Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1894
16 A pan- slavismus vádja s a vád alaptalanságának kimutatása. (1841). i 1 ( ( J ( 1 ( ] j 1 ( 1 i ( ( j Rendezett előadásokkal mulattatta a közönséget. A rendezett examen, a mint elképzelhetni, ecclesiánknak meglehetős költségébe került, de elhárította, legalább egy időre, az egyházat illető nemtelen vádat. 1841-ben újra egy mellékesemény tolatott előtérbe. Sza- bolcsvármegyének alispáni hivatala nevezetesen a következő tartalmú levelet küldte az egyház elöljáróságához : „Nemes Ecclesia! Ágostai vatlástételt tartó nagytiszteletü superintendens Jozeffy árnak az egyházhoz küldött és a szláv nyelv fentartását ajánló levelének foglalatja a vármegye közgyűlésén megemlittetvén és azt a megye rendei a honi nyelv felvirágzására hozott törvényekkel összeütközőnek látván, szükségesnek találják e tárgy mibenléte felől teljes világosságot vehetni; s ennek megszerzésére elnökletem alatt egy küldöttséget nevezett ki. Én a küldöttséget a kívánt munkálatra f. é. pünkösd hó 2-dik napjára összehivtarn. Ezen határozatot a netnes ecclésiának tudtul adván, felszólítom a ns. ecclésia elöljáróit, hogy akkoron a küldöttség előtt jelenjenek meg, szives indulattal maradván a nemes ecclésiának Dadán, 1841. április 24. lekötelezett szolgája Járrny Imre, alispán.“ Az alispán szó szerint idézett levele a legkellemetlenebbül érintette egyházunkat s az összehívott közgyűlés, convent, az alispán levelének egyes kifejezéseit határozottan kifogásolta s elhatározta, hogy a küldöttség előtt egyedül Kralovánszky András jelenjen meg. S valóban a megyei küldöttséggel egyedül Kralovánszky András érintkezett. Ő volt az, a ki felolvasta a küldöttség előtt a hivatolt s kifogásolt superintendensi levél magyar fordítását, s másrészről bemutatta az iskolai gyűlésnek hiteles, nehány tlyan határozatát, mely a tanrendre, különösen a magyar nyelvnek tanítására vonatkozik. A küldöttség meggyőződvén a dolgok mibenlétéről, megelégedéssel vette tudomásul i nyert informátiót. Az egyház pedig, hogy egyszersmin- lenkorra meggyőzze a közönséget, miszerint iskoláink nem illának a panslavismus szolgálatában — bár a városban í nemű tendentiának már voltak hivei —, 1841. évi nná- us 2(5-án tartott gyűlésében elhatározta, hogy ezentúl úgy i téli, mint a nyári vizsgálatokra nyomtatott „bűét“-eket *
