Államilag segélyezett evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1931
8 fl gondolat pedig egy pár másodperc alatt megkerüli a földet. A távolság legyőzésének uj előnyét mihamar kihasználta a kapitalizmus, amely jórészben maga is a természettudományoknak köszöni eredetét és a gazdasági élet szétágazó szálaival szoros egységgé fűzte az egész földet. A vasút, telefon, távíró, rádió az élő organizmus idegrendszeréhez hasonlóan, behálózta az egész földet s a legtávolabb eső tagokat is függő viszonyba hozta az egésszel; a nemzetgazdaság helyére a világgazdaság lépett A gondolat pedig, mint ősidők óta, most is igen gyakran követte az árúk útját, igy a tisztán immateriális kulturális szálak is mind sűrűbbekké váltak az egyes (főleg európai) népek között, amelyek egymás szellemi életének vívmányait kölcsönösen átvették. A tudomány, irodalom és művészetek e kölcsönhatás jegyében fejlődtek tovább, a nemzeti uj nyelvek több más ok kedvező együtthatása folytán egy rendkívül fejlett tudományos, a modern ember gondolatvilágának megfelelő gazdag szépirodalom hordozói lettek A fejlődésnek ez az iránya kétfélekénen hatott az iskolákra. A népek érintkezésének, valamint a modern műveltségnek eszköze a szó lévén, a legelterjedtebb világnyelvek kopogtattak az iskola kapuján és helyet kértek, amit kisebb-nagyobb megszorítással meg is kaptak cs pedig — amint ez természetes — a klasszikusság rovására. Más oldalról jelentkezett a geográfia is, amely hivatkozva megnövekedett jelentőségére, szintén elhódított egy pár órát Majd a komplikálttá vált társadalmi élet jelenségeinek tanulmányozása következtében kifejlődött szociológia. közgazdaságtan stb. szintén megpróbálták, hogy az iskola falai közé bejuthassanak, onnan azonban rövid pünkösdi királyság után túlzsúfoltság folytán, a nagy múltú tudományok nyomása alatt, mint parvenük mihamar kiszorultak. De az iskolában még igy is sokkal több tudományszak maradt, mint amennyi ott kényelmesen elfért volna. Ebből túlzsúfoltság, a tanulóra nézve túlterhelés származott és mihamar beigazolódott az a közmondás, hogy „aki sokat markol, keveset fog“. A történelmi fejlődés igy kérlelhetetlenül mind visszább és visz- szább szorította a klasszikusokat. Viszont, ha el is fogadjuk azt, hogy ami történt, szükségszerüleg történt, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy jó! is történt, mert hiszen a történelmi fejlődés eredményeként gyakran súlyos csapások is zúdulnak reánk. A klasszikusok határozottan azon a véleményen vannak, hogy a középiskola, amelynek nem soffőrök, vagy kereskedelmi utazók, hanem művelt és jellemes emberek nevelése a feladata, igen sokat veszített értékéből. Hogy erre a kérdésre válaszolhassunk, előbb tisztáznunk kell azt a problémák hogy mit értünk műveltségen, közelebbről általános műveltségen, amelynek nyújtása a középiskola feladata. A műveltség, vagy kultúra fogalmának objektiv értelmezése tekintetében elfogadhatjuk Ratzel2meghatá
