Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)

Tanulmányok - Honti László: Adalék az U/FU/Ug alapnyelvi *3m3 és *C(3)m3 szekvenciáknak és magyar képviseleteiknek viszonyához (On the relation between PU/PFU/PUg *3m3 and *3m3 and their Hungarian reflexes) 7

Adalék az U/FU/Ug alapnyelvi *зтз és *С(з)тз szekvenciákhoz 13 2. *lm A magyarban az */w-nek négyes képviselete van: s (a) m (2) *lm -(b) ( *lw >) Iv ~ 1з \ (c) (Ug *lm > *rm \ (d) 1зт (2a) m 24. FU *colme ’Knoten, Bündel; binden’ > fi. solmu, é. sóim, lp. сиоГЬтӓ, mord. sulmo, sulma, ma. csom-ó (UEW 1: 38); a magyar -ó (< *-тз/*-рз/ *-t]3) képző; az SSA (3: 196-197) és az EES (494) ugyanezen megfelelőket sorolja fel. FU *solmi> FP *solmi~ Ug *somi (Sammallahti 1988: 549). 25. U *silmä ’Auge’ > fi. silmä, é. silm, lp. cál'bme, mord. sel’me, cser. sonzä, votj. sin (sinm-), sin (sitim-), zürj. sin (sinm-), osztj. sem, vog. sam, ma. szem, jur. sew, häem, jeny. sei, tvg. säims, szkp. saj, kam. sima, kojb. sima, mot. sima, kar. sjimi-dä, tajgi schime-dä (UEW 1: 479); az SSA (3: 181) és az EES (473) adattára megegyezik az UEW-ével; a permiben *l’m > zűrjén jm,jim, votják nm, n változás történt (vő. Bárczi 1958: 113-114, 1 15). U * silmä > Sam *s3mä ~ FP *silmä (Janhunen 191: 225). U *silmä > Sam *sojmä ~ FP *silmä ~ Ug * sírná (Sammallahti 1988: 540). Még vő. Csúcs 2005: 137, 150. (2b) (*lw >) Iv ~ 1з 26. FU *nälmä ’Zunge’ > lp. njaíbme, cser.jdlma, osztj. tiähm, vog. nébm, ma. nyelv (UEW 1: 313-314); van magyar nyelő is: tielp (BécsiK 283, TESz 2: 1041). A finnségi etimológiai szótárak szerint a fi. nälvä ’lima; Schleim’, nälviä ’syödä haluttomasti; kelletlenül eszik’, ink. nälviä ’nälviä, ivata; csi­peget, csipkelődik’, lűd nälmg ’home vedenpinnalla; Schimmel im Wasser’, vep. tiäl’motada ’mutustella; majszol’, é. nyj. naiv (gen. nälva) ’lima; Schleim’ finnségi szavaknak közük lehet a ma. nyelv szócsaládjához; jelentés szem­pontjából ezekhez közeliek a niellä ’nyel’, nuolla ’nyal’ és a nolki ’lima, kuola; Schleim, Geifer’ (SSA 2: 251); észt nälpama ’limpsama; nyal’, talán ugyanazon finnségi vagy finnugor tő származéka, amely a nyj. nälv ’ila; nyálka’ szó, és amelynek a megfelelői: fi. nyj. nälvä ’lima; nyálka’, ink. näl­viä ’pilgata, mőnitada; gúnyol, nevetségessé tesz’, lűd nälme ’hallitus vee­­pinnal; lepedék a víz felszínén’, vep. näml’otada, näl’motada ’närida, mä­­luda; harap, rág’, ezek esetleg összevethetők az UEW szavaival (EES 327). A finnségi etimológiai szótárak említette egyéb etimológiai kapcsolatok ép­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom