Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1892
5 A haladás a görög szerkezethez képest óriási. A boltozás lehetővé teszi nagy területek befödését. A mennyezet biztossága nincs többé a két végükön alátámasztott kőgerendák relatív erősségére alapitva, mely annál kisebb, minél hosszabbak s vékonyabbak e tagok. Az ék- alakn kőből vagy téglából összeillesztett boltozatban az anyagrészek visszaható ereje van felhasználva s ez sokkal merészebb és elmésebb szerkesztést enged meg. Mindazonáltal úgy a félköríves, mint az elliptikus boltozatnak hátrányai is vannak, melyek nagyobb arányú építkezések nél igen érezhetőkké lettek. A boltozatnak oldalnyomása sokkal nagyobb, mint függélyes nyomása. A bolt, mely két falra van helyezve, sokkal inkább fesziti a hordozó falat szerte, kétfelé, mintsem nyom lefelé. A román építészet, hogy a nyomást ellensúlyozza, aránytalanul vastag falakat alkalmazott, s ilyen módon építményeinek a nehézkesség, túlságos erősség, tömegesség jellemét adta meg. A boltozás kérdését teljesen megoldani csak a XII. század franczia építészeinek sikerült. A megoldás két irányban történt. Először is választottak egy boltformát, melynek oldalnyomása kisebb, mint a félköríves bolttá: a csucsívet. Másodszor: kitalálták a boltozat oldalnyomását ellensúlyozó tagot: a támaszt. (Srebe, Contrefort.) A csucsív és támasz teszi a csúcsíves vagy franczia styl két lő elemét, s e kettőnek ügyes összeillesztése tette lehetővé a középkori építészek merész terveinek kivitelét. Templomaik belseje két sor pillér által rendesen három (néha öt) hajóra van osztva. A pilléreknek vagy töveknek (Schaft) megfelelőleg a fal átellenes részéből is szöknek ki faltövek. Ezekkel együtt a tövek négyszögü osztályokat képeznek, melyeknek négy tő vagy faltö képezi négy csúcsát. E négy tövön nyugszik a keresztbolt. E keresztbolt azonban a csúcsíves építészetben teljesen uj alakban jelenik meg. A keresztboltozat metszésvonalaiban gerinczek dudorodnak ki s ezek kötik a szomszédos töveket, haladnak diagonális irányban az általellenes tövekhez.