Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37
Vitás magyar etimológiák 49 гёк szavunk kettős eredetű lehet: egy ugor kori tőszó derivátumaival van dolgunk, amelyek hangalakját befolyásolhatta a törökségi szókezdő *j- és a szóbelseji *-m-, vagy legalábbis megerősíthette a magyarban bekövetkezett változást.” Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha az ősmagyar átvette a nyugati ótörök szót.17 Honti nem idézi, azonban meg kell említeni, hogy a WOT-ban részletesen elemzett csuvas szónak előkerült egy egyelőre elszigetelt mongol megfelelője is jermegey alakban, amelyet nemrégiben sikerült Baiarma Khabtagaevának hitelesíteni Vladimircov egy munkájából (1. WOT 386). Ez kétségtelenné teszi a nyugati ótörök *järmek rekonstrukciót, és kizárja, hogy a szó a csuvasban például magyar jövevény legyen. Megállapítható, hogy az ugor *пӓугё kiindulóponthoz képest a török kiindulópont kevesebb morfológiai feltételezést kíván, azonban legyünk egyformán szigorúak, és tartsuk ezt a szót is a vitás etimológiák dobozában. Összefoglalva: mind a finnugor mind a török szónak megvannak a maga problémái, én továbbra is a „vitatott” dobozban tartom. 6.gyűl, gyújt. Vitatott török eredetű (WOT 409—411; H 2017: 37-38). Honti: „K. Palló a TESz állásfoglalásával vitázva megpróbálta igazolni gyűl ~ gyújt igepárunk törökségi eredetét (K. Palló 1971, 1982: 97-98), de mivel „H would be the only source in which the WOT base *jul- (< *yul-) is reflected” (RTA 2011a: 410^111), sikertelennek kell tekintenünk e kísérletet, éppen ezért fogalmazódott meg az „Of debated T origin” (RTA 2011a: 409), de ez indokolatlanul nagyon engedékeny minősítés. Csak az látszik biztosnak igepárunk tőtani viselkedése folytán, hogy a magyar szókincs igen régi elemeiről van szó, de rokon nyelvi megfelelőket nem találtak a kutatók.” Róna-Tas: A magyar szó régiségében egyetértünk. Egyelőre azonban a helyzet az, hogy a szócsaládnak nincs finnugor rokonsága, viszont van török kapcsolata: a magyar történelemben is szereplő Gyula és a török *yula, WOT jula ’fáklya, világító eszköz’, yulduí ’csillag’ és szócsaládja (1. WOT 410—411). Megjegyezném még, hogy az azonos szerkezetű igepárok között van még török eredetű, a gyűlik- és gyűjt (WOT 412^114), amelyet Honti is említ. Török eredetű igéink szépen beilleszkedtek a magyar igerendszerbe, erről a WOT egy külön alfejezete értekezik (WOT 1140-1142,1. még Róna-Tas 2010). 17 Honti a 22-es jegyzetben felveti, hogy az obi-ugor* nomir ’kerek stb.’ szó és a magyar gyomor török rokonsága összefügghet, és így a törökségi eredetű obi-ugor szavak száma eggyel gyarapodott. Ez egy fontos megállapítás, amiben egyetértünk. Azonban ez sem példa az ugor n > magy j > d megfelelésre, mint ahogy a felhozott példa, a nyelvjárási nyomor gat ~ gyamorgat sem az. Itt a nyomorgat és a gyomroz kontaminációját látjuk.
