Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37
Vitás magyar etimológiák 45 73) alaptartalomban javasoltam meghatározni. Ebből a jelentéstani bokorból némileg kiesik, vagy legalábbis a szélén áll a vogul szó jelentése, ezért azt írom: „a vogul szó úgy néz ki mint (looks like) egy török jövevényszó, noha Hontinak (1982: 129) nem volt: kétségei a vogul szó és a többi finnugor szó összetartozásával kapcsolatban”. Mint ezt Honfi alább (p. 13) írja, lehetséges, hogy „...az ősmagyar nyelvvel kapcsolatba került törökségi nyelvek befolyásolhatták...”, ez bizony itt is lehetséges. c) Miután megállapítható, hogy a magyar árik szó alapjelentése ’tönkremenni romlás által’ (deteriorating by growing foul), és a finnugor szócsalád alapjelentése ’tönkremenni, úgy hogy darabokra hull’ (deteriorating by falling into pieces), azt mondom, ez bizony nem lehetetlen, de nem is nyilvánvaló (not impossible, but not obvious). Ezért azután megvizsgáltam a számításba jöhető török eredeztetéseket. Megállapítottam, hogy több ilyen volt. Munkácsi (1902: 272) és Németh Gyula (1928-1930: 72-73) a finnugor szót összekötötték a török ar- ’kimerülni (pl. lóról), fáradtnak lenni’ szóval, feltételezve, hogy ősi finnugor-török egyezésről, esetleg rokonságról van szó. Ezt már korábban cáfoltam (Róna-Tas 1983: 337), rámutatva, hogy a török igének korai alakja h-val kezdődött, amit természetesen Munkácsi és Németh még nem tudhattak. A WOT-ban hozzátettem, hogy ez a török szó a hangtani okokon kívül jelentéstani okokból sem hozható össze a magyar árik igével (WOT 74). A határozott elutasítás után felvetem, hogy az előbbivel szemben egy valamivel valószínűbb kapcsolat (slightly more probable) lehetséges: A könyvben részletesen tárgyalt török arta- ’romlik (rendszerint ételekről), de néhol generikusan más dolgokról is’ és annak faktitív artat- ’elront, tönkretesz’ (spoil, damage) alakja került a magyar nyelvbe, majd ez az alak ári- alakra egyszerűsödött. Ezt a lehetőséget Honti „puszta spekulációnak” minősíti. Az ilyen minősítések nem keltenek bizalmat az olvasóban. Különösen akkor nem, ha a minősített állítás után a minősített helyen részletes indoklás és példák találhatóak. Itt kénytelen vagyok szó szerint idézni WOT 75: “The simplification is acceptable if it occurred in such past tense forms as *ártat-ott (> *áritott > árt-ott) or such derivatives as ári-a-tlan-ság ‘innocence’ (see the early data from 1315) (< *ártat-a-tlan-ság) with the disappearance of the non-stressed second syllable or haplology. This could also have been morphologically motivated, because the form * áriát- could have been reanalyzed as factitive with the suffix -At- as in száll ‘to fly’, szállat ‘to let fly’, gyári ‘to manufacture’ gyártat ‘to get something manufactured’, irt ‘to extirpate’, irtat ‘to get something extirpated’. After the simplification artat > árt a further reanalysis derived the verb ár-ik from it (as suggested as a possibility by Benkő 1993— 1997/1: 50). This would be a stronger possibility if we could detect a form in H resembling * ártat. Yet this explanation seems to be the only way to account for the semantic developments in the case of the T[urkic] origin of the word”.
