Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Elekfi László: A hatodik mondatrész (The sixth syntactic constituent) 45

Grétsy még egy hasonló példát idézett Holczer József leveléből, aki egyébként könyvet is írt „Emberítő csodánk" címen; ebben van egy cikk: Alany-e vagy állítmány? Kérdése az efféle mondatokról száz év óta időszerű, csak azt tehetem hozzá, hogy itt nem az alany és állítmány a jól megválaszolandó kérdés tárgya, hanem m e gj e 1 ö 1 ő - e vagy t u 1 aj d о n í t m á n у. Ti. mindkét mondatban a lett ige előtti főnév kapja a mondathangsúlyt, tehát polgármester itt is, ott is propozitum (y viszony szerinti állítmány), a különbség az a viszonyban van, ott a megértésben ennek van fő szerepe. Két határozott névelős nominativus is viszonyulhat egymáshoz: (19) A polgármester lett az elnök. Itt a polgármester-i a határozott névelő egyértelműen megjelölővé teszi; ez a névelőhasználat azt sugallja, hogy itt ismert személyiségről van szó, és az általa betöltendő tisztség neve (az elnök) tulaj donítmány, hiszen függő esettel szinonim: elnökké. Határozott névelője arra utal, hogy ezt a tisztet egyetlen személy töltheti be, elvárások szerint. A polgármester itt is létező személyt jelent, mégpedig ismert személyt. Ige előtti pozíciója hangsúlyt indukál, fókusszá teszi. 4.5. Ige nélkül is felismerhető az ilyen viszony, bár olykor csak az adott helyzet segít az eligazodásban. A Metro újságban jelent meg (2005. január 24.) egy kis cikk ilyen címmel: (20) Egy hibrid az amerikai győztes. Nem mezőgazdaságról és növénynemesítésről szól ugyan, hanem autógyártásbeli újításról, de jó példa arra, hogy bemutassa a mondatkezdő propozitumnak (sőt fókusznak) a pozíciójába került megjelölőt. Az egy névelő ugyanis többnyire egyedi referenciát ad, az amerikai győztes pedig határozott névelője ellenére is csak minősítést jelent, hiszen akár igével is kifejezhető: győzött. Ilyen mondatokról szólva nem beszélhetünk egyszerűen alanyról és állítmányról. 4.6. Térjünk vissza a strukturális mondattani kötet példájához. A neutrálisnak tekintett mondatban: (21) Imre Európa-bajnok lett az Imre megjelölő is, téma is, tehát minden szempontból alany, Európa-bajnok pedig mint névelőtlen köznév tulaj donítmány, helyzeténél fogva hang-súlyos, tehát propozitum. - Ilyen mondatokban többféle nyelvi szempontból is beszélhetünk alanyról és állítmányról. 4.7. A továbbiakban (Kiefer 1992: 136) találunk egy megkérdőjelezett példát, mely csak igen speciális előzmények után lehet helyes mondat: (22) Orvos, szeretném, ha János lenne.