Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1893
magasztalják s a szereplő személyek görög neve daczára is római viszonyokat ábrázolnak. Megiratásuk egyéb körülményeire nézve inkább rendelkezünk biztos adatokkal, mint keletkezésük idejére vonatkozólag; a költő békés, szemlélődő lelke tagadhatatlanul nagy gyönyörűséget talált az egyszerű, minden czikornyát nélkülöző görög idyllekben, s a természet iránt érzett azon rajongó sze- retete, melyről minden életrajzirója megemlékezik, könnyen in- dithatta őt hasonlók Írására, — de már arra a kérdésre, hogy mely években s a mi még fontosabb, mily sorrendben irta eclo- gáit, biztos választ seholse nyerünk, hacsak tagadólagosat nem, hogy t, i. nem azon sorrendben, a mint hagyományozva vannak.* Csodálható-e aztán, ha egyrészt a felforgatott sorrend, — mely ép úgy történhetett azon intentióból, hogy a párbeszédes és nem párbeszédes darabok felváltva következzenek egymásra, mint azon egyszerű okból, hogy a tartalombeli egyenletességre nézve a biztosan megállapítható X-iknek leszámításával az I-nek a IX., a 11-nak a VIII., a Ill-nak a VII. stb. felel meg,** — másrészt azon majdnem egykorú figyelmeztetések, hogy,az eclogák allegorice magyarázandók, egész irodalmát teremtették meg a legmesszebb menő combinátióknak. melyek minden áron eredetiséget vindicáló erőszakossága még magát a hagyományozott szöveget sem kímélte, hogy az előre tetszetős ötletet diadalra juttassa?! És mégis, bármily túlzásokba estek is Vergilius kutatói és magyarázói, főleg belemagyarázói,— azon szeletelőkkel, melylyel munkájokat végzik, két dologról tesznek tanúbizonyságot, arról t. i., hogy az eclogákkal még mindig lehet foglalkozni s hogy e foglalkozás nem kevésbbé érdekes, mint a mennyire érdemes is. * Bővebben e kérdéssel nem foglalkozhatunk, legfeljebb utalhatunk egy alapos tanulmányra, mely első sorban a hagyományozott szöveg értelmének, s e mellett az idevágó bő szakirodalomnak szemmeltartásával a következőleg osztja be évek szerint a tiz eclogát: 713 : II. III. V. VII. — 714 : VI. IX. I. IV. — 715 : VIII. X. — I E. Krause: Quibus temporibus quoque ordine Vergilius eclogas scripserit. Bero- lini. 1884.) — E fe'osztás az 0. IUbbeckéiő] csak a VI. és VIII-ik számúnak felcserélésében különbözik. ** Krause i m. 6—7.
