Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)
Szemle, ismertetések - Klima László: Sudár Balázs - Szentpéteri József - Petkes Zsolt - Lezsák Gabriella - Zsidai Zsuzsanna (szerk.): Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés (Hungarian prehistory. Science and tradition) 495
A tanulmányokban a tanulmányok nyelve szerinti helyesírási szabályzatban foglalt rövidítések alkalmazandók. A szövegbeli hivatkozás a szerzők vezetéknevét tartalmazza vagy évszámmal, vagy évszámmal és oldalszámmal, például: „HAJDÚ (1966) szerint”, „Hajdú (1966: 35) szerint”, „(Hajdú 1966)”, „(Hajdú 1966: 35)”. Ha a tanulmány törzsszövegében többszerzős vagy többszerkesztős művekre történik hivatkozás, kétszerzős vagy kétszerkesztős írás esetében mindkettő családnevét kiírjuk elülső és hátsó szóközzel ellátott „ - ” nagykötőjellel elválasztva, ha kettőnél több családnévről van szó, akkor „Szerző et al.”, „Szerző et al. évszám”, „Szerző et al. évszám: oldalszám”, „Szerkesztő et al.”, „Szerkesztő et al. évszám”, „Szerkesztő ET AL. évszám: oldalszám” az alkalmazandó eljárás. A cirill betűs kiadványok szerzőinek és szerkesztőinek neve latin betűs átírásban közlendő (ezt 1. alább). A magyar nyelvű tanulmány szövegében a cirill betűs földrajzi nevek azonban a magyar helyesírás szabályai szerint írandók át. Ha egy idézetben nem a teljes eredeti szöveget közli a szerző, „...’’jelzéssel utal a kihagyott részre. A az előzményhez tapad szorosan, az utána következő szótól azonban szóköz választaja el. Az idézőjel megformáltsága: „...”, a belső idézőjelé pedig: »...«. Ha a kerek zárójelen belül is van zárójeles közlés, akkor az szögletes, tehát: (... [...]...). Idegen nyelvű idézet közlésekor, ha az nem angolul, franciául, németül vagy oroszul van, a szerző mellékeljen a tanulmánya nyelvének megfelelő fordítást, amely a törzsszövegben kap helyet, lábjegyzetben az eredeti idegen nyelvű idézet is közölhető, sőt: annak közlése ajánlatos. A tanulmány végén az Irodalom tartalmazza a tanulmányban említett szakirodalmi tételeket. A szerzők és a szerkesztők felsorolásakor a dolgozat nyelve szerinti betűrend, egyazon szerző művei között pedig az időrend követendő. Ha egy-egy közlemény irodalomjegyzékében latin és cirill betűs irodalmi tételek is szerepelnek, ezek külön-külön egységben is szerepeltethetők, de összevontan is. A latin betűs nyelven készült írásban a cirill betűs szerzők és a szerkesztők nevét latin, ill. cirill betűs formában is meg kell adni, az eredeti név közlése szögletes zárójelbe kerül (1. alább). A szerzők és a szerkesztők neve CSALÁDNÉV KERESZTNÉV sorrendben írandó. Idegen nyelvű írások esetében a magyar szerzők és szerkesztők családneve és keresztneve közé is vessző kerül. Ha a szerzők és/vagy a szerkesztők nevének előtagja van (pl. von, van, de, di), az irodalomjegyzékben a családnév szerinti ábécérendbe sorolandó be a szakirodalmi tétel, de az előtag ilyenkor is a családnév előtt áll; az újlatin nyelvű neveket a forrásoknak megfelelő formában írjuk, a német esetében mindig kis kezdőbetűs az előtag, a holland (flamand) esetében az előtag mindig nagy kezdőbetűvel íródik az irodalomjegyzékben (a holland helyesírási szabályoknak megfelelően!), a tanulmány szövegében csak akkor írjuk kisbetűvel a holland előtagot, ha az előtagos családnév előtt közölve van a keresztnév is.
