Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Szemle, ismertetések - Winkler, Eberhard: Udmurtische Grammatik (Tánczos Orsolya) 495
500 Szemle, ismertetések Az Ablatívuszi (ABL) eset Genitívuszi (GÉN) használata szintén érdekes kérdése az udmurt grammatikának. Az udmurt nyelvben a birtokos szerkezetben a birtokos a -len genitívusszal van jelölve, míg a birtok a már többször előkerülő -(j)ez PX3SG-vel. Például a következő szerkezetben: ta Ondi-len pi-jez ’Das ist Ondis Sohn’. Megváltozik azonban a birtokos esetvégződése akkor, ha a birtokos szerkezet a mondat tárgyaként jelenik meg: so kolyoz-les busi-z-e vozmat-i-z ’Er zeigte den Acker der Kolchose’. Winkler a GEN és az ABL közötti kapcsolatra a következő állítást teszi: az GÉN és az ABL kiegészítő eloszlásban van egymással a következő módon: névszó-GEN + névszó-nem-AKK vs. névszó-ABL + névszó-AKK. Ez az általánosítás azt adja ki, hogy minden olyan esetben is a GÉN használatos a birtokos szerkezetben, amikor a birtokszón az AKK-tól eltérő eset jelenik meg. Ami igaz is például a következő mondatban is: so kolyoz-len busi-ja-z min-i-z ’Er ging auf den Acker der Kolchose’. Az esetek alakjának és funkcióinak bemutatása után a névszókról szóló fejezet a birtokos személyjelek ismertetésével foglalkozik. Itt érdekes a személyjelek és az esetragok kapcsolódása. Mint köztudott, a finnugor nyelvek két részre oszlanak annak alapján, hogy milyen sorrendben követik egymást a személyjelek és az esetragok: CX+PX vagy PX+CX. Az udmurtban megtalálható a CX+PX és PX+CX sorrend is. A könnyebb áttekinthetőséget az alfejezetben elhelyezett táblázatok segítik, ahol Winkler szegmentálással segíti az olvasót. A birtokos személyjelek funkcióját tárgyaló részben Winkler nyolc különböző funkciót rendel a birtokos személyjelekhez. A birtokjelölés és a birtokos szerkezetben megjelenő kongruencia mellett a birtokos személyjelek használhatók referenciahordozóként, például van-mi 'wir alle’, vokatívuszként: ton ceber apaj-e 'du, mein hübsches Schwesterchen’. A PX3SG még további funkciókkal rendelkezik, lehet nominalizáló szuffixum, határozottságot jelölő marker (Nikolaeva 2003), vagy éppen determináló elem (Kel’makov - Hännikäinen 2008).17 A névszókról szóló fejezet további részében a névmásokról és a melléknevekről tudhat meg fontos adatokat az olvasó. A névmásokról szóló alrészben minden névmási típus ragozási paradigmája táblázatba szedve segíti az átláthatóságot. A névszókról szóló fejezetet a névszóképzéssel foglalkozó rész zárja, ahol újra előkerül a -(j)ez kérdése. A fejezetnek ez a része sokkal bővebb és gazdagabban illusztrált, mint a 2001-es angol nyelvű kiadás. 17 Fontos itt megjegyezni, hogy az utóbbi két funkcióra, vagyis a definitség jelzésére és a determinálásra a 3SG alak mellett használható a 2SG is.
