Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37
58 Róna-Tas András következett be. A mai vejsz, vész, vésze alakok a korábbi *vejész(é) > *vejész(é) formáiul jól megérthetőek. D. Bartha (Szóképz. 75) szerint az -asz/ -esz képző eszközneveket is képez” (Rédei 1986b: 210), majd így fejezi be (H 74): „Én kifogástalannak látom Rédei egyeztetését, a magyar szó szóvégi -e elemére adott magyarázata elfogadható”. Róna-Tas: Rédei szerint a szó a magyarban alakult ki, két magyar képzővel, pontosabban egy magyar képzővel és egy birtokos rag megszilárdulásával. Csakhogy ez a levezetés nem ad magyarázatot arra, hogy miért van meg ugyanez a ’halászháló’ jelentésű szó a csuvasban, a baskírban és a szibériai tatárban, illetve csuvas jövevényként a cseremiszben. A WOT-ban azt írom, hogy nem tudom megmondani a szó eredetét, de annyi bizonyos, hogy egy Volga-vidéki halászati szakkifejezésről van szó, s a magyar valahol ezen a környéken másolhatta, vehette át. Honti ezzel a lehetőséggel nem foglalkozik, a másutt általa is idézett „Wörter und Sachen” nagy kárára. 22. vék, lék (WOT 997-998; H 2017: 74-76). Honti: „Tehát a lék szó eredete is meglehetősen bizonytalannak tűnik, lehetséges magyarázata nem egyszerű. Valószínűnek vélem, hogy az uráli kori szó az ősmagyarban megérhette a törökségi kapcsolatok korát, és csakugyan kontaminálódhatott a törökségi jövevényszóval, továbbá, hogy a német szó is hathatott a jelentésére”. Róna-Tas: A vita köztünk abban van, hogy a vék > /elváltozás létrejöhetett-e a lyuk szó lik alakjának hatására. Honti szerint ez nem lehetséges, ugyanis a lik alakváltozat elsődlegesen a Dunántúlon használatos, míg a vék főleg észak-keleten ismert és hivatkozik az UMTSz adataira. Itt valami tévedés lesz, amiről én írok, az az, hogy létezik egy vék szó a magyarban Tyuk a jégen (halászat céljából)’ jelentéssel és egy általános lyuk szó. Ez utóbbi nyelvjárási és régi lik alakjának hatására alakult ki a vék szó lék változata, tehát nem írok v > / változásról. A lik változat igen régi (már 1055, а ТА lieu). Egyébként nem látom, hogy „a lik változat elsődlegesen (?) a Dunántúlon használatos”. A Honti által is idézett UMTSz III p. 792 szerint a lék alak Nyírkárász (Szabolcs-Szatmár m)., Nyírtass, (u.o.), Csemő (Pest m.), Kiskunhalas (Bács-Kiskun m.), Fülöpszállás, (u.o.), a lik alak Hajdúhadház (Hajdú-Bihar m.), Biharkeresztes (Hajdú-Bihar m.) gyűjtőhelyeken van feljegyezve, az UMTSz 924. oldalán a lik alak a magyar nyelvterület minden részéből van adatolva, még a Balaton-mellékéről is, számos helyen lik alak van, így Komáromvárosból kifejezetten a jeges halászatnál a jégbevágott lék eresztőléktől jobbra balra egy sor lik; míg a vék alak Deregnyő (Csehszlovákia), Fényeslitke (Szabolcs-Szatmár m.), Lónya (Szabolcs-Szatmár m.), Penyige (u.o.), Beregszász vidéke (Kárpátalja), Alsó-Számos vidéke (Szabolcs-Szatmár m), Rétköz (u.o.), Olcsvaapáti (u.o.), Petneháza (u.o.), Rohod (u.o.), Szatmárcseke (u.o.), Feketeügy (Románia), Demecser (Szabolcs-Szatmár), Szamoshát, Be-
