökösödési per, melynek áldozata volt ez a fiú. A gyermek, visszakerült anyjához, ahonnan hetenként legalább kétszer megszökött, s mivel az anyja nekem és az iskolának jelentést nem mert tenni, csak hetek múlva tudtam meg a fiútól s a nagyapától, aki egyszer mégis eljött hozzám és segítségemet kérte, hogy a fiú anyjához haza nem jár, hol a nagyszüleinél bújkál 1—2 napig, hol meg a barátai egyikénél és másikánál hál, eszik több napig. Elhatároztam, hogy magam veszem kezembe az ügyet, s felkeresem az anyát, valamit csak kierőszakolok a gyermek érdekében. Nem sikerült. Kellemetlen perceket, órákat töltöttem az anyjánál, ered
