Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)
Szemle, ismertetések - Honti László: Ernst Kausen nyelvcsalád-könyveiről (On Emst Kausen’s language family books) 480
484 Szemle, ismertetések NEN nézeteit. (2) A mordvinnak két nyelvként való nyilvántartása a sztálini „divide et impera!” nemzetiségi politika bűvészmutatványa volt, amelynek máig elég sok ellenzője akadt, pl. „a két fő nyelvjárás, az erza és a moksa (KERESZTES 1990: 7)”, „Napjainkban az egy mordvin nyelv eszményének Oroszországon kívül (is) vannak hívei (nálunk pl. Keresztes László és jómagam) és ellenzői..., néhány elismert szakember pedig nem kíván a kérdésben állást foglalni, noha ezzel olykor önellentmondásba keveredik” (Zaicz 1994: 113). (3) Hasonló alapon a cseremiszt is nyilvántarthatta volna Salminen (és nyomában persze KAUSEN is) két nyelvet magában foglaló csoportként, mert egyesek a nyelvjárások egy részét nyelvvé minősítették (nyilván éppen olyan jogosan, mint a mordvin esetében...), pl. „Лугово-восточный марийский язык” (KOVEDJAEVA 1966a), „Марийский лугововосточный язык” (KOVEDJAEVA - NIKOLAEVA 2001) *-*■ „Горномарийский язык” (KOVEDJAEVA 1966b), „Марийский горный язык” (GraÓeva 2001). Ugyanerről egy, a cseremisz kutatásokban kivételes eredményességgel büszkélkedhető kutató röviden csak így nyilatkozott: „két nagy cseremisz dialektust lehet feltenni: nyugatit és keletit” (BERECZKI 1990: 11). Sal- MINEN (1997: 90) egy korábbi munkájában szólt ugyan erről, a két csremisz „nyelv” feltevését skizofrén természetűnek minősítve, később (Salminen 2002) azonban már nyilván nem tartotta említésre méltónak (de az uráli nyelvek lehetséges „számát” illetően mégis vö. SALMINEN 1997: 83, ahol egyebek közt nyolc „ugor” nyelvről vél tudni...). (4) A magyarnak, a vogulnak és az osztjáknak az ugor csoport tagjaiként, ill. a vogulnak és az osztjáknak az obi-ugor csoport nyilvánvaló tagjaiként való számontartását több írásomban igazoltam (vagy legalábbis úgy vélem, hogy igazoltam), ezekre itt nem kívánok hivatkozni. Az osztjáknak a finn-permi nyelvághoz lexikostatisztikailag való közelebbi viszonya ismereteim szerint teljesen alaptalan kijelentés, miként az is, hogy a permi és az ugor csoportot fonológiai izoglosszák kötnék össze, ti. obi-ugor-permi fonológiai izoglosszákról én egyáltalán nem tudok, magyar-permi vonatkozásban pedig az ilyen állításokat RÉDEI egyértelműen és okkal külön nyelvi fejleménynek minősítette, vö. „Eine phonologische, morphologische und syntaktische Wirkung ist nur im Falle einer intensiven Beziehung, einer Zweisprachigkeit möglich, aber auch in diesen Fällen erfolgt es nicht immer gesetzmäßig. (Im Wogulischen und im Ostjakischen gibt es z. B. einige hundert syrjänische Lehnwörter, aber im Lautsystem der beiden Sprachen läßt sich überhaupt keine permische Einwirkung nachweisen” (RÉDEI 1969: 334). SALMINENnek az osztják szókincsre való hivatkozását csak a zűrjén jövevényszavak nagy számának téves interpretációja tenné értelmezhetővé, de az ősi szókincs is ellene szól kijelentésének, az UEW-ben közös (ősi) szókincsben ugyanis 275 osztjákvotják, 320 osztják-zürjén, de 547 osztják-vogul és 381 osztják-magyar megfelelés található (1. Honti 1993: 257). (5) Éppen ezért teljesen dilettáns megnyilatkozás KAUSENé, aki szakirodalmi ismeretek nélkül alkot véleményt, és éppen