Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)

Tanulmányok - Csepregi Márta: Participiális jelzős szerkezetek két hanti nyelvjárásban (Attributive participial phrases in two Khanty dialects) 61

70

CSEPREGI MÁRTA

(14b) Szúr man-yiji-t-aw sörj - töijjp jáym-atj.

megy-PROB-PTC.PRS-1 PL hely nagyon erdő-ADJZR

’ahova megyünk, ott sok erdő van (menendőnk zug - nagyon erdős).’

A szurguti példában a ’megy’ igéhez előbb egy próbálkozást kifejező deverbális igeképző járul, ehhez kapcsolódik a folyamatos melléknévi igenév képzője, valamint az ágens személyét jelölő PPx.

Nemcsak a mozgásigékből, hanem más igékből képzett relatív igenevek is alkotnak ilyen szerkezetet, amelyekben egyébként az alanyi argumentum szemantikailag valójában nem tekinthető ágensnek.

(15a) Kaz műrj рӓМәт-эт amp-ew mö/ti XPXA~3S-lPL megijed-PTC.PST kutya-1 PL mellett fut-PST[3sG]

’a kutya, amelytől megijedtünk (mi megijedt kutyánk), mellett[ünk] elfutott.’

A ’fél, megijed’ jelentésű igék a hantiban ugyanúgy ablativusi bővítményt kapnak, mint a magyarban, de az igeneves szerkezetben ez nem jelenik meg. A szurguti fordító tárgyas igét és ennek megfelelően tárgyesetű személyes névmást használt, az igeneves szerkezet itt aktív:

(15b) Szúr marj-at kantkamt-am amp тӓсуа suyaA.

1 PL-ACC megijeszt-РТС.PST kutya mellett fut-[PST.3sG]

’a minket megijesztett kutya elfutott mellettiünk].’

Mediális igékből képzett igenevek is lehetnek határozói bővítményüek. A (7) mondat tulajdonképpen ide tartozik, de az az érdekessége, hogy két szurguti változata van:

(7a)

Kaz

sem-a

pít-am

kprt-em

wpn

тӓләу

ХЭПӘ!]-ӘП

ЭШЭБ-А.

szem-LAT

esik-PTC.PST

falu-1SG

nagy

tó

part-LOC

ü1-prs.[3sg]

(7b)

Szúr

sám-a

pit-әт

риул-әт

дпәл

лӓг

кӓпәу-пэ

ärnds-л.

szem-LAT

esik-PTC.PST

falu-1 SG

nagy

tó

part-LOC

ü1-prs.[3sg]

’az én szülőfalum nagy tó partján fekszik.’

(7c)

Szúr

sánta

pit-m-am

риуәл

дпәл

лӓг

кӓпәц-пә

ámds-A.

szem-LAT

esikfalu

nagy

tó

part-LOC

ü1-prs.[3sg]

PTC.PST-lSG

’a falu, ahol születtem (születtem falu) nagytó partján fekszik.’

Az (a) és (b) változat azonos morfoszintaktikai felépítésű. A kazimi ’született falum’ variáció megfelel az északi hanti gyakorlatnak. A két szurguti változat között az a különbség, hogy a (b) mondatban az igeneves szerkezet lexikalizáló-