Nyelvtudományi Közlemények 109. kötet (2013)
Tanulmányok - Maticsák Sándor: Finnugor etimológiai szótárak (Finno-Ugric etymological dictionaries) 33
56 Maticsák Sándor шень кялень нюрьхкяня этимологический словарь), amelyet М. A. Kelin készített Cygankin és Mosin közreműködésével. A mordvin irodalmi nyelv léte a nyelvtudósokat két táborra osztja: a mordvinföldiek szerint az erza és a moksa két külön nyelv, míg a finn- és magyarországi, ill. más nyugat-európai tudósok javarésze ezeket a mordvin nyelv két fő nyelvjárásnak tartja. A két etimológiai szótár címszóanyaga kb. 85%-ban megegyezik, ez a számadat az egységes nyelv létét látszik alátámasztani. Értékelésemben a két szótár tartalmának és szerkesztési elveinek nagyfokú egyezése miatt együtt szólok róluk. E szótárak iskolai használatra készültek. Legfőbb erényük úttörő jellegükben rejlik, Paasonen kresztomátiájának rövid etimológiai utalásait nem számítva ilyen jellegű mű korábban nem készült. Külön hangsúlyozandó, hogy e szótárak mordvinul íródtak, ami egyrészt a mordvin iskolai oktatását segíti, másrészt pedig jó kiindulópontjául szolgál egy majdani nyelvészeti szakterminológia megalkotásához (erről 1. Zaicz - Sirmankina 2001, Zaicz - Butylov 2004). Zaicz Gábor (1986: 317) és Keresztes László (1986b: 320) statisztikai adatai szerint az erza szótár 902, a moksa 1039 címszót tartalmaz. Ezek mintegy kétharmada ősi eredetű, egyhatoda belső teremtésű, másik hatoda jövevényszó. Furcsa megoldás, hogy a szerkesztők az ismeretlen eredetű szavakat nem tárgyalják - holott a nyelvek szókincsének mintegy egytizede ide tartozik —, téves képet sugallva ezzel a mordvin szókészlet eredetéről. Az viszont feltétlen helyeslendő, hogy az orosz eredetű szavak végeláthatatlan sorát nem vették fel a szótárba. A szerkesztők kategorikusan fogalmaznak. A szókincs minősítése során hiányoznak a kérdőjelek, a bizonytalanságok. A szócikkek végén nincsenek szakirodalmi utalások, így az olvasók mindenben kénytelenek elfogadni Cygankinék sommás ítéleteit. A két szótár az ősi anyag minősítését szokatlan megoldással végzi, ezeket általában finnugornak minősíti, további finomításokat (finn-permi, finn-volgai) csak elvétve alkalmaznak. Szinte teljesen hiányzik az uráli terminus és vele együtt a szamojéd megfelelések. A finn helyett javarészt az észt adatok szerepelnek. Hasonlóképpen „nagyvonalúak” a jövevényszavak minősítése során is: a török vagy indoeurópai eléggé tág kategória... Korábban szó esett róla, hogy az oroszországi etimológiai szótárak filológiai pontosságának egyik fokmérője a latin betűs adatok lejegyzése, átírása. E tekintetben ez a két szótár elégtelenre vizsgázott. A szörnyű transzkripciók elrettentőén hosszú sorából álljon itt néhány: a finn yö ’éj’ náluk cirill betűkkel уё (ennek olvasata ujo ’félénk’ lenne), az észt öö ’ua.’ pedig её. A finn yksi ’egy’ юга/, a syrjä ’oldal’ сюрья, az észt járv ’tó’ йарв stb. De nem jártak jobban a magyar adatok sem: en = őn [halfajta], лёони = lőni. Még szerencse, hogy a szótárakban nagyon kevés a vogul és osztják példaanyag...
