Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)
Szemle, ismertetések - Róna-Tas András - Berta Árpád: West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian (Agyagási Klára - Csúcs Sándor) 443
446 Szemle, ismertetések glosszák. Ilyen vizsgálati módszerre építve valósítható meg a monográfia összes többi újonnan megoldandó feladata: az ősmagyar és ótörök hangrendszer rekonstrukciója, a nyelvi érintkezések korszakolása, a donornyelvi és recipiensnyelvi alakok hangtani rekonstrukciója, a jövevényszavakban előforduló török történeti szóképzési modellek rekonstrukciója. Mindezen feladatok elvégzésének természetesen feltétele egy olyan etimológiai adatbázis, amely a magyar irodalmi, nyelvjárási, nyelvtörténeti adatokon túl tartalmazza a tárgyalt magyar szavaknak a teljes török nyelvcsaládból, minden nyelvtörténeti korszakból, az összes ma ismert írott és szóbeli forrásból elérhető valamennyi adatát. A mű felépítése a következő: az I. kötetben első fejezetként kapott helyet a bevezetés, mely a mű terjedelmes mivoltára való tekintettel maga is terjedelmes. Tartalmazza a kutatástörténeti áttekintést - külön a magyar nyelv török jövevényszavaira vonatkozóan (3—11), és külön a török történeti lexikológia tárgyában (11-17). Ezt követi a második fejezet, a nyelvi érintkezések történeti hátterének a bemutatása (19-39), mely fejezeten belül a szerzők szólnak a törökök Kelet-Európábán való megjelenéséről, az irániak, a gótok és a szlávok megjelenéséről, valamint a magyarok ideérkezéséről. A magyarokkal kapcsolatban tárgyalják a magyaroknak a forrásokban található elnevezéseit, a magyarokról szóló korai írott forrásokat, és a magyarok kelet-európai vándorlásait. Végül áttekintést kapunk a Kárpát-medencéről a honfoglalás előtt, és a török-magyar kapcsolatokról a Kárpát-medencében a honfoglalás után. A 3. fejezet az etimológiai szójegyzék, a lexikon szerkezetét taglalja (41-49). Az I. kötet 4. fejezete a Lexicon, mely az A-К betűs szócikkeket tartalmazza (53-618). A II. kötet a Lexicont folytatja, az L-Z betűs szócikkek a 619-1008. oldalon foglalnak helyet. A monográfia ötödik fejezete a magyar nyelv történeti fonológiáját tárgyalja (1011-1069). A hatodik fejezetben kerül sor a nyugati ótörök nyelv fonológiai rekonstrukciójára, ami a magyar adatok alapján történik, ezért a fejezet címe: nyugati ótörök és magyar (1071-1146). A hetedik fejezet címe kérdés: Ki, hol és mikor beszélte a nyugati ótörököt? (1147-1176). E fejezeten belül külön hangsúlyt kap a tér és az idő, a kultúra és a gazdaság problematikája, és néven vannak nevezve azok az etnikai csoportok, amelyek ezen a nyelven beszélhettek: az avarok, a dunai-bulgárok, a bulgárok és a kazárok. A monográfia további négy fejezetét a tudományos apparátus alkotja. Ezek tematikus szólisták és indexek, melyek között az elsőben a korábbi irodalomban töröknek tartott, de a monográfia szerzői által elutasított etimológiák vannak felsorolva (1179-1238). Majd következik az idézett keleti ótörök szavak indexe (1239—1251), a tárgyalt nyugati ótörök szavak indexe (1252-1260), az idézett mongol szavak indexe (1261-1271), a magyar nyelv finnugor eredetű szavainak válogatott jegyzéke (1272-1293), a magyar szavak finnugor és ugor rekonstruktumainak a jegyzéke, a magyar szókészlet problématikus finnugor és ugor etimológiáinak jegyzéke (1317-1323), a török mintára létrejött magyar tükörszavak jegyzéke (1324-
