Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7

Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek 21 langen, reichen, erreichen; sich verbreiten’ (UEW 1: 497; 1. alább: 2.1. Az ér fő­nevek etimológiájának revíziója), ég ’Himmel; (altung.) Luft’ < FU *sátje ’Luft’ (UEW 1: 435) «-* ég ’brennen’ (< Ug *ät]3-2 ’Feuer; brennen’ (UEW 2: 26), fog ’Zahn; Zinke, Zacken’ < FU *pirjel ’Zahn’ (UEW 1: 382) <-> fog ’fangen, fassen, ergreifen...’ < Ug *purj3- ’fangen, ergreifen’ (UEW 2: 880), szív ’Herz...’ < U *siöä (-тз) (*süöä (-тз)) UEW 1: 494) <-» szív < FU *сиррз­­~ *supp3- ’ziehen; saugen’, 1. alább), továbbá: fal ’Wand, Mauer’ < FU *paöa ’Damm, Wehr, Fischfangsperre’ (UEW 1: 347) <-> fal < U *pala ’Bissen; fressen’ (UEW 1: 350). A ma. szív ige etimológiai háttere nagyon bonyolult, amit az is mutat, hogy a ma. szopik igével való esetleges összetartozása is fölmerült a szakirodalomban. Elsőként azon adatok teljes jegyzékét közlöm, amelyeket a szakirodalom ösz­­szekapcsolt: ma. szív, szív, szip, szíj ~ szopik, vog. N sipyi, LM sippi ~ sippi, LU P sippi, T sápkh- ’szopik, szív, szürcsöl | saugen, schlürfen’ (M-MWb 549b), LO sipy-, So sipy- ’saugen’ (K-WWb 773ab), osztj. Kr (veraltet) сер-, Ni Ser sep-, Kaz ssp-, О sáp-, AHL. sep-, (O) sáp­­’saugen I сосать’, „О ä ist unklar; vielleicht Einfluß von 260 О säw ’Brust­warze’” (DEWOS 292); О svß- ’saugen’, az О о (= ä) jelölésről lényegében ugyanígy KARJALAINEN (1905: 171), sáplem ’saugen’, seplem ’saugen’ (AHL­­QVIST 1880: 139, 139), zürj. Ud t’supkgdni (SWb 2: 1119b), чуп ’соска, сосок, грудь (женская)’, чупыны ’сосать, обсасывать, обсосать, насасывать, насосать’ (SrSIKD 240а), votj. Sar sups- (э: sups-) ’szopni, saugen’, пит cinizä supsä (пит ’cse­csemő, gyermek’, VNySz 521, cint ’ujj’, supsá ’szopik’, VNySz 320, 470), M Л supsini, U supsini ’сосать, высасывать; saugen’ (WWSch 240a), сюпсъыны ’сосать’, сюпсъыны ’imeä, vetää nestettä’7 (SUS 168b), supson ’szívás, szopás’ (CSÚCS 1990: 138), cser. supsam ’húz | ziehen; szív | saugen’ (MNySz 7: 2553a). Az első etimológiai kísérlet tudtommal BUDENZtől származik: ma. szop— szip- ~ cser. sups- ~ vog. sipg- (MUSz 307-308). WlCHMANN is hozzákapcsolta a magyar szív, szív, szip, szíj igéhez a vog. E sipy- ’szopik’ szót, valamint az osztj. AHL sáp лет ’id.’ igét, de szerinte „a cser. sup^sa-mi ’húz, rángat; szopik’, votj. supsini ’szopik’ talán nem tartoznak ide” (WlCHMANN 1908: 396). Az osztj. sáplem (AHLQVIST 1880: 130) mellett azon­ban van seplem ’saugen’ is AHLQVISTnál (i. m. 139) változat is. 7 , szopik, nedvességet szív’.

Next

/
Oldalképek
Tartalom