Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1905

4 Templomot emelt. Iskolát épített. Amott az Úrnak szolgált, itt saját egyéni boldogulásának vetette meg alapjait. 1806-ban ébredt már tudatára annak, bogy az elemi műveltségen felül is törekedni emberi, szép hivatás. Egyházunk akkori vezetői, egyszerű földműve­sek, a messze jövőbe látó szemekkel mérlegelték a helyzetet. Szegény garasaikkal tették le alapját annak az iskolának, mely egy évszázad éta terjeszti fényét, világosságát a Krisztus evangyéliomának, az igaz emberszeretetnek, a haladó korral együtt folyton lépést tartó tudományos műveltségnek. Letették alapját a mai virágzó ág. hitv. evan­gélikus főgimnáziumnak, Száz év ! Mennyi küzdelem, mennyi változás, mennyi áldozat és mennyi átalakulás ! Emberek, intézmények jöttek és letűntek. El­nyelte őket mind a sebesen forgó idő viharos árja. Iskolánk áll ! Áll; de nem a jólelkü ősök kezdetleges ala­kításában, hanem az igaz műveltség és tudomá­nyos haladás követeléseinek megvalósítása magas­latán Az isteni kegyelem segítsége folytán megiz­mosodott város, az ezzel együtt növekedő evan­gélikus egyház áldozatkészsége, támogatása, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom