Nyelvtudományi Közlemények 108. kötet (2012)

Tanulmányok - Honti László: Adalék az U/FU/Ug alapnyelvi *3m3 és *C(3)m3 szekvenciáknak és magyar képviseleteiknek viszonyához (On the relation between PU/PFU/PUg *3m3 and *3m3 and their Hungarian reflexes) 7

14

HoNTi László

penséggel lehetségesek, ha ezek esetleg helyesek, akkor a nyelv szó finnugor alapnyelvi előzménye *-тз képzős derivátum volt.

FU *nelmä ’mouth’ >FP *nälmä~ Ug *nelmä (Sammallahti 1988: 546).

(2c) (Ug *lm > *rm > magyar) гзт

27. FU *kolme (*kulme) ’drei’ > fi. kolme, é. kőim, lp. gol'bmá, mord. kolmo, cser. kom, votj. kwin (kwinm-), zürj. kujim, kvim, osztj. yohm, vog. уйгәт, ma. három (UEW 1: 174); az SSA (1: 391-392) és az EES (173) azonos adattárat közöl. FU * kolme ( *kulme) > Ug *кн1зтз > Ug *кьгзтз (H. L.). FU *kolmi> FP *kolmi~ Ug *ku/á/alm/rmí (Sammallahti 1988: 543).

(2d) 1зт

28. Ug *wdlm3 ’Blei’ > ?vog. wöhm, ma. ólom ’Blei’ (UEW 2: 899); csak e két nyelv ismeri, azért kérdőjeles; szerintem viszont biztosnak tekinthető ez az egyeztetés// FU *woln3 > cser. wulno, osztj. olnd, ma. ón ’Zinn’, kérdőjellel a ma. ólom is meg van említve (UEW 1: 581); e szó idekapcsolása szerintem viszont téves amiatt, hogy nem lehet okát adni az *n eltűnésének és az m megjelenésének.

(2e) *lm

Nincs magyar képviselet.

29. FU *ilma ’Himmel, Wetter; Gott’ > fi. ilma, é. ilm, lp. ál'bme, votj. in (inm-), in (inm-), zürj .jen (jenm-), osztj. ihm, vog. jéhm, élőm (UEW 1: 81); az SSA (1: 224) és az EES (91) adattára megegyezik ezzel.

FU *ilmá > FP *ilma ~ Ug *jilma (Sammallahti 1988: 541).

Még vő. Csúcs 2005: 137, 150.

30. FP *julma ’stark, kräftig’ > fi. ljulma, ?lp. jnl'bme, ? [votj. у мл (junm-), zürj. jón (jonmed-)] (UEW 2: 638); fi .julma, ?? [votj. у ми, zürj./'ои]; az é.julm és a lp .jul'bme finn jövevényszók (SSA 1: 246), az é.julm finn jövevényszó (EES 100).

Mégvö. Csúcs 2005: 137.

31. U *kalma ’Leiche; Grab’ > fi. kalma, é. kaim, ?lp. guolmäs -l'bm-, mord. kalmo, kalma, jur. yálmer, jeny. kámeóo, kam. kolmo, a finn szó a magánhangzó miatt nem függhet össze a fi. kuole- igével (UEW 1: 119-120); az SSA (1: 288) és az EES (123) csak kérdőjellel kapcsolja ide a szamojéd szavakat, valamint némelyek a finnségi szók germán eredetét is valószínűnek tartják (SSA, EES), de az is lehet, hogy az U *kola- ’sterben’ (UEW 1: 173) származékairól van szó (így az EES).