Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1894

15 tott, hogy a magyar nyelvnek tanítására nagyobb súly fektetendő. Valószínű, hogy ezen csak dicsérni való intéz­kedésre a következő pár évvel ezelőtt (1836) felmerült ese­mény szolgáltatott alkalmat. Valaki a vármegye előtt bevádolja az egyház iskoláit, az elemieket épen úgy mint a latin iskolát, különösen azért, mert azokban a magyar nyelvet nem tanitják. Kralo- vánszky András, iskolai felügyelő, jelen lévén a N.-Káliéban tartott megyei gyűlésen, hol e vádat újból többen han­goztatták, alaptalannak nyilvánította azt, s kérte a vár­megye közönségét, hogy válaszszon meg egy küldöttséget, mely hivatva lenne a vádnak mibenlétéről, illetőleg annak alaptalanságáról a helyszínén meggyőződést szerezni. A vármegye teljesítette Kralovánszky András kívánságát s megválasztotta a küldöttséget, mely szolnoki Jármy Imre vezetése mellett junius 23-kán valóban megjelent a köz­vizsgálatokon. Az egyház összes iskolái: 6 elemi és a professori oskola növendékei, számra nézve ezeren felül s nagy közönség vannak jelen a templomban rendezett vizs­gálaton, melyet a küldöttség elnöke velős beszéddel nyitott meg. A professor tanítványai különösen a vallástudomá- nyokból, a magyar grammaticából és magyarország históriá­jából vizsgáltattak meg; az elemi iskolák növendékei pedig az összes tantárgyakból, különösen a „Magyar Szók ét mondások tanulásából.“ A vizsgálat teljes megelégedésre fényesen sikerült s egy „nemzeti dal“ eléneklésével befejezte- tett. A vármegyei küldöttség elnöke, Jármy Imre, kifejezési akarván adni elismerésének, 40 darab magyar könyvet osz­tott ki a jobb tanulók között. Elismerőleg nyilatkoztak s vizsgát illetőleg a bizottságnak többi tagjai is: Elek Mihály Elek Salamon és Finta Márton. Az egyház elöljáróság; pedig, ugyancsak a legkellemesebb benyomások alatt, ; Szilágyi-Andaházy alapítványból 100 ezüst forintot s nagy mennyiségű tollat, papirost, kést stb. osztott ki. A vizsgála után az egyház a küldöttség tiszteletére a nagyvendéglő ben ebédet adott. Ebéd után az egyház vendégeit a Sóstón vitte, a hol akkor egy szinésztársaság, a szabad ég alat A várme­gye kül­döttsége megvizs­gálja az ecclésia összes isko­láit s a tanítás eredmé­ny én teljes megelé­gedését fejezi ki. (1836.) t l > l l t l t

Next

/
Oldalképek
Tartalom