Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)
Tanulmányok - Borbély Anna: Egyéni fenntartható kétnyelvűség (Individual sustainable bilingualism) 7
Egyéni fenntartható kétnyelvűség 17 Beszélők közötti variabilitás: egyéni FKS index vs. egyéni szociológiai és egyéb változók Az 1. ábrán látható FKS (össz)index és a TI, T2 és T3 vizsgálat adatközlőik főbb jellemzői közötti összefüggéseket keresve az alábbiakban a Tau-b15 rangkorrelációkat ismertetjük. Pontosan azt kell kideríteni, hogy milyen egyéni mutatókkal rendelkeznek azok az adatközlők, akikre a fenntartható kétnyelvűség a jellemző (1. FKS index). Az elemzéshez a minta kiválasztásának három mutatója: az életkor, a nem és az iskolázottság mellett további három adatközlői változót választottunk ki: melyik nyelven tanult meg beszélni (1. 14. kérdés), román iskolában végezte-e el az általános iskolát (1. 15. kérdés), illetve román-e a házastársa (1. 16. kérdés). ATI, T2, T3 időpontban mért FKS index rangkorrelációját a hat változóval a 3. táblázat tartalmazza. Az adatok negatív, illetve pozitív összefüggéseket mutatnak. Negatív (-) összefüggés van az FKS index és egy adatközlői változó között, ha az FKS kisebb értékei az érintett változó nagyobb értékeivel járnak együtt, nagyobb értékei pedig az érintett változó kisebb értékeivel. Pozitív kapcsolat esetén a kis értékek a kis értékekkel, a nagy értékek pedig a nagy értékekkel járnak gyakrabban együtt. Az értékek utáni jelek a szignifikancia erősségét jelölik (növekvő sorrendben: + = p < 0,10; * = p < 0,05; ** = p < 0,01; *** = p < 0,001). Ha a korrelációs értéket követően nincs jel, akkor nincs még tendenciaszintű (+) kapcsolat sem. Például az életkor esetében a kapott szignifikáns negatív korrelációt úgy értelmezhetjük, hogy minél kisebb az FKS index értéke (tehát minél inkább a románság felé húz), annál idősebb az adatközlő, és ez az összefüggés - bár az értékek időbeli csökkenése regisztrálható - mindhárom terepmunka során erősen szignifikáns (1. a 3. táblázat első sorát). Az összefüggésből levont következtetés tehát az, hogy minél idősebbek az adatközlők, annál inkább adnak a román nyelvre vonatkozó válaszokat, tehát a kétnyelvűség fenntartása annál inkább jellemző rájuk. A táblázat további adatai szerint az életkor mellett szintén jelentős mindhárom (TI, T2, T3) időpontban az összefüggés az FKS index és a román házastárs változó között, tehát erősíti a kétnyelvűség fenntartását, ha az adatközlő házastársa is román. Az FKS index és az adatközlők neme közötti kapcsolat valóságos időbeli változást mutat. A TI idején még szignifikáns kapcsolat szerint a nők (kódjuk 2) román válaszai többször fordulnak elő, mint a férfiak (kódjuk 1) román válaszai. A Tau-b rangkorreláció alkalmazása azért tűnt megfelelőnek, mert itt a korreláltatandó változók (pl. iskolázottság) többnyire ordinális skálájúak (vö. Vargha 2007: 12.3.2. alfejezet). Természetesen más eljárásokkal is elvégezhetők ilyen típusú statisztikai számítások (pl. a Spearman-korrelációval).
