Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Pintér Lilla: A kontextuális tényezők szerepe a szerkezeti fókusz óvodáskori értelmezésében (The role of contextual factors in preschoolers’ interpretations of structural focus) 365
374 Pintér Lilla nyei alapján is nagymértékben segíthette a kisgyerekeket a helyes értelmezés megtalálásában. 3.2. A kísérlet bemutatása 3.2.1. Résztvevők A kísérletben 31 óvodás (18 lány és 13 fiú) vett részt, akik 3 év 6 hónapos és 7 év 5 hónapos kor között voltak, átlagéletkoruk pedig 5 év 6 hónap volt. Köztük 18 olyan óvodás volt, akinek életkora a szerkezeti fókusz értelmezését vizsgáló korábbi kísérlet (PINTÉR 2016a) résztvevőivel azonos tartományba (azaz öt és fél, illetve hat és fél éves kor közé) esett, az ő átlagéletkoruk 5 év 11 hónap volt. A kísérlet során tesztelt gyerekek közül senki nem vett részt egyik korábbi felmérésben sem. 3.2.2. A kísérleti anyag Mivel a szerkezeti fókusz értelmezését vizsgáló korábbi kísérlet (PINTÉR 2016a, második kísérlet) eredményei alapján sem a fókuszált összetevő grammatikai szerepe, sem az ige igekötős volta nem befolyásolta a kimerítő értelmezések arányát egyik korcsoportban sem, ezúttal csak egyféle tesztmondat-típust teszteltem, méghozzá az olyan, SOV szórendű mondatokat, amelyben egy topikalizált alany és egy fókuszált tárgy szerepelt az igekötős ige előtt. A tesztkörökben feltett kérdést és a rá válaszoló tesztmondatot a (2) alatti példa szemlélteti. (2) Kit talált meg a farkas? A farkas [A CICATjpoc találta meg. A tesztmondatok három különböző kondícióban hangzottak el. Az i g a z kontroll kondícióba azon szituációk sorolhatók, amelyekben a hunyó valóban csak az említett játékost találta meg. Az ugyancsak kontroll kondíciónak számító hamis kondícióban a célmondat állítása nem teljesült, mivel a hunyó egy másik játékosra talált rá. Végül a kritikus kimerítő olvasatban hamis kondíciót az olyan teszthelyzetek alkották, amelyekben a hunyó mindkét játékostársát egyszerre találta meg ugyanazon a helyen, például a (2) alatti párbeszéd esetén az 1. ábrán látható módon a farkas nem csak a cicát, hanem a dínót is megtalálta a szekrénybe bújva. Mindhárom kondícióhoz 4-4 tesztkor tartozott, így összesen 12 alkalommal játszódott le a fent leírt bújócska jelenet. Amint már említettem, mindegyik esetben két kérdés hangzott el, és így a gyerekeknek Süni ezekre adott 24 válaszát kellett megítélnie. Az e kísérlet szempontjából fillérnek számító második kérdés-válasz párok valójában Harmati-Pap Veronika (2016) kísérletének tesztkörei voltak, amelyek segítségével az előtt és mögött névutók térbeli értelmezését mérte fel.
