Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)

Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37

56

Róna-Tas András

szűz [süz] Virgin, pure’ | early 13th c./cl350/сщ lean [süz lean], /сег/z [süz], 1510 zvzey [züzei] | süz < *süz (back formation) < *süzök <— WOT *süzök \ EOT süzök ‘clarified, strained, pure, transparent’ < *süz- ‘to filter’ | See szűr.

Of debated T origin.

A forrásalak tehát megvan adva, és másfél oldalon keresztül (WOT 833-835) részletesen tárgyalom.

Összefoglaló: Honti újabb vizsgálata alapján az eddiginél meggyőzőbb szűz szavunk finnugor eredete. A török eredetet ennek alapján kevésbé valószínűnek tartom.

18. táltos. Vitatott török eredetű (WOT 841-846; H 2017: 62-67).

Honti: „Róna-Tas (RTA 201 lb: 845-846) két törökségi etimológiai forrást is ajánl, de nem lehetnek jobbak, mint a Rédei által is pártolt és kifogástalan ugor etimológia! Még vö. [RTA] „táltos ’sorcerer, medicine man’ < PUgr *tult3 ’Zauberei, Zauberkraft’ (-s is a H suff) (> POUgr *t It ’leicht, Fieber’ > PVog *tült ’leicht’, POsty *tolt / tolt ’Fieber, Hilfe’). In folklore texts collected by Reguly, we find toltn, tolten ’mit Zauberkraft’. This is the only example of the /It/ cluster. The PUgr *u > H a shift is rare but not unprecedented, see hall and mag. On the T origin, see táltos in the Lexicon” (RTA 2011b: 1323)... Az előadottak értelmében biztosra vehető, hogy táltos szavunk az Ug *tult3 ’Zauberei, Zauberkraft’ (UEW 2: 895) leszármazottja”.

Róna-Tas: A WOT szerint a táltos PUgr eredete lehetséges, de nem áll minden gyanú felett. A táltos szó magyar képzés egy olyan névszóból, amely nincs meg a magyarban. A névszó, melyből képeztük, jól adatolható az obi-ugor nyelvekben, s ezek alapján egy POUgr * t It kikövetkeztethető. Ennek jelentése ’könnyű, láz’. Az ebből képzett obi-ugor szavak jelentése körüli viták érdekesek, de a magyar szó szempontjából másodlagosak. Az ősmagyar szó alapjelentése tehát ’lázas’, a ’könnyű’ jelentéstől eltekinthetünk. Innen kiindulva természetesen feltételezhetjük, hogy a láz jelentett varázslatot, révülést, de ezzel elhagyjuk a biztos talajt. Hogy az ’óriás’ hogy kerül ide, amelyről Honti a cikkben még értekezik, nem értem, de a Pápay-szöveg körüli vitákba nem merülnék el, noha az a benyomásom, hogy itt Steinitznek volt igaza. A török oldal is problematikus. Létezik egy tál- ’elájulni, tudatát elveszíteni’ ige, amelynek törökségi megjelenéseit részletesen tárgyalom. Léteznek ebből képzett szavak, pl. talgan ig ’epilepszia’, és alaktanilag kifogástalan a *taltuci forma, amelyből a magyar alak levezethető, vö. olyan párhuzamokkal, mint ölütci ’hóhér, aki rendszeresen öl’. Mindezek ellenére azt írom a WOT-ban, hogy noha a török eredeteztetés alaktanilag és jelentéstanilag is lehetséges, további kutatás szükséges. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy Berta (2001) nálam biztosabbnak látta a táltos török eredetét, a szócikk első fogalmazásakor hosszas vitát folytattunk, a WOT-ban megjelent szöveg végül az én álláspontomat tükrözi. Horváth Katalin (2011) és elő-