Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek 31 konstruktum esetén a magyar szó z-je a fészék sz-éhez hasonlóan értelmezhető (1. HONTI 1983: 115): az ugor alapnyelvben FU *äsö-waska > Ug *aűö-waska változásnak kellett történnie, majd az ősmagyarban az összetétel második tagjának s-e a képzési hely tekintetében részlegesen magához hasonította a *i?-t: Ug *ä&ö-waskü > ősma. *äsä-wasö, és ebből formálódhatott szórványos *-s- > *-zzöngésüléssel szavunk mai alakja. Ezen alapnyelvi szónak az egyes elemei az utódnyelvekben (a permiben, a vogulban és a magyarban) elhomályosultak, és ezért nem várt hangváltozásokat is elszenvedhettek. Észrevételeim a fenti RTA-idézethez: (1) Ha TRUBACÉVnak a mások nyomán adott magyarázata helyes, akkor az őszét szó mégsem áll elszigetelten szőkébb és tágabb rokonsága körében. (2) Őszét nyelvtörténeti ismeretek nélkül természetesen nem tudom megítélni, mennyire lehetett valószínű egy protetikus magánhangzó megjelenése az ’ezüst’ jelentésű őszét szóban. (3) A jelentéstani ellenvetés súlyát erősen csökkenti, hogy a fenti óporosz sväigstan szó jelentése ’сияние, свет’, és ha a TrubacEv idézte balti-szláv lexéma őse a hagyományos rekonstruktumú indogermán *ghuoi- ’блеск, сияние’ szó volt, akkor természetesnek tűnhet, hogy a „fehér” fénnyel ragyogó fém nevévé vált. (4) Kétségtelen, hogy nehéz lenne a votják, a zűrjén, a magyar és az őszét szót mereven elkülöníteni egymástól, valamiképpen közük lehet egymáshoz, legalábbis a finnugor nyelvi szavaknak egymáshoz egészen biztosan. (5) Ha a latin argentum ’ezüst’ szót és a társaságában idézett iráni szavakat RÓNA-TAS esetleg egymással valamilyen kapcsolatban lévőnek vélte, nos, azok hangalakilag erősen eltérnek az őszét oevzTst, cevzestoe ’Silber’ szótól (még vö. ERNOUT - MEILLET 2001: 45b-46a); én legfeljebb arra merek gondolni, hogy azon iráni szavak hatásával lehetne magyarázni az őszét ’ezüst’ protetikus magánhangzóját, ha mégsem az ősmagyarból származnék. Summa summarum: finnugor eredetű ezüst szavunk kísértetiesen egybecseng az őszét szóval, és a fentiek alapján legfeljebb csak arra gondolhatok, hogy az őszét szó esetleg magyar jövevény (hasonlóan: TESz 1: 820b), de az MSzFE (1: 170) állásfoglalásával ellentétben nem lehet permi eredetű az oszétban, hiszen a votják és a zűrjén szó nem tartalmaz szóvégi -t-t! L. még 6. ólom, ón. 4. lel A SKES (2: 323) szócikke fölöttébb rövid: a finnségi adatok fölsorolása után egyenlőségjellel kapcsolja össze őket a magyar igével, vagyis minimális kétséget sem támaszt az ősi rokonságot illetően, így tehát a sokkal későbbi MSzFE-vel azonosan ítéli meg.
