Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37
44 Róna-Tas András I. Vitatott etimológiák13 la. Vitatott török eredet, török hatás 1. árik arch, ’romlik, tönkremegy, megromlik (ételről, vízről) [to decay, putrefy, go bad (of food, water)’. Vitatott török eredetű.14 (WOT 71-74; H 2017: 11-13). Honti: „Az általam megismert állásfoglalásokból adódó tanulságokat levonva és saját ismereteimet összegezve ekképpen fogalmazom meg véleményemet: ár- és árt- igénk kétségtelenül finnugor eredetű, a fent idézett obi-ugor és permi szókkal finnugor kori szócsaládot alkot, de az ősmagyar nyelvvel kapcsolatba került törökségi nyelvek befolyásolhatták ezen szavaink pályafutását, miként ez más alkalmakkor is megtörténhetett, ill. meg is történt”. Róna-Tas: eredeti állításom: a) ár- és árt- igéink etimológiai egybetartozása szemantikai okok miatt problematikus. Ha most egy pillanatra eltekintünk a szavak eredetétől, a két magyar szó jelentéstani összekapcsolásában nehézségeket látok. Az elavult árik szavunk első megjelenése kései: 1878: Arik rothad, senyved... Innét mondják árt víz, árt máié, árt kenyér, árt étel (Nyr 7: 237), idézi a TESZ. A szó kifejezetten étel állapotára vonatkozik, mint azt Benkő is megjegyzi (TESZ 180). Egy ’poshad, rohad’ jelentésű szóból ’poshaszt, rohaszt’ jelentésű szó képezhető. Az árt- ige, a legkorábbi ártatlanság alakjában, ahol büntelenséget jelent, éppen a tudatos rossz tényének tagadását jelöli. Mindezek természetesen lehetnek kései magyar belső fejlemények, s akár túlzó aggályok is, a nehézségeket azonban nem szabad tárgyalatlanul hagyni. Honti (p. 12) azt írja „nekem [Hontinak] azonban nem sikerültjelentéstani problémát felfedeznem”. Ebben eltérünk. b) Természetesen én is tárgyalom árik és árt szavaink eddigi finnugor eredeztetését (WOT 73-74). Megállapítottam, hogy a kérdéses finnugor szó szabályos megfelelői előfordulnak a vogulban ’fáradttá lenni’, az osztjákban ’széttörni, szétszakítani (egy ruhadarabot), a züijénben ’leszakítani, fakulni, elfáradni’, a votjákban ’leszakítani’, (’abreissen’, inkább ’ausreissen’, kiszakítani), ’gyomlálni, kigyomlálni’. Honti nem teszi meg, én azonban megtettem, megkíséreltem rekonstruálni a finnugor szavak közös szemantikai alapjelentését és azt ’tönkremenni azáltal, hogy darabokra hull’ (’to deteriorate by falling into pieces’, WOT 13 A vitatott szavak tárgyalása a következő rendben történik. A szó után található a WOT állásfoglalása, a megfelelő oldalszámmal, majd Honti (H 2017) és oldalszáma(i), ezután, ha lehet, Honti neve után az ő nézetének összefoglalása, ha lehet szószerinti idézettel. Válaszom ezt követi. 14 A WOT-ban „Of debated T[urkic] origin” áll minden ilyen esetben. Honti a lexéma után annak rövid angol megfelelőjét adja, én ebben itt nem követem, s magyar jelentést is csak az elavult szavak után adok.
