Evangelikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1908
6 tóttá fenn magát. Ennek a nézetnek hódol még a nagy természetbúvár Linné is és csak is Link-nek 1807-ben megjelent könyvében találjuk az első adatokat a növények érzékenységére vonatkozólag. Ezen könyv megjelenése romba döntötte az Aristotelestől a természet két országa között felállított határkövet. Link után a természetbúvárok egész serege foglalkozott még a növények érzékenységével; mindig több és több növénynél mutattak rá az érzékenységre, úgy hogy az egyeseknél szerzett tapasztalatok alapján rövid félszázad múlva általánosan is kimondották azt a természeti törvényt, hogy a növények éreznek. E munkából az oroszlánrész a természettudományok lángelméjének; Darwin Charles-nek jutott. Már 1862-ben megemlékszik egy Orchidea-féléről, amelynek a virágában a nyomási ingereket felvevő rész van. E téren való vizsgálatait tovább folytatta egészen a nyolcvanas évek elejéig, amely idő alatt az érdekes megfigyeléseknek egész sorát közölte. Egyik érdekes felfedezése volt az, hogy egyes fiatal Gramineák (Fűfélék) leveleinek a hegyét fényérzékenynek találta. Ez igen fontos megfigyelés volt, mert még eddig senkisem tett arról említést, hogy a növények a fény iránt is érzékenyek. Az érzékenységnek a növényországban való általánosítása után a természettudósok hozzáláttak annak a kikutatásához, hogy vájjon az ingerek felvételére van-e a növény testében külön e célra szolgáló sejt, illetve sejtcsoport, azaz van-e a növényeknek érzékszervük? Ezzel a kérdéssel is sok híres tudós foglalkozott, akik közül csak Haberlandt grazi professzornak a nevét említem meg, aki az utolsó évtizedben majdnem kizárólag a növények érzékenységével és érzékszerveivel foglalkozik s a ki az utóbbi években több alapvető, örökbecsű könyvet írt a botanikának ezen részéről Úgy az állati, mint a növényi szervezetben érzés úgy jön létre, hogy valami külső behatás jut az élő szervezet bizonyos részére. A külső hatás az illető rész sejtjeiben elváltozásokat idéz elő, megbontja a rendet, megzavarja a normális állapotot s ezen zavar létrehozza az ingert. Ha most az az inger kellemetlen, akkor mozgást vált ki, amely mozgás igyek
