Nyelvtudományi Közlemények 107. kötet (2010-2011)
Kisebb közlemények - Tánczos Orsolya: Szórendi variációk és lehetséges okaik az udmurtban (Word order variation and its possible causes in Udmurt) 218
Szórendi variációk és lehetséges okaik az udmurtban 219 keretek között zajlottak, a mai - a mondattant alapul vevő - transzformációs generatív nyelvészeti módszerek még újdonságnak számítanak a kisebb finnugor nyelvek szintaxisának vizsgálatában. Az elméleti elemzést nehezíti a szisztematikus leíró jellegű munkák hiánya, így egyszerre kell a leíró és az elméleti vizsgálatokat elvégezni. Jelen dolgozat egy saját kutatás első eredményeit kívánja bemutatni, leginkább leíró keretben (4. rész), de a dolgozat végén igyekszünk felvázolni egy lehetséges elemzést a kormányzás és kötés elmélete (Chomsky 1981) alapján. A dolgozat leíró részében azt mutatjuk be, hogyan alakul az udmurt mondat információszerkezete, hogyan módosul az alapszórend (SOV), ha a mondatban fókusz található (4.2-4.3. rész). Az empirikus adatok elméleti keretbe helyezése során a következő kérdések vetődtek fel: 1. Van-e topik az udmurtban? Ha van, az igéhez képest milyen pozíciót foglalhat el. 2. A fókusz a mondatban szerkezetileg jelölt-e? Feltételezésünk szerint a két nagy finnugor nyelvhez (magyar, finn) hasonlóan, amelyek generatív mondattani vizsgálatai sokkal előrehaladottabbak, az udmurt mondat információszerkezete tartalmaz topikot és a magyarhoz hasonlóan szerkezetileg jelölt fókuszpozíciót is. A fent említett feltételezés, miszerint az udmurt mondat szórendi változásaira hatással van a mondat információszerkezete, empirikus adatokon alapul. A fókuszt tartalmazó mondatok szórendje attól függően, hogy alanyi, tárgyi vagy adverbiális fókuszról van szó, vagy megmarad SOV-nek, vagy létrejönnek olyan szórendek, mint OSV, OVS, SVO. A fókusz, amely az udmurt nyelv standard nyelvváltozatában preverbális, közvetlenül az ige előtt helyezkedik el, a transzformációs nyelvészet terminusával élve, magához vonzza az igét, és ez által jöhetnek létre a fent említett szórendek. Ezen kívül kutatásunk kimutatta, hogy a standard nyelvváltozat mellett él olyan változat is, amelyben a fókuszpozíció a mondat végén található. Ebben a nyelvváltozatban a fókusz akadályozza meg, hogy az ige a mondat végén álljon (OVS, SVO). A bemutatott adatokat elméleti keretbe helyezve (3.3. rész) az udmurt mondatról azt feltételezzük, hogy található benne topikpozíció, amely lehet rekurzív. Ez két helyen jelentkezhet a mondatban, vagy az alany eredeti pozícióját előzi meg, vagy pedig a tárgyét. A fókuszt tartalmazó mondatokban jelen van egy - szerkezetileg jelölt - fókuszpozíció, amely a mondatban a topik után áll. Ez nem lehet rekurzív. A fókusz magához vonzza az igét, ez az oka az SOV szórend megváltozásának. Ezen kívül az udmurtban feltételeznünk kell egy alany-tárgy hierarchiát, amely magyarázatot adhat arra, hogy miért nem előzheti meg a tárgyi fókusz az alanyi topikot. Az itt röviden vázolt elmélet bővebb magyarázatára a dolgozat 5. pontjában térünk ki. A dolgozat legvégén az elméletbe eddig be nem illesztett adverbiális fókuszt tartalmazó mondatok szórendjét mutatjuk be (6. rész).
