Nyelvtudományi Közlemények 107. kötet (2010-2011)
Emlékülések - Küllős Imola: Nép, nemzet és egy új tudomány, az ethnographia - Hunfalvy Pál felfogásában (People, nation and the new science of ethnography - Hunfalvy’s views) 252
KÜLLŐS IMOLA Nép, nemzet és egy új tudomány, az ethnographia - Hunfalvy Pál felfogásában Egy irigylésre méltóan széles látókörű, nagy tudású és haláláig aktív tudós születésének 200. évfordulóján érdemes felidéznünk azokat a gondolatokat, amelyek a magyar néprajz tudománnyá formálódását eredményezték. Elöljáróban azonban meg kell világítanom az előadásom címében szereplő, általa is használt terminus technicusok jelentését, mivel ezek némileg különböznek mai meghatározásainktól. Hunfalvy a népet egy ország lakosságaként, a nemzetet pedig egy közös nyelvi és kulturális örökség hordozójaként, azaz etnikumként értelmezte. Az ő felfogásában az etnográfia (a néprajz) olyan történeti tudomány, amely egy-egy etnikum fejlődéstörténetét és jelen állapotát leírja. Az etnográfiát valójában ő etnológiaként értelmezte és művelte. Munkásságát méltatva ezt a tényt így világította meg Herrmann Antal: „működése irányánál fogva mint etnológusról kellene szólani, a szó szoros értelme szerint” (Herrmann 1891: XXI)1. A népességtörténettel, etnogenezissel foglalkozó néprajzot Hunfalvy külső vagy politikai néprajznak nevezte, a recens állapotokat (a Magyarországon élő népek köznapi életmódját, kultúráját, tárgyi és szellemi hagyományait) vizsgáló tudományt pedig belső vagy lélektani etnográfiának tartotta. Elgondolása szerint ez utóbbihoz kell majd a Magyar Néprajzi Társaságnak anyagot gyűjtenie. „A néprajz a mai népekre nézve okvetlenül szükséges kiegészítője a történelmi tudománynak” - írta (Hunfalvy 1890: 170), hisz hozzásegít bennünket a nemzeti önismerethez, mi több - s ezt már én teszem hozzá -: a helyes nemzetiségi politikához. A maga korában, a monarchia soknemzetiségű Magyarországában - melyet egy emberöltővel korábban Csaplovics János „kis Európa’-nak nevezett statisztikus országleírásában - alighanem ez volt a legkorszerűbb, legcélravezetőbb és leghumánusabb tudományos eszme. Bevallom, Munkácsi Bernát (1912), Paládi-Kovács Attila (Domokos - Paládi- Kovács 1986) és Zsigmond Gábor (1977) társadalomnéprajz-kutató évtizedekkel ezelőtt készült szakmai szempontú értékeléseit olvasva valósággal megrázott a Hunfalvy által felvetett és kutatott tudományos kérdések máig ható érvényessége és időszerűsége, érdeklődésének sokrétűsége, munkásságának gazdagsága. 'Ugyanitt teljes bibliográfiáját időrendben összeállította Hellebrant Árpád 252-268. Nyelvtudományi Közlemények 107. 252-257.
