Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1892
4 Szükségesnek tartom, mielőtt a tulajdonképeni leírásra áttérnék az olvasónak e stylről, annak lényegéről egyet-mást elmondani, hogy a későbbi fejtegetések érthetőkké váljanak. A csúcsíves (helytelenül goth) styl a maga teljes egészében franczia találmány. A XII. század elsőfelébeu tűnik fel először Párisban s később elterjed, uralkodik csaknem mindazon államokban melyek a nyugati kereszténységhez tartoznak. A modor szerkezetére teljesen elüt úgy az antik, mint őt a megelőző román építészettől s ennélfogva teljesen mások formái is. A csucsiv, a styl e jellemző idoma e szerint nem diszitő forma hanem szerkezeti tag. Tudvalevő dolog, hogy főfeladata az építészetnek egy teret minden oldalról elzárni, befödni, minél ügyesebben, szépen és a mi fő használhatóan. E feladatnak különféle módon való megoldása különféle szerkezeti formákat követel. A görög építészet úgy szerkeszti a tetőt, hogy erős kőgerendákkal (epistylion) köti össze az oszlopokat, ezeken keresztül újabb kőgerendákat fektet össze kötvén vélük az által ellenes falakat vagy oszlopsorokat s ilyen módon a kő- gerendák egy hálózatát hozza létre. A háló egyes négyszögü nyílásait aztán lapos kőtáblákkal borítja be s hogy az óriás súlyon könnyítsen, még ezt is négyszögü vájt lyukakkal látja el. A mennyezet szerkezete tehát elég egyszerű, a főgerendák és falak hordozták a keresztgerendákat, a keresztgerendák a kőlapokat. Egyik a másikra volt fektetve, s mindez rendesen kőből volt. Belátható, hogy ily szerkezet mellett lehetetlenné vált nagyobb területek befedése, mindazonáltal ily szerkezet mellett is egy klasszikus modor jött létre, mely mai napig is mintának tartatik. A vízszintesen egymásra fektetett szerkezeti tagok hozták létre a görög építészet vízszintes egyszerű vonalait, mely a gerendázat és párkáuyzat szerkesztésében nyilatkozik. A római építészet egy uj szerkezeti elemet, a félköríves boltozást hozza be, s ugyanezt a szerkezetet fogadja el a román építés is régi (főleg római) hagyományok alapján.
