Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Szemle, ismertetések - Márku Anita: Fancsaly Éva - Gúti Erika - Kontra Miklós - Molnár Ljubic Mónika - Oszkó Beatrix - Siklósi Beáta - Zagar Szentesi Orsolya: A magyar nyelv Horvátországban (The Hungarian language in Croatia) 407
Szemle, ismertetések 407 vin-cseremisz etimológiák a fmn-volgai korra vezethetők vissza, ezért inkább 46-ra módosítanám a fmn-volgai elemek számát. 9. A szójegyzékek nyelvjárási hovatartozása (261-278). Alapos vizsgálat alapján Maticsák megállapítja, hogy a Müller szójegyzékében található lexémák az alapszókincshez tartoznak. A nyelvtani jegyek erza jelleget tükröznek. MÜLLER adatközlőinek egyik része - 20 elem alapján - moksa volt, 60 pedig erza, és ezek egy része az észak(nyugat)i erza nyelvjárást beszélte. 10-11-12. Előbb egy mintaszerű latin, majd cirill betűs, közel 3600 tételből álló Szómutató következik (279-320), ezt követi a MATICSÁKnál mindig példaértékű „Irodalom” jegyzéke, amelyhez hozzávetőlegesen 40 számítógépes forrás is csatlakozik (321-332), majd pedig a „Rövidítések” mutatója (333). 14. A Függelékben (335-368) a szerző a három vizsgált szójegyzéknek (az 1759., az 1791., illetve 1747. évben készített műveknek) mordvin anyagát adja közre fakszimilében. Maticsák Sándor jó másfél évtizede figyelemreméltó munkákat jelentet meg elsősorban a mordvin lexikográfia területén. A „Fólia Uralica Debreceniensia” című folyóirat szinte minden egyes évfolyamában megjelenik az utóbbi évtizedben tanulmánya, és önálló munkái közül elsősorban „A mordvin írásbeliség kezdetei” (Debrecen. 2012) és a társszerzős, általa szerkesztett „Rokon nyelveink szótárai” (Budapest. 2014) kiemelkedő teljesítmény. A most ismertetett könyv ezt a jeles képet tovább színesíti. Zaicz Gábor Fancsaly Éva - Gúti Erika - Kontra Miklós - Molnár Ljubic Mónika - Oszkó Beatrix - Siklósi Beáta - Zagar Szentesi Orsolya: A magyar nyelv Horvátországban Gondolat Kiadó, Budapest - Eszék, 2016. 309 o. A magyar nyelv, nyelvhasználat szociolingvisztikai szempontú vizsgálata az 1990-es évek elején, közepén indult a Magyarországtól elszakított területeken, valamint a kisebbségben élő magyar közösségekben. „A magyar nyelv a Kárpátmedencében a XX. század végén” című kutatási program célja az volt, hogy Kontra Miklós vezetésével szlovákiai, ukrajnai, romániai, szerbiai és szlovéniai, ausztriai, valamint magyarországi nyelvészek által kidolgozott egységes szempontrendszer alapján egy komplex helyzetképet adjanak - Trianontól az 1990-es évekig - a kisebbségi magyarok földrajzi és demográfiai jellemzőiről, politikai, gazdasági, kulturális és vallási helyzetéről, valamint a nyelvhasználati jelenségekről, a nyelvi jogi helyzetről, a nyelvekhez fűződő attitűdökről, és a nyelvek oktatásban betöltött szerepéről. Nagyrészt ennek a kutatássorozatnak köszönhető, hogy a nyelvtudományban ma már nincs vita arról, hogy a magyar
