Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
20 HoNTi László sem vállalkozna rá, akkor arról is értekezhetne, hogy pl. a fal főnév és a fal ige, a nyúl főnév és a nyúl ige, a vár főnév és a vár ige is egy tőről fakad... (9) ezek a - ma egyértelműen homonimáknak látszó - szavak valamikor... nomenverbumok voltak: egy eredendően egyazon szóból létrejött elemismétléses - tautologikus - [A + A] szerkezetű ősmondat kategoriális (főnévi és igei) és funkcionális (alanyi és állítmányi) megoszlása nyomán egy történeti folyamat végeredményeképpen különültek el. Ezen kettős szófajú, egymástól függetlennek tartott szavaink közé tartozhat a fentiek szerint az ér ige és az ér főnév is... Az ősmondat, mely keretül szolgálhatott elkülönülésüknek^] az *ér ér iteratív szerkezet lehetett. Ennek a kikövetkeztetett ősi, elemi predikatív sztuktúrának a máig továbbélő, fejlettebb, variánsa: az [A + A] szerkezetű mondat: Az ér ered” (Horváth 2014: 213-214; kiemelés az eredetiben, H. L.). A mestereként idézett ZSILKA JÁNOS foglalkozott részletesen a magyar nyelv tautologikus egységeivel (Zsilka 1987), aki elemzéseiben egyebek közt az ilyen egységek találkozásáról értekezett (i. m. 108-118). Az általa elemzett egységek egy-egy azonos szónak és derivátumának vagy derivátumainak lehetséges viszonyait, kapcsolatait taglalja, amibe pl. a Horváth által tárgyalt ered ~ ereszt beleillik, de pl. az *Az ég ég az én értelmezésem szerint aligha. Mivel nem létezhetett és most sem létezhet olyan szó, amely egyszerre lenne nőmén is és verbum is, nyilvánvaló, hogy nem a HORVÁTH-féle tautologikus ősmondat kategoriális és funkcionális megoszlása/szétválása folytán bomlott szét nomenre és verbumra, mivel az azonos hangalakú, de etimológiailag valóban összetartozó lexémák eleve vagy nomenként vagy verbumként realizálódtak. (10) Még megjegyzem, hogy a homonímia kialakulásának többféle útja-módja is lehet, ezeket Klaus Laalo egy kisebb tanulmányban vette sorra. Ezek egyikébe szinte tökéletesen beleillenek a HORVÁTH által azonos eredetűnek minősített magyar homonimák - persze mutatis mutandis: „Äänteellisen kehityksen tietä... ovat tullet homonyymeiksi mm. kuu ’maata kiertävä taivaankappale’ ja kuu ’rasva, tali’, jotka ovat molemmat entisiä kaksitavuja; kummastakin sanasta on kadonnut toisen tavun alkukonsonantti, ja nämä kadonneet konsonantit on rekonstruoitu erilaisiksi” (LAALO 1989: 220).6 Vö. finn kuu ’Talg, Fett’ ~ ma. háj ’Schmer, Fett’(< FU *kuje ’Fett’ (UEW 1: 195-196) <-► finn kuu ’Mond; Monat’ ~ ma. hó ’Monat’, hold ’Mond’ < U *kurje ’Mond; Monat’ (UEW 1: 211-212), továbbá ér ’Ader’ < FU *sär3 ’Ader, Faser, Wurzel’ (UEW 1: 437), ér ’Bach’ < FU *§егз (*sär3) ’Bach’ (UEW 1: 499) <-> ér ’berühren; reichen, erreichen, kommen, gelangen; wert sein; reif werden’ < FU *§ӓгз ’kommen, ge6 „Hangváltozások révén alakultak homonimává egyebek közt а kuu ’a Föld körül keringő égitest, Hold’ és a kuu ’zsír, faggyú’, amelyek eredetileg kétszótagúak voltak; mindkét szóból eltűnt a második szótagot nyitó mássalhangzó, amelyeket eltérő formában rekonstruálunk” (Laalo 1989: 220).
