Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1906
6 És megkezdődik a vértanúk és szabadsághősök sorozata; ők a nemzeti eszme képviselői, hordozói, továbbplántál ói. Losonczy, Szondy, Zrínyi Miklós e téren az első típusok. A nagy katasztrófának ők még közvetlen szemlélői: a mohácsi vérmező, a budai várból felcsapó lángok, majd a várormán feltűnő félhold, a százezrekre menő török hadak, melyek az országot minden irányban fel nyargalták, azt hirdették, azt jelentették, hogy a magyarnak bealkonyodott ; mint a hogy úgy is volt. Losonczy, Szondy, Zrínyi a nemzeti hősök hektori és leo- nidászi típusából valók: ha bukás, hát legyen dicsőséges, vagy mint Hektor oly szépen mondja : Csakhogy dicstelenül, harc nélkül nem bukom én el; Sőt nagy tettnek utána, miről még hall az utókor. Hogy a fajszeretetnek, nemzeti eszmének ilyen hősei a legtökéletesebb hősi eszmények, azt talán mondani sem kell. A költészetnek soha méltóbb tárgya nem volt. nem is lesz, mint ők s a hozzájuk hasonlók. Logikájuk egyszerű és világos: „a haza elveszett, a nemzet a végpusztulás útján; élni nem érdemes, haljunk tehát meg, de úgy, hogy nemzetünk megrontójáu mi is rohtsunk annyit, amennyit a legnagyobb elszántsággal, a legmagasabb fokra felcsigázott vitézséggel csak rontani lehet, s aztán — — jóéjszakát!“ Itt vegyül aztán bel»; a nemzeti eszmébe, a fajszeretetbe egy új érzés. Talán nem idegen, nem egészen uj már, s a Koppá- nyék szívében is ott lehetett: az idegenek gyűlölete. De kétségtelen, hogy ez az érzés, mint a magyar fajszeretetnek, mondjuk mellékterméke, ebben korszakban fejlődött ki, még pedig meg kell állapítanunk, hogy egész helyesen és természetesen: a Szondyak, Losonczyak, Zrínyiek egyrészt mint eszmények lebegtek a nemzet előtt, kik ha a hazát nem is, de a magyar zászló becsületét megmentették, másrészt pedig vérük hullása elkeseredett haragot, sőt gyűlöletet, bosszúvágyat ébresztett a magyar szívben. Az is csak természetes, hogy ezt a gyűlöletet a magyarság fokozott mértékben vitte át hamarosan a németre. Utóvégre a törökkel becsületesen megverekedett, a török erősebb volt,