Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Fodor István: Hajdú Péter őstörténeti munkássága (Péter Hajdú on prehistory) 5
Hajdú Péter őstörténeti munkássága 11 szerint nem kizárt, hogy e két csoport egybeolvadásának folyamata már az ugor korban megkezdődött (Hajdú 1953a: 53). Az ugor közösség felbomlását Hajdú a Kr. e. 500 körüli időkre teszi. Ezt követően a magyarság elődei délebbre húzódtak, a mai Baskíria területére, ahol török nyelvű népcsoportok közeli szomszédságába kerültek. „Ennek a folyamatnak a következménye - írja - hogy a magyarok elődei a dél-orosz steppére már mint állattenyésztő törzsek érkeznek, s ez indítja meg a magyar nép etnogenetikai folyamatának azt a nagyjelentőségű korszakát, amelynek következtében a magyar nyelv és a magyar nép etnikai arculata kialakult” (Hajdú 1953a: 54). Mint arra fentebb többször is rámutattunk, Hajdú könyvében, kortársai közül elsőként, mesterien veti egybe a különböző őstörténeti diszciplínák addig ismert eredményeit. Pedig meg kell jegyeznünk, hogy munkája nem éppen a legszerencsésebb időben jelent meg, hiszen az ananyinói műveltségről igazában - egy-két orosz nyelvű dolgozaton kívül - csak Tallgren 1919-ben megjelent monográfiájára támaszkodhatott, amely erre az időre már sok szempontból elavult (Tallgren 1919). A. P. Smimov és A. V. Zbrueva nagyjelentőségű, és az újabb feltárások eredményeit közlő monográfiáit már nem hasznosíthatta (Smimov 1952: 61-68, Zbrueva 1952; még vö. Fodor 1973: 47-55). Pedig ezek ismeretében nyilvánvalóan jóval árnyaltabb képet adhatott volna e fontos műveltségről, s annak néptörténeti vonatkozásairól. Hajdú Péter könyvének utolsó (VII.) fejezetét Molnár Erik 1953 nyarán megjelent új őstörténeti könyve értékelésének szenteli. Molnár — mint ismeretes - ebben a munkájában az uráli őshaza helyét a Szaján-Altaj vidékén jelölte meg, az ősi népességet pedig a Kr. e. III. évezredi afanaszjevói műveltség lakosságában látta. Hajdú bírálatában kifejti, hogy a nyelvtudomány eredményei alapján sem egészében, sem részleteiben nem fogadható el Molnár Erik őstörténeti elmélete (Hajdú 1953a: 55-63).10 A könyv megjelenésének évében napvilágot látott annak rövidített orosz nyelvű összegzése is (Hajdú 1953b). A könyvvel nagyjából egy időben készült el Hajdú Péter két másik őstörténeti dolgozata, amely a Nyelvtudományi Közleményekben látott napvilágot. A szamojéd etnogenezisről írott dolgozat ugyan inkább a könyv előtanulmányaként fogható fel, amelyben a szerző a kérdés szakirodalmát tekintette át, ismertette a népesség származására vonatkozó két legelterjedtebb elméletet. Az első, még Castrén által vallott elgondolás szerint a szamojédok őshazája a Száján-hegység vidéke volt, ahol a 20. század második feléig még éltek déli szamojéd töredékek. A másik felfogás azt vallotta, hogy a szamojédok legkorábbi hazája - a finnugorokkal együtt - az Urál-hegység nyugati oldalán volt, bár részben már ekkor is élhettek egyes csoportjaik Nyugat-Szibériában is. Hajdú az 10 A Magyar Nyelvtudományi Társaság 1953. december 1-én tartott vitaülést Molnár E- rik könyvéről, amelynek előadásait közzé is tette (1. Czeglédy - Hajdú 1955).
